Vásárolnának márkás terméket a fogyasztók, ha elfogadható áron árulnák
Ú. I.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatalának (EUIPO) legfrissebb tanulmánya részletesen foglalkozik azzal, hogy a tagországok lakossága, általában a fogyasztók hogyan viszonyulnak a szellemi tulajdonhoz, eredeti, illetve hamis termékekhez, mennyien választják inkább a jogvédett alkotást, márkás árut az illegális tartalmak és hamisítványok helyett.
A szellemi tulajdon körülöttünk van – de hogyan reagálnak erre a polgárok az egyre inkább digitalizálódó társadalmunkban? Milyen mértékben vannak tisztában ezekkel a jogokkal és milyen formában tartják tiszteletben a szellemi tulajdonjogokat – teszik fel a kérdést, és erre keresték a választ legutóbbi tanulmányukban, amely az euipo.europa.eu honlapon részletesen is elérhető. Az elmúlt évek során több hasonló felmérésben követték nyomon az uniós polgárok szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos megítélésének alakulását. Christian Archambeau, az EUIPO ügyvezető igazgatója szerint minél inkább megismerik az emberek ezeket a jogokat és szabályozásokat, annál kevésbé valószínű, hogy megsértik majd azokat. A felmérések eredményei ezt visszaigazolták, hiszen például ma már kétszer többen vélik úgy, miszerint a szellemi tulajdon támogatja a művészeket és az alkotókat, mint három évvel ezelőtt. Ez is azt mutatja, mennyire fontos tudatosítani az emberekben a szellemi tulajdon értékét – idézik az uniós hivatal vezetőjét.
A tanulmány elkészítéséhez 25 824 interjút készítettek 2023. január 30. és február 15. között, 15 éves, valamint annál idősebb lakosok körében az EU összes tagállamában. A felmérés korábbi, előző három változatától eltérően, amelyek telefonon zajlottak, az ideit teljes egészében online készítették. Ez a módszertani változás nem tette lehetővé a szokásos trendelemzést – mutatnak rá, ehelyett a jelentés általános megjegyzéseket tartalmaz a 2020–2023-as időszak közötti változásokról, a tanulmány pedig új kiindulópontot jelenthet a felmérés jövőbeli értelmezéséhez.
A lakosság általános felfogását tekintve: az európaiak egyértelmű többsége (83 százaléka) azt állítja, hogy meglehetősen jól vagy nagyon jól érti a szellemi tulajdon fogalmát. Nagyon nagy az egyetértés (93 százalék) abban is, hogy a feltalálók, kiadók, alkotók és előadóművészek számára fontos, hogy meg tudják védeni a jogaikat és a munkájukért fizetést kapjanak. A válaszadók úgy vélik, hogy a szellemi tulajdon tiszteletben tartása fontos annak megakadályozása érdekében, hogy mások jogtalanul állítsák magukat egy műalkotás szerzőjének, vagy feltalálónak, mindez ugyanakkor hozzájárul a termékek és szolgáltatások jobb minőségéhez is.
A szellemi jogokkal kapcsolatos megértés azonban országonként már eléggé eltérő: az első helyen Magyarország és Portugália áll 92-92 százalékkal, míg Dániában csak 49 százalék, Svédországban pedig 47 százalék ez az arány.
A fiatalok fele elfogadja a hamisítvány vásárlását
Nagy teret szentelt a tanulmány a hamisítás témakörének is. Kiderült: az európaiak 80 százaléka egyetért azzal, hogy a hamisítás bűnszervezeteket támogat és tönkreteszi a vállalkozásokat és a munkahelyeket. Három megkérdezettből ketten vélték úgy, miszerint a hamisítás az egészségre, a biztonságra és a környezetre nézve is veszélyt jelent. Viszonylag magas arányban, az európaiak egyharmada elfogadhatónak tartja a hamisítványok vásárlását, ha az eredeti termék ára túl magas – érdekes, hogy a fiatalok körében, a 15–24 évesek esetében ez az arány a felére emelkedik. További uniós átlagadat: a megkérdezettek 39 százaléka gondolkodott el azon, hogy amit vásárolt, az a termék valódi-e vagy hamisítvány.
Ami pedig a tudatos, a szándékos hamisítványvásárlást illeti: az európai lakosság 13 százaléka ismerte el, hogy az utóbbi egy évben igenis tudatosan vásárolt hamis terméket. Az említett fiatal korosztály tekintetében az arány szintén magasabb, 26 százalékuk, tehát az uniós átlag kétszerese vett szándékosan nem eredeti terméket. Az idősebb korosztály viszonyulása ehhez a kérdéshez merőben más: 6 százaléka az 55–64 éveseknek, és kevesebb mint 5 százaléka a 65 évnél idősebbeknek nyilatkozta, hogy tudatosan vásárolt hamis árut.
Országonként ez esetben is eltérőek az eredmények. A magyarok, mondhatni, a legfigyelmesebbek: tízből kilenc „kiszúrja” a hamis terméket a felmérés szerint.
Az Európai Unióban tehát a magyarok vannak a legnagyobb mértékben tisztában azzal, mi is a szellemi tulajdon, és a magyar fogyasztóknak csak 9 százaléka szokott elbizonytalanodni a hamis termékek felismerése terén. Jóval bizonytalanabb a romániai lakosság, hiszen 72 százalékuk válaszolta a megkérdezetteknek, hogy kétségei voltak adott termék eredetiségéről. Továbbá a magyar fogyasztók abban is élen járnak, hogy kevesen vesznek szándékosan illegális terméket, csak 9 százalékuk vásárolt ilyet – ez az adat Dániában és Hollandiában 26-26 százalék, Bulgáriában 24, Spanyolországban 20, Írországban és Luxemburgban 19, Romániában 18, Finnországban 8 százalék.
Viszonylag kevesen fizetnek legális tartalmakért
A világhálón elérhető illegális tartalmakkal kapcsolatban a dánoknak csak 24 százaléka mondta azt, hogy elfogadhatónak tartja az internetről illegálisan beszerzett tartalmakat, míg a szlovákok 58, a szlovének 56 százalékban gondolják így. A magyar válaszadók között ez az arány 54 százalék. A felmérés szerint az európaiak 12 százaléka tavaly kizárólag sportközvetítéseket nézett illegális forrásokon keresztül. Magyarországon ez az arány csak 6 százalék volt, míg Görögországban és Bulgáriában a sportrajongók 20-21 százaléka választott illegális csatornát, Romániában pedig 14 százalék ezek aránya.
Bár az európaiak 80 százaléka úgy véli, a hamisított termékek mögött bűnszervezetek állnak, és elismeri, hogy a hamisított termékek vásárlása tönkreteszi a vállalkozásokat és a munkahelyeket, 10 európai közül csupán 4 fizetett azért, hogy legális forrásból származó tartalomhoz jusson az elmúlt évben, Romániában ez az arány 49 százalék. Az elmúlt évben 10-ből majdnem 9 ember ismer legalább egyfajta legális tartalomkínálatot az országában.
Ami a kalózkodást illeti, az európaiak 82 százaléka egyetért azzal, hogy az illegális forrásból származó digitális tartalom megszerzése kockázatos, hiszen például akár csalás áldozataivá válhatnak, vagy kiskorúak számára nem megfelelő tartalom érhető el könnyen. A túlnyomó többség (65 százalék) azonban elfogadhatónak tartja a kalózkodást, ha a tartalom nem érhető el az előfizetésükben. A kalóztartalmakhoz hozzáférők aránya szintén országonként változik, a finnországi és dániai 9 százaléktól a máltai 22 százalékig. Az európaiak az általuk használt online tartalomforrások jogszerűségét illetően is bizonytalanok, 41 százalékuk megkérdőjelezi, hogy az általuk használt forrás legális-e vagy sem.
Fő ok kalózkodásra vagy arról lemondásra: az ár
A válaszadó európaiak 43 százaléka véli azt, hogy az eredeti termékek elfogadható ára lenne az a tényező, amely gátat szabhatna a hamisítványok népszerűségének. A leggyakrabban említett okok, amelyek miatt lemondanának az emberek a kalóztartalmakról is, a megfizethetőség és a legális forrásokból származó tartalmak szélesebb választéka.
Szintén kulcsfontosságú tényező, amely visszatartja a fogyasztókat a hamisított termékek vásárlásától, a negatív tapasztalatok kockázata: 27 százalék tart a termék gyengébb minőségétől, a fogyasztók negyede a biztonságossággal kapcsolatosan kételkedik, 21 százalékot pedig az esetleg büntetések tartan(án)ak vissza.
Az alacsonyabb ár mellett azonban még egyéb okai is vannak, amiért a fogyasztók sokszor a hamis termék mellett döntenek. Azon a gondolatmeneten túlmenően, hogy „miért költsünk valamire többet, ha az jóval kevesebb pénzért is megvehető”, sokakat befolyásol a társadalmi nyomás, és lényeges számukra az igény, hogy lenyűgözzenek, népszerűek legyenek társaságban. Az internet terjedésével a nyilvánosság, az ismertség is más szintre emelkedett, a sztárok, influenszerek képesek nagymértékben befolyásolni a követőiket, sokan a hozzájuk kapcsolódó termékek révén szeretnének szintén kitűnni. Azonban arra nincs elegendő jövedelmük, hogy drága márkás árut vásároljanak, ilyenkor kézenfekvő az elérhető áron megvásárolható hamisítvány – Rolex óra, Nike sportcipő, Gucci táska…
Ráadásul az online vásárlás térnyerése kitűnő lehetőség és felület a hamis termékek eladására, hiszen ezeket jól népszerűsítik, meggyőző honlapokon reklámozzák, így sokszor fel sem merül a vásárlóban az átverés veszélye. A hamisítványok egyre jobb minőségűek, ezért – figyelmeztetnek például a fogyasztóvédelmi szakemberek – a márkás termékgyártók felelőssége is egyre nagyobb abban, milyen jellemzőkkel, védjegyekkel látják el a termékeiket, hogy biztosan azonosíthatók, felismerhetők legyenek. Szakemberek szerint mindaddig kevésbé esélyes visszaszorítani a hamis termékek tudatos vásárlását, ameddig ennek semmilyen (komoly) szankciós következménye nincs. Ellenben a szerzői jogvédő törvények, azon túlmenően, hogy ösztönzik a szellemi alkotást, egyúttal védelemben részesítik az irodalom, a művészetek, a tudományok területén létrejött alkotásokat, műveket, és a jogsértést büntetik.
(Borítókép: commons.wikimedia.org/Halkam Luia)
