A legnagyobb olasz napilap azt írta, a Scalából a taps egészen Budapestig hallatszott, ahonnan a 92 éves Kurtág György követte az előadást, mert a premieren nem tudott részt venni. A Corriere értesülése szerint feleségével együtt rádión keresztül hallgatta a premiert.
A Kossuth-díjas magyar zeneszerző Samuel Beckett 1957-ben Párizsban bemutatott A játszma vége című abszurd drámáját zenésítette meg.
Az újság kiemelte, hogy a Kurtág-ősbemutató közönségében ültek a szakma képviselői: kortárs zeneszerzők, zenészek, zenekritikusok a világ minden részéből. A nézőtérről hallgatta Kurtág első operáját többek között a Scala színpadán is jól ismert Maurizio Pollini olasz zongoraművész, Pierre-Laurent Aimard francia zongoraművész, Schiff András zeneszerző, karmester, valamint jelen volt a darab írójának unokaöccse, Edward Beckett is. A világpremieren jelen volt a zeneszerző fia, ifjabb Kurtág György.
Fabio Vacchi olasz zeneszerző úgy nyilatkozott, Kurtág a 20. századi zene egyik viszonyítási pontja, „annak példája, miként éleszti újra a hagyományt a kortárs interpretáció”. Hozzátette: bár Kurtág eddig soha nem írt operát, „zenéjét áthatja a drámaiság ezért elkerülhetetlen volt, hogy elérkezzen az operaíráshoz”.
Alexander Pereira, a Scala intendánsa szerint kilencvenévesen Kurtág György „új és mélyebb érzelemmel” is megtöltötte A játszma végét, amelyet zenébe ültetett át.
A Corriere della Sera zenekritikusa mérföldkőnek nevezte a Kurtág-operát, megjegyezve, hogy az eddig rövidebb zeneműveket alkotó Kurtág nem csak kísérletezett, hanem „igazi operát” alkotott. A Kurtág-mű az érzelmi intenzitást a tőle megszokott és a végletekig mértéktartó zenei stílussal párosítja: az újság szerint ehhez igazodik a minimálisra redukált, de elegáns, fekete-fehér díszlet is, amely forgószínpaddal követi az opera öt jelenetét. A főszereplő Hamm szülei, Nell és Nagg úgy jelennek meg a színpadon, hogy felsőtestük egy-egy szemeteskukából emelkedik ki.
Az Il Messaggero római napilapnak Alexander Pereira azt mondta, a Kurtág-operát tartja az utóbbi ötven év legjelentősebb premierjének a Scalában.
A milánói operaház a Holland Nemzeti Operával koprodukcióban hozta létre az előadást. A darabot a Scalában szintén most debütáló francia-libanoni Pierre Audi rendezte, a Scala zenekarát Markus Stenz német karmester, a holland rádió filharmonikus zenekarának vezető karmestere vezényelte, díszlet- és jelmeztervező az osztrák Christof Hetzer volt. A négy énekes szerepben Frode Olsen (Hamm), Leigh Melrose (Clov), Hilary Summers (Nell) és Leonardo Cortellazzi (Nagg) lépett színpadra.
A zeneszerző korábban elmondta, hogy 1957-ben, néhány hónappal a premier után látta Beckett darabját Párizsban és a színmű életre szóló hatással volt rá. A Beckett-darabból kétórás, egyfelvonásos opera készült: Kurtág az eredeti mű kulcsepizódjait, a teljes darab több mint felét használta fel, prológust és epilógust is írt hozzá. Olasz sajtóértesülések szerint Kurtág még további jelenettel egészítené ki az operát.
Markus Stenz elmondta, hogy a világpremier előtt Budapesten összpróbát mutattak be Kurtág Györgynek.
A darab november 25-ig látható a milánói operaházban, november 22-én a Rai5 olasz közszolgálati televízió is közvetíti.
(Borítókép: Jelenet az operából. Fotó forrása: Scala di Milano)
