Szigorúbb lesz a nyomonkövetés, több a könyvelőmunka
Statisztikák szerint a hazai költségvetés bevételeinek legnagyobb részét, 23,1%-át az áfa-befizetések tették ki, de a befizetett és a be nem fizetett áfa között még így is jelentős a szakadék: a rendelettől a kormány azt reméli, hogy 2020-ig 6 milliárd lej plusz bevételhez fog jutni.
A témáról lapunk Vass Attila adószakértő véleményét kérte ki. A közgazdász emlékeztetett, hogy a kormány augusztusban fogadta el a kormányrendeletet az áruforgalmi adó (áfa) úgynevezett megosztott (’defalcat’) kifizetési rendszeréről. Alkalmazása 2017. október 1-től opcionális lesz, míg 2018. január 1-től már kötelező. Azok a cégek, amelyek már október elsejétől alkalmazzák, vagy decemberig bekapcsolódnak a rendszerbe, adókedvezményben részesülnek, így az utolsó negyedévi nyereségadójuk 5%-kal csökken. Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek áfa-fizetők, kötelező módon nyitniuk kell egy elkülönített bankszámlát, amelyet kizárólag az áfa kezelésre kell, hogy használjanak, vagyis az ügyfeleiktől az áfa-összeg ide folyik be, majd innen történik a szállítók és az állam felé az áfa kifizetése.
Arra a kérdésre, hogy mivel jár az új rendszer, Vass Attila a következőket mondta: „Minden cég át kell tervezze a pénzügyeit, hiszen átmenetileg kevesebb pénzösszeggel fog tudni gazdálkodni. Másrészt át kell, hogy szervezze az adminisztrációt is, hiszen sokkal több figyelmet, energiát, időt kell majd fordítania az áfa-számla kezelésére, az átutalások pontos kiszámolására, a fizetési megbízások megírására, a tényleges átutalásokra. A jelenlegi szabályok szerint havonta (vagy negyedévente) kell kiszámolni és befizetni az áfát, az új szabály szerint pedig gyakorlatilag minden nap ki kell számolni és be kell fizetni!”
A negyven hazai vállalkozói szervezetet tömörítő Románia Fejlődéséért Koalíció (CDR) közleményben bírálta az új módszer nehézkességét, amelynek gyakorlatba ültetésére a CDR szerint sem az ANAF, sem az Állami Kincstár nincs felkészülve. Szerintük akár fizetésképtelenségi hullám indulhat el, ami hátrányosan befolyásolja a romániai vállalatok versenyképességét külföldön. Eddig ugyanis ha bejött egy összeged a vásárlótól, akkor azzal az összeggel számolhattál, kalkulálhattál, most viszont annak egy részét gyakorlatilag azonnal el kell helyezd az áfás-bankszámládon, ahonnan semmilyen más típusú kifizetést vagy készpénzfelvételt nem eszközölhetsz. Másfelől, tisztában kell lenni azzal, hogy a törvény szerint is az áfabefizetési hátralék nem azonos az adócsalással – teszik hozzá a vállalkozói szervezetek, amelyek valamennyien tiltakoznak az áruforgalmi adó megosztott kifizetési „reformja” ellen. Szerintük ezzel a módszerrel nem lehet visszaszorítani az adócsalást, csak a törvényt tiszteletben tartó cégek dolgát nehezítik meg.
Közérthetőbben, röviden, egy nem átfogó, de szemléletes példával a megosztott kifizetés azt jelenti, hogy ha például egy cég vásárol 100 lejre (áfástól) a beszállítójától, s átutalással fizetne, akkor külön fizeti a cégnek bankszámlájára az árú 81 lejes értékét, s külön a cég áfa-bankszámlájára a 19 lej áfát. A gyakorlatban mindez tehát legfeljebb a bankoknak jó, hiszen egy számla kifizetéséhez eddig elég volt egy átutalás, most már viszont kettőre lesz szükség, ami azt jelenti, hogy kétszer vehetnek le kezelési költséget… Másfelől, készpénzes vagy bankkártyás fizetés esetén az eladónak 7 napon belül be kell fizetnie az áfát a saját áfa-számlájára, míg eddig az egy hónapban összegyűlt áfát a következő hónap 25-éig kellett csak befizetni. Az új szisztéma tehát egyértelműen több munkát, utánajárást eredményez, ráadásul olyan különleges helyzetek is előállhatnak egy cég életében, amelyre a rendelet nem tér ki. Mindezek miatt az általunk megkérdezett két, nevének elhallgatását kérő könyvelőnő egyértelműen kifejtette: nagyon remélik, hogy még időben visszakozni fog a kormány, és a rendelet ilyen formában nem fog életbe lépni.
