Nehezen körülhatárolható műfaj, jellegzetes stílusjegyekkel
Mostanra egyértelművé vált, hogy a vers nem megy ki divatból, ez pedig annak is köszönhető, hogy a fiatalok rendszeresen fogyasztják, jelentős létszámban pedig, leggyakrabban ugyan át- és újraértelmezett formáiban, de művelik és gyakorolják is a költészetet. Az állandó alakulás eredménye – legyen szó stílusbeli vagy műfaji változásokról – megmutatkozik például a nemrég megjelent címtelen föld – erdélyi fiatal metamodern líra című antológia lapjain is, hiszen 26 fiatal erdélyi költő versein keresztül ismerhetjük meg a romániai magyar irodalomban felbukkanó új áramlatok jellemzőit. A kötet létrehozásának gondolatáról, az antológiába beválogatott szerzőkről és versekről, a megjelenő tematikákról, a fiatal erdélyi líra publikációs lehetőségeiről, valamint a metamodern jellegzetességeiről André Ferenc, a kötet egyik szerkesztője mesélt a könyvklub eseményén.
Az élő beszélgetés kiemelt tematikája a slam poetry volt, így az est további meghívottja négy Kolozsváron tanuló és tevékenykedő fiatal slammer, Péter Blanka, Bara Tamás, Demeter Ferenc és Járai-Szabó Richárd volt. Közöttük van bölcsész, kommunkációs, joghallgató, akad, aki már több éve aktív tagja a slam poetry világának, de van olyan is, aki mindössze két éve került kapcsolatba a nehezen behatárolható műfajjal. „Én már két éve foglalkozom slam poetry-vel és még mindig nem tudom, hogy pontosan mi az” – fogalmazott Demeter Ferenc és hozzátette, hogy azért is nehéz a meghatározás, mert egyszerre költészet, irodalom, performansz és sok más egyéb is.
Járai-Szabó Richárd egy 2019-es slam eseményen Marosvásárhelyen. Fotó: Rab Zoltán
Péter Blanka szerint a slam különlegessége az, hogy több kategóriába is besorolható, de igazán egyik sem tudja átfogóan jellemezni, hiszen például szövegspecifikussága és többnyire előre megírt jellege által beillene az irodalmi alkotások közé, mégis aktív vita folyik arról napjainkban is, hogy odatartozik vagy sem. Éppen ezért, bár vannak rá próbálkozások, a slam poetry legkifejezőbb magyar fordításának megtalálása is nehéz feladat.
Hegyi Réka, a beszélgetés moderátora az aktivizmushoz hasonlította a műfajt, hiszen egyfajta militáns előadóművészetként felvállaltan reflektál közéleti és társadalmi problémákra is. Erre vonatkozóan Péter Blanka kiemelte: a slam poetry egyik legjelentősebb tulajdonsága, hogy képes közösséget formálni a közönségből, ami a mai, polarizálódó világban különösen fontos.
Abban mindannyian egyetértettek, hogy a slam, hasonlóan mondjuk a színházhoz, legtöbbször egyszeri és megismételhetetlen élményt nyújt a közönségnek, hiszen a különféle tényezők miatt két különböző alkalom nem hozza mindig ugyanazt a hatást. Éppen ezért, egy slam poetry est felvételének későbbi visszanézésekor is máshová kerülhetnek a hangsúlyok, kevésbé fog a máról és a mostról szólni, hiszen időközben alakul az értelmezés.
Azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással van a műfaj alkotásaira, ha nyomtatott formában, könyvbe szerkesztve jelennek meg, Járai-Szabó Richárd kiemelte: a húsvér, izzadtságszagú, közönség előtt zajló élő előadás adja meg a slam poetry lényegét. A hangulat, a közösség, a pillanatnyiság és a véletlenszerűség jelenléte az, ami egyedivé teszi ezt a tevékenységet.
Bara Tamásnak a kolozsvári egyetemi élet fűzte szorosabbra kapcsolatát a slam poetry műfajával. Fotó: Rab Zoltán
A stand up comedy – erőltetett magyar megfelelője a színpadi komédia – műfajával is gyakran hasonlítják a slam poetry-t, ami Bara Tamás szerint elsősorban azzal magyarázható, hogy az utóbbi művelői között is akadnak olyanok, akik igyekeznek humorral megfogni a közönséget. Szerinte azonban ez nem általános jellemzője a slam-nek, inkább csak egy eszköz vagy technika a sok közül, amivel a slam poetry operálhat, és amitől rugalmas műfajnak nevezhető. Ehhez kapcsolódva Péter Blanka megjegyezte, hogy a legfontosabb különbség talán mégis az, hogy a slam nem akar vicces lenni: míg a stand up elsődleges célja a szórakoztatás, addig a slam-nél a mondanivaló átadására helyeződik a hangsúly az együttlét és az ottlét lehetőségeit kihasználva.
A mondhatni elterjedt elgondolással ellentétben Péter Blanka szerint a slam poetry nem csupán egy ugródeszka, de kétségtelenül segíthet művelőinek az ismertség szerzésben. Szerinte nincs szó olyan jellegű evolúcióról, hogy ma slammer vagyok, ami egy komolytalan műfaj, de ez egy kiindulópont, aminek köszönhetően holnaptól már publikálhatok és költő lehetek. Ezek egész egyszerűen különálló tevékenységek, mindkettőt másként kell művelni, hiszen például a slam azonnal és érthetően kell hasson az emberekre, nem olvasgatható és emészthető számtalanszor, mint a vers, éppen ezért fontos érezni és érzékelni a különbségeket.
A beszélgetésben az is elhangzott, hogy a slam műfaja ismerős, érthető és hétköznapi nyelvezettel, laza stílusban az iskolás korosztály megszólítására is alkalmas lehet az irodalom és a költészet területén, ahol néha a megközelíthetetlenség vagy a nehezen érthetőség könnyen eltántorítja a fiatalokat. A műfaj előadói pedig leggyakrabban szintén a közvetlen, laza közeg miatt választják önkifejezésre a slam-et, hiszen könnyen elérhető, impulzív, izgalmas, napjainkban elég népszerű és azonnali visszajelzést jelent.
Azok, akik szeretnék jobban megismerni a frissen megjelent antológiát vagy a slam poetry műfaját fiatal slammerek által, esetleg saját szöveget is hallani szeretnének ebben a műfajban, visszanézhetik az élő adás felvételét a Kolozsvári Könyvklub és Cserebere/Kölcsönző Facebook-csoport bejegyzései között.
(Borítókép: Péter Blanka és Demeter Ferenc közös előadása idén januárban a Bajnokok Legalja – Slam Poetry Showcase eseményen. Fotó: BlinkMedia)
