Országos konzultáció zajlik a szeptemberi iskolakezdésről

Sem a pedagógusok, sem a szülők nem „csípik” az online iskolát

Országos konzultáció zajlik  a szeptemberi iskolakezdésről
Az oktatási minisztérium átfogó konzultációt szervez országszerte arról, hogyan látják a pedagógusok a szeptemberi iskolakezdést: kiküldték a megyei tanfelügyelőségeknek azt a kérdőívet, amelyben a szeptemberben kezdődő oktatás mikéntjéről, illetve a szükséges infrastruktúra felméréséről kérdezik a tanárokat, iskolaigazgatókat. A tárcavezető és a főtanfelügyelők már a hétvégén megbeszélik a konzultációra érkezett válaszokat. Az eddigi hírek szerint különben három forgatókönyv létezik arról, hogyan is fog kezdődni az új tanév, közte utolsó megoldásként a teljes mértékben online zajló oktatás lehetősége is felmerült. A pedagógusok szerint ez a változat főleg az elemi osztályokban megoldhatatlan, de az iskolaigazgatókhoz érkezett visszajelzések szerint a szülők is elégedetlenek az online oktatással. Végső döntést várhatóan csak augusztus második felében hoznak, annak függvényében, hogyan alakul addig a járványhelyzet.

Bár a többség azt hiszi, nyáron elnéptelenednek az iskolák és a pedagógusok nyaralnak, ez nem teljesen így van: most épp az iskolaigazgatóknak „főhet a fejük”, ugyanis július 22-ig, szerdáig ki kell tölteniük és el kell küldeniük azt a dokumentumot, amelyben a szeptembertől újrakezdődő oktatás lehetőségeiről kérték ki a véleményüket. Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettestől megtudtuk: a soron következő hétvégén a miniszter a főtanfelügyelőkkel együtt már ki is elemzi az adott válaszokat.

Az oktatási minisztérium a közelmúltban három lehetséges forgatókönyvet ismertetett a szeptemberi iskolakezdésre: az egyik szerint az oktatás az osztályban történik, mint a járvány előtt, másik verzió szerint a tanulók fele otthonról kapcsolódna be, fele pedig részt vesz az osztályban megtartott tanórán, de az a forgatókönyv is felmerült, hogy kizárólag online zajlana az oktatás. 


– A kis létszámú osztályokban megoldható, hogy a gyerekek egymástól több méterre üljenek, ám városon, a nagyobb létszámú osztályokban erre alig van lehetőség. A legjobb az lenne, ha az oktatás a hagyományos módon zajlana, ám nem biztos, hogy a járvány miatt ez megvalósítható lesz. Elfogadható megoldásnak tartom azt, hogy a gyerekek fele otthonról bekapcsolódik az órára, a másik fele pedig az osztályban marad, majd két hét után cserélnek. A teljes mértékben online zajló oktatás főleg az elemiben ütközik nehézségbe. A nagyobb gyerekek esetében sem biztos, hogy a gyerek be tud kapcsolódni az online oktatásba, de olyan is előfordulhat, hogy azért nem vesz részt benne, mivel az illető tantárgy eddig sem érdekelte – magyarázta lapunknak Török Zoltán Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes.
 
– Remélem, hogy augusztus második felétől csökken a fertőzések száma, és szeptemberben már a hagyományos körülmények között kezdhetjük meg a tanévet. Ami az online oktatást illeti, teljesen más március közepétől bekapcsolódni, amikor a tananyag nagy része már le volt adva, és teljesen más a tanévet online kezdeni, új tananyaggal. Értesüléseink szerint a szülők döntő többsége nem szeretné, hogy gyereke online kezdje az új tanévet. Ezért elvárjuk, hogy a szaktárca az ő véleményüket is figyelembe vegye. A nagy létszámú osztályokban a távolságtartás kivitelezhetetlen. Ugyanakkor nehezen megvalósítható a hibrid oktatás is, amelynek során a gyerekek fele az osztályban, a másik fele otthonról, online kapcsolódik be az órákra – nyilatkozta Timár Ágnes, a Báthory-líceum igazgatója.

Egyelőre nem az a kérdés, mennyire lesz nehéz az iskolatáska, hanem hogy egyáltalán kelleni fog-e / fotó: Rohonyi D. Iván
 
Székely Árpád, a Kolozsvári Református Kollégium igazgatója is úgy vélte, a távolságtartás az osztályokban nem megoldható a nagy létszámú osztályok esetében.
 
– Különösen nehéz helyzetben vannak a bentlakásos iskolák. Ezekről nem rendelkezik a törvény. Megoldásnak tartom a hibrid változatot, de az óraszámcsökkentést is indokoltnak tartom – tette hozzá. 

Megkerestünk egy, talán még különlegesebb helyzetben lévő iskolát is: 

– Jó lenne, ha az iskolák maguk dönthetnék el, hogyan zajlik szeptembertől az oktatás. Üdvözöljük a minisztérium ötletét, miszerint kikéri a véleményünket. Nem kellene „egy kalap alá venni” a művészeti és az elméleti líceumokat. A kolozsvári zenei főgimnázium sajátos helyzetben van a többi iskolához képest. A hangszerórák, amelyek nálunk döntő fontosságúak, egyéni órák, azaz csak a tanár és egy diák van jelen. Ebben az esetben könnyen megoldható a távolságtartás, az óra lebonyolítása. Ezért azt szeretnénk, ha a hangszerórák a hagyományos formában zajlanának. Ami pedig az általános műveltségi órákat illeti, a mi tanintézetünk nehezebb helyzetben van, mivel az oktatás két váltásban történik. Délelőtt jár az 1–8. osztály, délután a 9–12. Szeretnénk előnyben részesíteni a végzős évfolyamokat, és az óráikat a lehető legjobb körülmények közepette lebonyolítani – tudtuk meg Kállay-Miklós Tündétől, a kolozsvári S. Toduţă Zenei Főgimnázium igazgatóhelyettesétől.
 
Nelu Tătaru egészségügyi miniszter hétvégi nyilatkozatában kifejtette: a tanévnyitásra vonatkozó rendeletet majd csak augusztus végén hozzák meg a járványügyi helyzet függvényében, de mindeddig nem merült fel a szeptember 14-i iskolakezdés elhalasztása.
 
Ludovic Orban kormányfő a napokban szintén kijelentette: a szeptemberi tanévkezdés az aktuális járványügyi helyzettől függ, de fel kell készülni arra is, hogy esetleg az online oktatás lesz csak lehetséges. 

Iulian Cristache, az Országos Szülői Szövetségek elnöke elmondta: a szülők nem értenek egyet a 100%-os online oktatással, inkább az 50-50%-os hibrid oktatást tartják elfogadhatónak, a legjobb azonban a hagyományos iskolai oktatás lenne. Ennek viszont az a hátránya, hogy a gyerekek közötti távolság betartása a lehetetlennel határos.
 
Másfelől, a Stratégiai Kommunikációs Csoport vezetője, Raed Arafat államtitkár vasárnap esti tévés nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a lakosság továbbra sem veszi komolyan a megelőzést szolgáló intézkedéseket, az utóbbi napok adataival, az aktív fertőzöttek exponenciálisan növekedő számával számolva, a legpesszimistább forgatókönyv szerint szeptemberben akár egymillióra nőhet a romániai fertőzöttek száma. 

Az eddigi esetek azt mutatják, hogy a gyerekekre nem veszélyes az új koronavírus, emiatt sokan úgy hitték, nem is terjesztik annyira. A The New York Times által közölt dél-koreai tanulmány szerint azonban ez utóbbi állítás csak a 10 év alatti gyerekekre érvényes, a tízévesnél nagyobbak ugyanolyan mértékben továbbíthatják a fertőzést, mint a felnőttek. A dél-koreai kutatók január 20-a és március 27-e között mértek fel 59 073 személyt, akik 5706 koronavírussal fertőzött polgár kontaktszemélyei voltak. Azokban a családokban, ahol a gyerekek életkora 10–19 év között volt, a fertőzési ráta 18,6% volt, míg a tíz évnél kisebb gyerekes családoknál ez a mutató csak 5,3%. A tanulmány következtetéseiben az is szerepel, hogy az iskolai oktatás újrakezdésekor a közösségekben újabb fertőzésgócok alakulhatnak ki.