„A legkevesebb hangjeggyel a legkifejezőbb hatást elérő zeneszerző”

Az akkor már Romániához tartozó bánáti Lugoson (Lugoj) született 1926-ban. Ötévesen kezdett zongorázni, és már kisgyermekként Haydn- és Beethoven-szimfóniák, Mozart-nyitányok négykezes átiratait játszotta édesanyjával. Életre szóló élménye, hogy tízévesen ott lehetett Bartók Béla a városban adott koncertjén. Temesváron a Bartók-tanítvány Kardos Mártától zongorát, Eisikovits Miksától  pedig zeneszerzést tanult. 1946-tól a budapesti Zeneakadémia zongora és kamarazene, majd zeneszerzés szakán Kadosa Pál, Weiner Leó, Veress Sándor és Farkas Ferenc tanítványa volt, de Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence órái is meghatározóak voltak számára. Főiskolai évei alatt alakult ki életre szóló barátsága a dicsőszentmártoni születésű Ligeti Györggyel, és ekkor kötött házasságot Kurtág Mártával, aki alkotótársa is volt. Zongoraművész, zenetanár feleségével, aki 2019. október 17-én halt meg, számos alkalommal léptek fel együtt.

Diplomáját 1951-ben kapta kézhez zongora és kamarazene, négy évvel később pedig zeneszerzés szakon. Rövid ideig a debreceni operatársulathoz szerződött, az ötvenes évek második felében Franciaországban vett részt mesterkurzusokon. Párizsi zenei élményei hatására újragondolta zeneszerzői elképzeléseit: hazatérése után, 1959-ben született Vonósnégyese mögé írta az Opus 1. számot. Ezt megelőzően már több művet is írt, így 1953-ban a Koreai kantátát, 1954-ben a Brácsaversenyt. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola, majd az Országos Filmharmónia szólistáinak korrepetitora volt, 1967-ben lett a Zeneakadémián Kadosa Pál tanársegédje, később a kamarazene-tanszék legendás tanára. 1993 után Berlinben, Bécsben, majd másfél évtizedig Franciaországban élt és alkotott, néhány éve költözött haza Budapestre.

A hatvanas években több kamaradarabot jegyzett: első magyar zeneszerzőként komponált cimbalomra kamarazenét (Nyolc duó), 1968-ban született a Bornemisza Péter mondásai (Concerto szopránra és zongorára) című műve. A klasszikusokat eredetiben olvasó Kurtág szívesen fordul irodalmi alapanyaghoz, így született a Négy dal Pilinszky János verseire, A boldogult R. V. Truszova üzenetei Dalos Rimma orosz nyelvű verseire, a József Attila-töredékek, a Nyolc kórus Tandori Dezső verseire, a Kafka-töredékek, valamint az Anna Ahmatova verseire írt dalciklus.

A Játékok zongorára című, több kötetből álló sorozatának darabjai Bartók Mikrokozmoszához hasonlóan a hangszeren tanulót egyre nagyobb technikai nehézségek elé állítják. 2009-ben első amerikai fellépésén adta elő feleségével a washingtoni Kongresszusi Könyvtár felkérésére íródott, Bartók előtt tisztelgő művét. 2015-ben készült el Pierre Boulez előtt tisztelgő, szimfonikus zenekarra komponált alkotása, amely öt éve, a 90. születésnapja alkalmából rendezett zeneakadémiai koncerten magyarországi bemutatóként csendült fel.

Kurtág György számtalan kitüntetés birtokosa: háromszor kapta meg az Erkel-díjat és kétszer a Kossuth-díjat (1973, 1996). 1980-ban érdemes művész, 1984-ben kiváló művész címmel és Bartók Béla–Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki. 2001-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje, 2006-ban a Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje kitüntetést, 2005-ben a Magyar Művészetért díjat vehette át, 2009-ben pedig megkapta a magyar kultúra követe címet. Grabstein für Stephan (István sírkövére) és Op. 27 No. 2 (Double Concerto) című művéért 1992-ben a monacói Pierre Herceg Alapítvány zenei díjával, 1993-ban Herder-díjjal és az olasz Feltrinelli-díjjal tüntették ki. 1998-ban neki ítélték az Ernst von Siemens-díjat, 2001-ben a Hölderlin-díjat, és az Amerikai Művészeti és Irodalmi Akadémia tiszteletbeli tagja lett.

Megkapta többek közt a MIDEM klasszikus zenei díját (2006), a Velencei Biennálén életművéért az Arany Oroszlán-díjat (2009), a Zürichi Ünnepi Játékok díját (2010) és a Sibelius-díjat (2012). 2013-ban a londoni Királyi Filharmóniai Társaság Aranymedálját, 2015-ben a spanyol BBVA bankcsoport alapítványának kortárs zenei díját, 2017-ben pedig feleségével együtt a Franco Buitoni különdíjat vehette át. 2019-ben a Kennedy Center Művészeti Arany Medáljával, 2020-ban a svéd Rolf Schock-díjjal tüntették ki. 2016-ban a Zeneakadémia örökös professzori díszoklevelet ajándékozott neki, tavaly Ferencváros díszpolgára lett, emellett számtalan egyetem díszdoktora, több külföldi akadémia tagja.

A kortárs zene egyik legnagyobb alakját nevezték már „maximalista miniatüristának”, „a legkevesebb hangjeggyel a legkifejezőbb hatást elérő” zeneszerzőnek is. Szóló- és kamaradarabokat, kórusműveket és nagyzenekari kompozíciókat egyaránt jegyez. Elsősorban a kamarazene területén alkotott teljesen újat, szinte minden más kortárs komponistánál jobban hangsúlyozza a zenetörténeti hagyományok folyamatosságát. Zenéje Bartók művészetében gyökerezik, művei a legjobb magyar hagyományt követik, és a weberni elemek impresszionista hangszínnel keveredve jellegzetes egyéni stílust alkotnak. Műveit a rendkívüli koncentráció, az eszközök és a forma tömörsége, gazdaságossága jellemzi.

Első operája, a Samuel Beckett A játszma vége (Végjáték) című művéből készült Fin de partie ősbemutatóját 2018 novemberében a milánói Scalában tartották, és elnyerte az International Opera Awards díját a világpremier kategóriájában. A kétórás zenemű, amelyen csaknem tíz évig dolgozott, a „miniatúrák mesterének” tartott Kurtág leghosszabb alkotása.

Amint arról lapunkban már olvashattak, Kurtág Györgyöt születésnapja alkalmából a Budapest Music Center online fesztivállal köszönti, a BMC Records kiadta az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.

(Fotó: Mudra László/Zeneakadémia)