Bár gyakorlatilag lehetetlen pontosan áttekinteni, hogy egy nap alatt hány százezer ember születik és hal meg, az UNFPA november 15-ét jelölte ki annak a napnak, amelyen a világ népessége átlépi majd a nyolcmilliárdot.
Jelenlegi ismereteink szerint a Homo sapiens mintegy 300 ezer évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Az utóbbi évezredekben a népesség folyamatosan növekedett eltekintve a nagyobb világjárványok időszakaitól. A várható élettartam emelkedésével a görbe az 1700-as évektől kezdett látványosan meredekebben emelkedni, és a világ népessége röviddel 1800 után átlépte az első milliárdot. Az 1928-ban elért kétmilliárd és a közelgő nyolcmilliárd közötti népességrobbanáshoz már kevesebb mint száz év elég volt.
Natalia Kanem, az UNFPA vezetője szerint számos pozitív oldala van annak, hogy ma már nyolcmilliárdan élünk bolygónkon, amit ő jelentős mérföldkőnek tart az emberiség történetében. Ez annak az eredménye, hogy hosszabb lett az emberek várható élettartama, alacsonyabb a csecsemőhalandóság, sokkal kevesebb nő hal bele a szülésbe, és az egészségügyi rendszerek jelentősen hatékonyabbak, mint régen – sorolta.
Leszögezte: indokolatlan attól tartani, hogy a világ népességének száma túl magas lenne. Túlnépesedés nem okozhat gondot a Földön, mert az ENSZ becslései szerint elegendő erőforrás áll rendelkezésre, minden azon múlik, hogy azokat megfelelően és igazságosan osztják-e szét.
Joel Cohen, a New York-i Rockefeller Egyetem kutatója arra hívta fel a figyelmet, még ha matematikailag elegendő élelmiszer is áll rendelkezésre a Földön nyolcmilliárd embernek, 800 millióan krónikusan alultápláltak a bolygón. Tehát azzal foglalkozni, hogy “túl magas” szám a nyolcmilliárd, az valójában elszakadás a valódi problémáktól, amelyek az emberiség jóllétét befolyásolják.
Sokkal inkább az emberiség viselkedése van hatással a bolygónkra, mintsem a népességünk száma – hangsúlyozta Jennifer Sciubba, a Wilson Center kutatója. Kiemelte, milyen nagy veszélyt rejt az, hogy a gazdagabb országok – ahelyett, hogy saját életmódjukon változtatnának – visszadobják a problémát a fejlődő országoknak, ahol a demográfiai növekedés történik.
A Global Footprint Network kutatóintézet és a Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint, ha a Földön minden egyes ember úgy élne, mint egy átlagember Indiában, akkor az emberiségnek elegendő lenne a bolygó 0,8 százaléka is, míg amennyiben mindenki úgy élne, mint egy átlagos amerikai, akkor a Föld bolygó erőforrásainak ötszöröse sem lenne elegendő.
Az ENSZ számításai szerint a világ népessége tovább fog nőni: 2050-re várhatóan 9,7 milliárdan leszünk. Az emelkedés 2080 után állhat meg, akkor nagyjából 10,4 milliárd ember élhet majd a Földön.
