Lemezbemutató koncertet tartott a Kolozsvári Magyar Opera társulata Selmeczi György Kossuth-díjas zeneszerző, karmester, a Nemzet Művésze vezényletével. Négy kortárs magyar opera hangfelvételét adták közre korszerű hanghordozón, mindegyik felvétel az opera társulatának előadásában hangzik el. A korábban már CD-n is megjelent műveket ezúttal különleges pendrive-okon, igényes grafikai kivitelezésben kínálják a közönségnek, valamint szakkönyvtáraknak, archívumoknak, szakmai műhelyeknek és a korszak kutatóinak.
A csütörtöki műsor első részét Laczkó Vass Róbert színművész konferálta. Ő a Kolozsvári Magyar Opera állandó vendégeként szinte valamennyi, a nagyközönség figyelmébe ajánlott kortárs opera országos és/vagy ősbemutatójában szerepet vállalt, lemezre pedig kettőnek a főszerepét énekelte (Pikkó herczeg, Leonce és Léna). Műsorvezetőként értőn és ismeretekben gazdagon vezette fel az elhangzott operarészleteket. A gálán a bemutatott lemezeket nem a művekből válogatott részletekkel népszerűsítették, hanem a zeneszerzők más művének egy-egy részletét adták elő az opera énekművészei.
Orbán György Pikkó herczeg című operájának megjelenése kapcsán a zeneszerző Bűvölet című operájából a szerelmi kettőst hallhatta a közönség Kele Brigitta és Pataki Adorján előadásában. Az opera az európai kultúrkör egyik alapvető motívumkincsét, az Orfeusz-legendát meséli el, mégpedig a hanyatló Római Birodalom világába helyezve a mitológiai hőst, Eurüdiké ennek megfelelően gyönyörű és bölcs római szépasszony. A Pikkó herczeget egyébként kétszer is bemutatták Kolozsvárott, készült belőle televíziós és hangfelvétel, hallgatható a Spotify-on, sőt: a Magyar Állami Operaház operatörténeti CD-sorozatának, a Magyar Opera 200-nak is ez az egyik rögzített anyaga. Ízig-vérig magyar zenedráma: talán az első operánk (?), amelynek fennmaradt librettóját gyökeresen átdolgozva Orbán György komponált szívet gyönyörködtető, lelket melengető, tekintélyt parancsoló 20-21. századi muzsikát.
Az operagála folytatásában Vajda János Karnyóné című alkotásából Karnyóné búcsú-áriája csendült fel Veress Orsolya előadásában. A nagy sikerű Leonce és Léna komponistája Csokonai Vitéz Mihály remekművét álmodta operaszínpadra, kérésére Várady Szabolcs írt konzseniális librettót. Csokonai és Vajda egyaránt végtelen érzékenységgel jeleníti meg a történetet, amelyben a csúnyácska, öregedő vidéki üzletasszony áldozatul esik a haszonleső gavalléroknak.
Szőcs Géza librettójára komponálta Selmeczi György a Szirént. Többféle rendezésben is látható volt az 1998-as ősbemutató óta, amelyek közül emlékezetes Szabó Emese kolozsvári rendezése volt, ennek hanganyaga hallható a bemutatott kiadványon. A csütörtöki gálán egy huszonegy évvel később született alkotás, szintén Szőcs Géza szövegkönyve Hunyady Sándor Bakaruhában című novellája alapján írt Veron című opera II. felvonásbeli szerelmi kettőse hangzott fel Haja Zsolt, a budapesti Operaház művésze és a címszereplő Covacinschi Yolanda előadásában.
A gála első részének utolsó száma Vermesy Péter emlékét idézte. Vermesy munkássága Erdély szerte, de Kolozsváron nagyon fontos: itt élt és dolgozott, pedagógiai célzatú zeneművei, például a Szilágyi Domokossal közösen megalkotott Pimpimpáré-sorozat darabjai nemzedékek számára kínálták a zenével való ismerkedés élményét. Ragyogó tehetsége, színes egyénisége áthatotta a 60-as, 70-es évtized művészeti életét Kolozsvárt. A Tamási Áron novellája nyomán készült nagyszerű vígopera, az Ördögváltozás Csíkban a székely tájnyelv összetéveszthetetlen fordulatait ülteti át a vígoperai közegbe. Ez Vermesy egyetlen operája. A mű modern, és mégis hagyományőrző jellegű, Vermesy a bartóki örökség egyik éltetője volt tájainkon. Vermesy hitte és gyakorolta a népzene újrafelfedezését, annak a komponálásba való bevonását. Meghökkentő formai és stiláris eszközeivel a magyar, a kolozsvári közönség úgy érezheti, ezt a módját a nyelvi-zenei közlésnek ismeri, számára ez otthonos. Az Ördögváltozás Csíkban című Vermesy opera világirodalmi jelentőséget kölcsönöz a székely-magyar népi hagyománynak. A gálán a szerző Maskerádé című virtuóz és szellemes kompozíciója csendült fel, Jakab Melinda vándorszínészek, vándormuzsikusok világát idéző, jókedvű táncjátékot komponált. Kilenc hangszeres szólista szólaltatta meg a zenét, a muzsikusokkal együtt játszottak a kiváló táncosok, örömük, vidámságuk látható volt a kitűnő mozdulatsorokban.
Az igazán nagysikerű első rész után, az emeleti társalgóban, Witlinger Margit díszlettervező munkáit idéző színes rajzok mellett, a szünetben hallhatták az érdeklődők Selmeczi György gondolatait az operafelvételekről, a lemezen megszólaló szereplőket is láthatta a közönség. Selmeczi György a Szamos-parti színpadot a kortárs magyar operajátszás legfontosabb műhelyének tartja a Kárpát-medencében, véleménye szerint a zeneszerzők rajongással tekintenek erre a társulatra, hiszen gyakran adnak elő, mutatnak be kortárs magyar operákat. A társulat tehetsége, képzettsége lehetővé teszi, hogy megfeleljen a legnehezebb kortárs kihívásoknak is.
A Kolozsvári Magyar Opera minden évadban az Opera Napokon díjazza a kiemelkedő teljesítményt nyújtó művészeit, illetve műszaki személyzetét. Az elismeréseket a társulat tagjairól, néhai művészekről nevezték el. Csütörtök este a gála második részében fiatal énekművészek léptek a közönség elé Kulcsár Szabolcs vezényletével, produkcióik között Szép Gyula igazgató ismertette a díjazottak névsorát és átnyújtotta a díjakat. Hary Béla-díjjal tüntették ki Horváth József karmestert, Albert Annamária-díjjal Gebe-Fügi Renáta énekművészt, Rónai Antal-díjjal Bardon Tony énekművészt, Ruha István-díjjal Csergő Domokos ütőst. Pataki Enikő énekművészt Szarvady Gyula-díjjal jutalmazták, Barabás Júlia balettművész Pintér Jenő-díjat, Botha Péter férfifszabó pedig Szinberger Sándor-díjat vehetett át.
