Az öregedés velejárója a fiziológiai és patológiai leépülések sokasága. Úgy szellemileg, mint fizikailag is változások jelentkeznek. Ezek a változások lehetnek normálisak vagy kórosak.
A szellemi képességek romlását az embereknél egyre gyakoribb Alzheimer-kór tüneteihez vagy a demenciához hasonlíthatjuk. Az öregkori kognitív diszfunkció felelős a kutyák viselkedésének módosulásáért. Mindenki tudja, hogy az idős kutya mozgásigénye, aktivitása csökken: többet pihen, rutinjai megváltoznak. A korosodás velejárója, az agy működésének változása, sejtjei számának csökkenése. A kutyáknál az öregedés nem pontosan köthető egy bizonyos korhoz. A nagytestű kutyák hamarabb öregednek, mint a kistestűek, de az öregedés függ a kutyák életvitelétől is. Befolyásolja a folyamatot a táplálkozás, környezet, a kutya közérzete valamint pszichológiai állapot (a stresszes kutyák hamarabb öregednek). A stressz kistestű kutyák, szukák, valamint ivartalanított egyedeknél gyakrabban fordul elő az átlagosnál. Erre még nincs tudományos magyarázat, de ezek a kutyák általában sokkal inkább hajlamosak a szorongásra, mint a többi eb.
Az öregkori kognitív diszfunkciót vagy a kutya Alzheimer-szerű megbetegedését ugyanaz a patológiai elváltozás okozza, mint az embernél. A kór visszafordíthatatlan elváltozásokat okoz agyi szinten, amelyek memóriavesztéshez, viselkedészavarokhoz, motorikus nehézségekhez vezetnek.
A kognitív diszfunkció okozója az agyban felgyülemlett beta-amiloid nevű fehérje. Ez a fehérje lerakódásokat hoz létre az idegsejtek körül, ahogy ezek elhalnak, helyüket a gerincvelő-folyadék veszi át. Az idegsejtek elhalását nem pótolja már a szervezet, és innen adódnak a tünetek is.
A tünetek sokfélék lehetnek. Általában orientációs zavarok lépnek fel, így a kutya idegenkedik ismerős helyektől, nehezére esik a szűk helyek betájolása, a hátramenés ellehetetlenül.
A szobatisztasági rutin felborulása szinte minden esetben jelentkezik. Piszkíthat a kosarába, kikérezkedik végezni a dolgát, de elfelejti, és majd benn ürít, vagy akarna, ki se kérezkedik, elfelejtve, hogy jelezze szükségleteit. Az alvás-ébrenlét ciklus teljesen megváltozhat úgy, hogy éjjel aktív, ugat, fel-alá jár. Napközben alszik, és teljesen hidegen hagyja, ha a környezetében mozgás történik.
A magatartászavarok közé tartozik a kutyák megszokott falkabeli viselkedésének megváltozása. Például nem jön ki a többi kutyával, nem ismeri meg a családtagokat, vagy meg is támadja őket, súlyos esetekben akar gazdáját is megmorogja. De előfordulhatnak olyan esetek is, hogy annyira követi szeretteit, mintha láthatatlanul oda lenne hozzájuk kötve, a legrövidebb különléttől is nagy stresszbe lovalja magát.
Elfelejti a tanult parancsszavakat, és nem képes újabbakat tanulni. Ezenkívül kényszerviselkedések is kialakulhatnak: láthatatlan legyek után kapkod, kergeti a farkát, nyalja a száját, végtagjait vagy különböző tárgyakat, körbejár, saját végtagjai ellen támad stb. Természetesen a felsorolt tünetek mellett még mások is előfordulhatnak, de a fentebbiek a leggyakoribbak.
A kórkép általában 10 éves kor után jelenik meg, de 15 év után a kutyák több mint 60%-nál észlelhetünk különböző elváltozásokat. Sajnos, ilyen esetekben megromlik a kutya-gazdi kapcsolat, és az ebet gyakran elaltatja a gazdája.
A diagnózis megállapítása elég körülményes, mivel a tüneteket más egészségügyi problémák is okozhatják, mint például ízületi fájdalmak, látási zavarok, öregkori inkontinencia.
A folyamat kezelhetetlen, de szinten tartható, a tünetek erőssége csökkenthető, de ezért gyógyszeres kezelést is lehet alkalmazni. Azonban el is lehet valamilyen szinten kerülni, ha a kutyának ingergazdag környezetet biztosítunk, szórakoztató kihívások elé állítjuk. A megfelelő mozgás, valamint a táplálkozás is befolyásolja az öregedés bekövetkeztét. Ez nem olyan folyamat, amit a 10 éves kutyáknál kell kezdeni, hanem már kölyökkorban olyan irányba kell nevelni a kiskutyánkat, hogy aktív felnőtt egyeddé, majd boldog öreggé váljon.
Dr. Dósa Gerő, állatorvos
