„Amint azt több esetben is megfogalmaztuk, Szövetségünk Országos Elnöksége a következetes, méltányos és megfontolt, a decentralizáció elveire alapozott felelősségteljes döntéshozatal lehetőségének megteremtése mellett foglalt állást. Ennek szellemében üdvözöltünk minden olyan oktatáspolitikai kezdeményezést, amely a tanintézmények működését, az oktatási folyamat megszervezését a helyi járványügyi helyzet alakulására, illetve a települések és iskolák erőforrási lehetőségeire alapozta. Ugyanakkor több alkalommal is szorgalmaztuk, hogy a járványügyi helyzet okozta helyi oktatásszervezési problémák megoldását a közös teherviselés elvére, a kölcsönös támogatásra és a hatékony együttműködésre alapozva biztosítsák közösségeink fenntartói, a tanintézményeink vezetői, pedagógusai és a szülői közösség képviselői.
Annak ellenére, hogy szövetségünk a járvány legyőzésének egyedüli hatékony eszközének a védőoltás felvételét tartja, aggasztónak és hátrányosan megkülönböztető jellegűnek ítéljük meg a fentiek szellemében azt, hogy az iskolai oktatás újrakezdésének egyedüli feltételeként az iskolai személyzet beoltottsági arányát határozták meg. Nem tartjuk a közös teherviselés elvének szelleméhez méltónak azt, hogy a pedagógusok csoportja az egyedüli szakmai-társadalmi kategória, amely esetében alkalmaznak jogi eszközöket az oltakozási kedv növelése érdekében. Úgy gondoljuk, hogy ezzel a döntéssel elsősorban nem az beoltottsági arány növekedését váltják ki, hanem tovább mélyítik azt a szakadékot, amely a pedagógusok társadalmi megbecsülése terén keletkezett a világjárvány beköszöntétől kezdődően. Értékelésünkben az intézkedés továbbra is a hátrányos közösségekben működő, főként vidéki iskolákra, illetve a napköziotthonok működésére (ezáltal számos kisgyermekes család életére) gyakorol rendkívüli mértékben kedvezőtlen hatást, ahol az online oktatás megszervezésének feltételei nem biztosítottak, vagy ez az oktatási forma nem alkalmazható hatékonyan. Számos olyan helyzet alakult így ki, hogy az alacsony fertőzöttségi arányú (2 ezrelék alatti) településeken a tanintézményi beoltottsági arány miatt kell online oktatást elrendelni, olyan körülmények között, hogy nem adottak az online oktatás megfelelő anyagi vagy infrastrukturális feltételei.
Az RMPSZ Országos Elnöksége 2021. októberében egy rövid felmérést végzett Oktatás járványhelyzetben címmel, amelyre főként tanintézményvezetők vagy más iskolai döntéshozók, tagozatvezető pedagógusok válaszoltak. A felmérés időszakában a válaszadó tanintézmények 40.5%-a a hibrid (kombinált jelenléti és online), 57.7%-a a jelenléti, illetve alig 2%-a az online oktatás rendszerét alkalmazva működött, ugyanakkor a kérdőív kitöltésének pillanatában az iskolák nagy többsége egyenlő arányban 3 és 6 ezrelék feletti fertőzöttségi arányú településen működtek. Mindazonáltal, hogy a válaszadók többsége a jelenléti oktatást tartja a leghatékonyabb oktatásszervezési körülménynek, a kérdőív kitöltőinek 62.2%-a a súlyosabb járványügyi helyzetben azt a hibrid oktatási rendszert (vagyis az aktuális helyzethez igazítható jelenléti és online oktatásszervezést ötvöző megoldást) javasolná fenntartani, amelyben a járványügyi helyzet alakulásától függően, iskolaszintű döntések meghozatalával elsősorban a jelenléti oktatásra törekedjenek, és csak szükség szerint alkalmazzák egyes osztályok esetében az online oktatási rendszert.
Mindezek szellemében a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szorgalmazza olyan intézkedések kidolgozását és érvénybeléptetését, amelyek hatékonyabb módon, a teljes társadalomra alkalmazott, következetes módszerekkel, a pontos és helyes felvilágosítás eszközeivel járulnak hozzá az oltottsági arány növekedéséhez úgy a tanszemélyzet, mint a diákok és családjaik, illetve minden szakmai-társadalmi csoport esetében. Továbbá szorgalmazzuk a romániai (magyar) oktatási rendszer átfogó digitalizációját (modern és változatos 21. századi eszköztár, IT infrastruktúra, alapos és átfogó digitális írástudás, digitális műveltség és digitális pedagógiai kompetenciafejlesztés stb.) annak érdekében, hogy bármilyen járványügyi helyzetben, jelenléti, hibrid vagy online körülmények között az oktatás minőségi, hatékony, huszonegyedik századi és méltányos feltételei megteremtődjenek”, olvasható a dokumentumban.
Képünk illusztráció
