A hagyomány szerint az Egyesület tavaszi közgyűlésének másik, ünnepélyes mozzanata a kitüntetések és díjak kiosztása. A választmány, valamint a kuratóriumok és szakmai bizottságok döntései online felületen váltak nyilvánossá, mindaddig, amíg a körülmények lehetővé teszik az oklevelek átadását.
A közleményből megtudjuk továbbá, hogy az EME Tiszteleti tagjává választották Gaal Györgyöt, a kutató és tudós pályáját és érdemeit Egyed Emese méltatta.
A szakmai bizottság döntése értelmében az EME Kiadójának tavalyi kiadványai közül idén is kiválsztották az Év Könyvét, a bőséges és minőségi felhozatalnak köszönhetően ezúttal kettőt. Az egyik a Fehér Andrea által jegyzetekkel és bevezető tanulmánnyal közzétett Gróf Székely László élete s ez idők alatt lött világi viszontagságainak leírása. 1716-72. A könyv a Magyar Családtörténetek: Források sorozat első köteteként egy 18. századi erdélyi főnemes, gróf. Székely László mintegy ezer oldalt kitevő önéletírásának első teljes, jegyzetekkel ellátott forráskiadása. A másik kiemelt kiadvány Maczelka Csaba: A kora újkori angol utópiák magyar története. A könyv szerzője, a Pécsi Tudományegyetem Anglisztika Intézetének adjunktusa új információkkal bővíti a korszakra vonatkozó ismereteket. A történeti áttekintés után irodalmi szempontból vizsgálja a kora újkori utópiákat, és kitér 16–17. századi erdélyi és magyarországi analógiákra is.
A Gróf Mikó Imre Díjat idén Gordán Edina könyvtáros A dési ferences rendház könyvtárának régi állománya című Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ kiadásában megjelent kötete kapta. A díjat az EME és a Gróf Mikó Imre Alapítvány kuratóriuma Gróf Mikó Imre emlékére és tiszteletére 2004-ben alapította, Romániában élő, 35. életévüket nem betöltött magyar kutatók – egyéni, vagy kollektív munkájukkal – nyerhetik el. Monok István méltatása szerint az idén díjazott kötet szerzője: „…sok éves munkával rendezte a dési ferences rendház könyvtárát, és az 1850 előtti dokumentumokat le is írta.” (…) „Gondosan figyelt arra, hogy az egyháztörténeti hagyományt alapul véve az Erdély történeti irodalom szempontjait is érvényesítse munkájában.”
A Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Termini Magyar Nyelvi Kutatóhálózat Szabó T. Attila díjával idén Bartos-Elekes Zsombort, a Kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem Magyar Földrajzi Intézetének docensét tüntették ki. Ezt a díjat 2016-ban alapították a névadó kolozsvári nyelvészprofesszor örökösei: fia, Szabó T. E. Attila és felesége Magdolna, hozzájuk csatlakozott Borhidi Attila akadémikus és felesége. Olyan 45 év alatti szakemberek munkájának elismerésére szánták, akik kitűnnek a magyar tudományos szaknyelvek és terminológiák vizsgálatában, igényes használatában és fejlesztésében. Díjazni kívántak olyanokat is, akiknek munkássága kapcsolódik Szabó T. Attila szakmai örökségéhez. A díjra Bárth M. János korábbi díjazott javasolta, akinek laudációja szerint Bartos-Elekes Zsombor oktatóként két évtizede tart térképészeti és helynévtani kurzusokat a kolozsvári egyetemen, az ELTE Térképtudományi Tanszékén és a Gyergyószentmiklósi Főiskolán. Munkássága nem a szűkebben vett nyelvészet tudományterületéhez tartozik, de a térképi és hivatalos névhasználat vizsgálata, az erdélyi helynévhasználat tanulmányozása ezer szálon kötődik az alapítók céljaihoz és a díj névadójának, Szabó T. Attilának munkásságához is.
(Borítókép: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület főtéri székhelye. Fotó forrása: EME/Facebook)
