Pénteken elkezdődött a harminc napos választási kampány
Tavaly a polgárok megértették a választások tétjét, és ennek megfelelően viszonyultak a választásokhoz. Most is világosan látszanak a tétek: ha George Simion vagy Victor Ponta lesz Románia államelnöke, ez azt jelenti, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR) fog kormányt alakítani ennek minden következményével együtt.
Amennyiben pedig Nicusor Dan győz, behozza a kormányba az USR-t, és az RMDSZ feleslegessé válik. Nagy valószínűség szerint az USR érvényesíteni fogja eddigi legfontosabb törekvését, ami a kétfordulós polgármester-választást illeti. Tudjuk, mit jelent ez az intézkedés egy vegyes etnikumú megyében” – hangoztatta Székely István az RMDSZ Kolozs megyei szervezete képviselői tanácsának ülésén.
Az RMDSZ ügyvezető alelnöke azt is elmondta: az RMDSZ idei júniusi kongresszusán a tartalmi kérdésekre kerül a hangsúly, amely most a fiatalok ügye. „A fiatalok kérdésköre nem csak az RMDSZ, hanem az erdélyi magyarság szempontjából is olyan téma, amitől függ az erdélyi magyar jövőnk” – összegzett Székely István.
„Nekünk, erdélyi magyaroknak sem mindegy, hogy ki lesz a Cotroceni-palota lakója. Nem szabad abba a helyzetbe belekényelmesedni, hogy ez csak a románok ügye. Ez az erdélyi magyarok ügye is. Felmerült a kérdés: miért Crin Antonescura esett a választás? A koalíció a múlt évi politikai események után eldöntötte: közös jelöltet állít. Ennek első feltétele az volt, hogy kellett találni olyan személyt, akit mind a három koalíciós partner – a PNL, a PSD és az RMDSZ – elfogad. Több név merült fel, végül Crin Antonescu lett az, akit elfogadott a koalíció” – mondta Csoma Botond.
Antonescuval szót tud érteni az RMDSZ
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint Crin Antonescu olyan ember, akivel az RMDSZ szót tud érteni, „nem gyűlöl bennünket”, és partnerként kezeli az erdélyi magyarokat. A képviselő emlékeztetett, több mint egy évtizeddel ezelőtt felmerültek viták, de azok politikai jellegűek voltak. Az egyik ilyen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) miatt alakult ki, de nem Antonescu volt az, aki a legerősebben ellenezte az ügyet, hanem Victor Ponta.
„Igaz, hogy a MOGYE kapcsán komoly nézetkülönbség volt közöttünk, de Antonescu volt az, aki az alkotmánymódosítás kapcsán beleegyezett abba, amelybe egyetlen román politikus sem: Románia alaptörvényébe kerüljön be, hogy az őshonos nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezőknek tartják. Végül ezt az alkotmánybíróság nem hagyta jóvá. Ha Antonescu nem nyeri meg a választásokat, ősszel az RMDSZ nem lesz már kormányon” – figyelmeztetett Csoma Botond.
Tasnádi István Szilárd kifejtette: Crin Antonescu előnye, hogy a magyarokra partnerként tekint nem csak most a kampányban, hanem 2013-ban is volt arra példa, hogy nyitott a párbeszédre. „Elment Székelyföldre, hogy megmutassa: tiszteli a magyarokat, és jómaga is tiszteletet kapott, március 15-én is üzent a magyaroknak. Antonescu nyeresége a kormány nyeresége is. Létfontosságú, hogy kormányon maradjon az RMDSZ, és fejlesszük a közösségünket” – hangoztatta az RMDSZ szenátora.
Vákár István, a Kolozs megyei tanács alelnöke elmondta: egyetért azzal, hogy az RMDSZ támogatja Antonescu jelölését. „Ha nem ez a jelölt győz minél jobb eredménnyel, akkor felmerül, hogy szükség van-e az RMDSZ-re a kormánykoalícióban” – emelte ki.
Szigorú szabályokat szab meg a választási törvény
A választási törvény szigorú szabályokat szab meg a plakátok méretét és elhelyezését illetően, ezek megsértése súlyos pénzbírságot von maga után. A kampány idején csak a polgármesteri hivatalok által erre a célra kijelölt helyeken szabad plakátolni, minden jelölt csak egyetlen plakát kihelyezésére jogosult, amelynek egyetlen mérete sem haladhatja meg a fél métert. A plakátokon nem szabad a román nemzeti lobogóra emlékeztető színkombinációt használni, tilos plakátokat kiragasztani a hidak és alagutak tartóoszlopaira, a közúti jelzőtáblákra és a közhasznú hirdetési felületekre.
A rádió- és televízióműsorokra is az eddigieknél szigorúbb szabályok vonatkoznak a kampány idején. A közszolgálati média ingyenesen, a magántársaságok fizetség ellenében biztosítanak azonos terjedelmű műsoridőt valamennyi – ezt igénylő – államfőjelöltnek. Választási propagandát csak választási műsorokban szabad sugározni.
A tavalyi félbeszakított elnökválasztás során tapasztalt rendellenességek megelőzése érdekében az AEP saját hatáskörben pontosította a kampányfinanszírozással és online politikai hirdetésekkel kapcsolatos előírásokat. A hatóság csütörtöki közleményében is felhívta a figyelmet arra, hogy a kampányidőszakban minden politikai hirdetésnek tartalmaznia kell a jelölt információs „címkéjét” függetlenül attól, hogy milyen médiában terjesztik. Az információs címkén kötelező feltüntetni, hogy fizetett vagy önkéntes politikai hirdetésről van szó, tartalmaznia kell a jelölt nevét és elérhetőségét, a jelölt AEP-nél bejegyzett pénzügyi megbízottjának kódját, egy nyilatkozatot a kampányfinanszírozási törvény betartásáról, de azt is közölni kell, ha a hirdetés terjesztésekor bizonyos célközönség elérésére irányuló technikát alkalmaztak.
A választási kampány a belföldi voksolás megkezdése előtt 24 órával, május 3-án 7 órakor ér véget, attól kezdődően pedig a szavazás végéig kampánycsend lép hatályba.
Ha az elnökválasztás első fordulójában egyik jelölt sem kapja meg a névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint felének, csaknem 9 millió állampolgárnak a támogatását az államfői tisztség sorsa a két legjobban szereplő jelölt között dől el a május 18-án megrendezendő második fordulóban.
Kik közül lehet választani?
Mint ismeretes, a Központi Választási Iroda (BEC) március 22-én döntött a májusi elnökválasztás jelöltjeinek szavazólapi sorrendjéről. Ez a következő:1. George Nicolae Simion (Románok Egyesüléséért Szövetség), 2. George Crin Laurențiu Antonescu (Románia, előre választási szövetség), 3. Elena Valerica Lasconi (Mentsétek meg Romániát Szövetség), 4. Cristian Vasile Terheș (Román Nemzeti Konzervatív Párt), 5. Marcela Lavinia Șandru (Szociálliberális Humanista Párt), 6. Victor Viorel Ponta (független), 7. Sebastian Constantin Popescu (Új Románia Párt), 8. Silviu Predoiu (Nemzeti Akció Ligája Párt), 9. John-Ion Banu-Muscel (független), 10. Petru Daniel Funeriu (független), 11. Nicușor-Daniel Dan (független).
A jelöltek közül öten – Elena Lasconi, George Simion, Cristian Terheș, Silviu Predoiu és Sebastian-Constantin Popescu – a tavalyi elnökválasztáson is indultak. Az USR elnöke, Elena Lasconi bejutott a második fordulóba Călin Georgescu független jelölttel együtt, az alkotmánybíróság azonban érvénytelenítette az eredményt.
