Hosszas koalíciós tárgyalások következhetnek
ÖSSZEFOGLALÓ
Előrehozott szövetségi választást tartottak Németországban február 23-án, vasárnap. Eredetileg ősszel lett volna esedékes parlamenti választást tartani, de a három párti kormánykoalíció tavaly november elején a gazdasági és költségvetési politika körüli viták miatt felbomlott a Szabad Demokrata Párt (FDP) kilépésével. Miután a parlament alsóházában Olaf Scholz kancellár szocialista-zöld kormánya elveszítette a bizalmi szavazást, az államfő december végén feloszlatta a törvényhozást, és előrehozott választásokat írt ki.
A közel 60 millió választásra jogosult német állampolgár több mint 80 százaléka adta le szavazatát a vasárnap. A választási törvény értelmében 630 képviselői helyről döntöttek a szövetségi parlament alsóházában (Bundestag), összesen 4506 jelölt indult a választáson. Vasárnap nem csak az dőlt el, hogy melyik párt lesz a legerősebb a Bundestagban, hanem azt is előrevetíti, ki lesz Németország következő kancellárja, akit majd az új összetételű alsóház választ meg.
Négy jelölt versengett a kancellári posztért: Olaf Scholz az SPD színeiben küzdött az újraválasztásért, ahol erős ellenzékkel, Friedrich Merzzel, a CDU/CSU koalíció, Alice Weidellel, az AfD és Robert Habeckkel, a Zöldek pártja jelöltjével állt szemben.
A lapzártánkor elérhető legfrissebb adatok szerint a választásokat az előrejelzéseknek megfelelően a CDU/CSU nyerte meg 28,5 százalékkal. Második helyre az AfD futott be 20,6 százalékkal, csaknem megduplázva a 2021-es választáson elért eredményét. Az SPD-nek a kapott 16,4 százalék csupán a harmadik helyre volt elegendő. Negyedik helyen a Zöldek végeztek 12 százalékkal, a Die Linke (Baloldali Párt) 8,6 százalékkal pedig az ötödik helyezést ért el. A többi pártnak jelen állás szerint nem sikerült átlépnie az öt százalékos bejutási küszöböt.
„Ez egy keserű választási eredmény, egyben választási vereség is. Ezt világossá kell tenni” – mondta Olaf Scholz az eredményt látva, hozzátéve, hogy vállalja a felelősséget a rossz eredményért.
Mivel egyik pártnak sem sikerült elegendő támogatást szereznie a kormányalakításhoz, most várhatóan bonyolult koalíciós tárgyalások következnek. A választások győztese, Friedrich Merz azt tervezi, hogy húsvétig új kormányt alakít.
„Nincs alternatívája annak, hogy értelmesen és gyorsan kormányt alakítsunk” – mondta a CDU vezetője, hozzátéve: olyan szövetségi kormány megalakítására törekszik „amely a teljes német lakosságot képviseli”. Továbbá azt is közölte, csak egy koalíciós partnert szeretne bevonni a kormányfő, ha lehetséges, nem kettőt. Azt azonban leszögezte már a választások estéjén, hogy az AfD-vel semmi esetben sem fognak együttműködni.
Alice Weidel, az AfD kancellárjelöltje eközben mégis arra számít, hamarosan felkérést kapnak Merztől, hogy vegyenek részt az új kormányban. Weidel szerint, amennyiben ez nem történik meg, hanem a CDU/CSU pártszövetség végül a baloldallal lép koalícióra, akkor új választások lesznek hamarosan Németországban, mert szerinte Merzék az AfD programjával kampányoltak, ez pedig a választók becsapása.
Saskia Esken, az SPD társelnöke az esetleges kormányzati részvétellel kapcsolatban azt mondta, a szociáldemokraták az elmúlt évtizedekben mindig felelősséget vállaltak, amikor erre szükség volt. „De szeretném világossá tenni: szociáldemokrataként ellenzékben is tudunk felelősséget vállalni” – hívta fel a figyelmet.
Donald Trump amerikai elnök és több vezető európai politikus is gratulált a német előrehozott választásokon született eredményekhez.
„Úgy tűnik, Németországban a konzervatív párt győzedelmeskedett a nagyon nagy és sokat várt választáson. Hasonlóan az Egyesült Államokhoz, Németország népe belefáradt az oly sok éven át érvényesülő ésszerűtlen programba, különösen, ami az energetikát és a bevándorlást illeti. Ez nagyszerű nap Németország és a Donald J. Trump úr vezette Amerikai Egyesült Államok számára. Gratuláció mindenkinek – még több győzelem várható!” – írta az amerikai elnök Truth Social nevű saját közösségi oldalán.
A magyar kormány álláspontjáról sokat sejtet, hogy az AfD társelnöke, Alice Weidel február 12-én Budapesten tárgyalt Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. Ezzel a párt tett egy jelentős lépést a nemzetközi elszigeteltségből való kitörés felé. „Az AfD nem az a párt, amelynek vezetőjét minden európai országban fogadni szokták a miniszterelnökök, de épp itt az ideje, hogy ezen változtassunk” – mondta Orbán Viktor. A kormányfő szerint – mivel a magyar és a német gazdaság szoros kapcsolatban áll egymással – sokkal jobban boldogulna Magyarország, ha Németország sikeres lenne. Ezt a sikert Orbán Viktor az AfD programjában látja.
Ilie Bolojan ügyvivő államfő is gratulált vasárnap este Friedrich Merznek a parlamenti választások megnyeréséhez. „Gratulálunk Friedrich Merznek és CDU/CSU-beli barátainknak a németországi parlamenti választások megnyeréséhez. Alig várom, hogy együtt dolgozhassunk kétoldalú kapcsolataink és a kontinens biztonságának megerősítése érdekében ezekben a nehéz időkben” – írta Bolojan az X platformra.
Marcel Ciolacu miniszterelnök szintén az X platformon közzétett bejegyzésben üdvözölte a németországi választások eredményét. „Jó híreket kaptunk Németországból, ahol tartják magukat a centrista alakulatok. Gratulálok Friedrich Merznek a parlamenti választások megnyeréséhez, és várom, hogy folytatódjon a kiváló együttműködés Románia legfontosabb kereskedelmi partnerével” – írta Ciolacu a bejegyzésben.
Hogyan nézhet ki a kormánykoalíció?
Amennyiben a CDU/CSU nem lép koalícióra, ötféle felállás tűnik lehetségesnek, amelyek a pártok színei után kapják fantázianevüket. Valószínűségük szerint csökkenő sorrendben:
- Nagykoalíció: A jobboldali CDU/CSU és a baloldali SPD hagyományos koalíciós felállása, amely az utóbbi 20 évből 16-ban kormányozta Németországot.
- Kenya-koalíció: A CDU/CSU, az SPD és a Zöldek koalíciója. A parlamenti matematika könnyen lehet, hogy csak három párt összefogása esetén engedné meg a kormánytöbbség létrejöttét. Ez esetben a bevándorlás szabályozásának kérdése lehet az egyik fő belső konfliktusforrás.
- Kivi-koalíció: A CDU/CSU és a Zöldek koalíciója. Az együttműködés nagyon nehézkes lenne, mivel a CSU vezetője a kampányt részben a Zöldek programjának támadására építette.
- Németország-koalíció: A CDU/CSU, az SPD és a jobbliberális FDP együttműködése esetén jöhet létre. Az FDP-nek kevés esélye van a bejutásra, azonban, ha sikerül, akkor ők lehetnek a mérleg nyelve.
- Jamaika-koalíció: A CDU/CSU, a Zöldek és az FDP lehetséges együttműködése. Ez a felállás tűnik hosszú távon a legnehezebben összetarthatónak.
