A parlament elé - egy harmadik társukkal, a korrupcióvád alól első fokon frissen felmentett Mircea Dragici szociáldemokrata képviselővel közösen - beterjesztett tervezetről pénteken adott ki közleményt a szenátus sajtószolgálata.
A törvény kezdeményezői nemcsak a CSAT-határozat, hanem minden ennek alapján létrejött későbbi, a titkosszolgálatok és az igazságszolgáltatási intézménynek közötti együttműködési megállapodás titkosságának feloldását is belefoglalták a törvénytervezetbe. Szerintük ezek közzététele rávilágítana a polgárok alapvető jogait súlyosan sértő visszaélésekre, véget vetne ezeknek és utat nyitna a jóvátétel előtt.
A kezdeményezők sürgősségi eljárást kérnek. A tervezet elfogadása a titkos protokollumok alapján elkövetett hatósági visszaélések áldozatai számára lehetővé teszi, hogy hat hónapon belül jogorvoslati kérelemmel forduljon a bírósághoz.
A tervezetben említett, 13 éve elfogadott CSAT-határozat állítólag nemzetbiztonsági kockázattá minősítette a korrupciót, és ezáltal lehetővé tette, hogy a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) aktív szerepet vállaljon a korrupt politikusok leleplezésében.
A szociálliberális koalíció vezetői azonban azt hangoztatják, hogy az elmúlt évtizedben a titkosszolgálat visszaélt a felhatalmazással, polgárok millióit hallgatta le, és az Országos Korrupcióellenes Ügyészséggel (DNA) szorosan együttműködve önkényesen, politikai szempontok alapján döntött arról, hogy kit állítsanak félre a közéletből. A SRI korábban közleményben cáfolta, hogy részt venne a politikai játszmákban és az erről szóló nyilatkozatokat alaptalan rágalmaknak nevezte.
Dragnea és Tariceanu - akik maguk is érintettek, miután a DNA bíróság elé állította őket - az utóbbi másfél évben nyíltan támadta a Romániát állítólag háttérből irányító, általuk "párhuzamos államként" emlegetett DNA-SRI összefonódást. Hívásukra június 9-én a kormánykoalíció több mint százezer támogatója vonult a bukaresti kormánypalota elé.
