Több átláthatóságot és tanácsot igényelnének
ÖSSZEFOGLALÓ
A romániai lakosok 47 százalékát a vásárlóerő alakulása foglalkoztatja ebben a magas inflációs időszakban, ez főleg a közepes jövedelműek és a líceumi tanulók szülei között öltött aggasztó méreteket. A romániai lakosok 39 százaléka pedig a bérek miatt aggódik: főleg a nők és a középfokú végzettséggel rendelkezőkre jellemző ez a magatartás. Ebből a kategóriából kerülnek ki azok, akik rendszeresen kénytelenek pénz kérni kölcsön a családtagjaiktól, barátaiktól vagy munkahelyi kollégáiktól, hogy egyik fizetéstől a másikig meg tudjanak élni. A szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség a megkérdezettek 34 százalékát aggasztja, főleg a kisjövedelműeket, a nyugdíjasokat és a munkanélkülieket.
Öt romániai munkavállaló közül egy aggódik a munkahelye biztossága vagy a nyugdíja miatt. A nyugdíj miatti aggodalom főleg az ország déli részén található kisvárosban élő 65 év körüli férfiakra jellemző, továbbá a kisjövedelműekre.
Az aggodalom tárgyát a vásárlóerő csökkenése képezi, második helyen a romániai egészségügyi rendszer és a közoktatás jelenlegi állapota áll. A megkérdezettek kevesebb, mint tíz százaléka aggódik a szélsőségesség elterjedése (8%), a romániai állampolgárok kivándorlása (8%) és a migráció ellenőrzése miatt (5%).
Mivel a romániaiak kevésbé bíznak a bankokban, ezért mindössze öt százalék aggódik azért, hogy kap-e kölcsönt. Hitelt főleg azok terveznek felvenni, akik az elkövetkező tizenkét hónapban ingatlant vásárolnának, vagy akik már többször vettek fel kölcsönt, de az ütemterv határideje előtt törlesztették azt.
A romániai lakosság megpróbálja minimálisra csökkenteni a bankokkal való kapcsolatát, de még csak nagyon kevesen (8%) engedhetik meg maguknak, hogy egy-egy jelentős összegű befektetést saját forrásból valósítsanak meg.
A felmérésből az is kiderül, hogy csökkent a bankhitelt felvevők száma: a megkérdezettek 8%-a személyes költségeire, míg 6%-uk lakásvásárlás miatt fordult a bankokhoz. A hiteligénylők igyekeznek minél hamarabb visszafizetni a kölcsönt (10%), vagy fel is számolják a hitelkártyáikat (11%). Az is elég gyakori (23%), hogy a lakosok hitelt a családtagoktól, rokonoktól, barátoktól vesznek fel. Mindennek az a magyarázata, hogy a romániai lakosság aggódik a vásárlóerő csökkenése és a hitel visszafizetése miatt.
A megkérdezettek 44%-a nyilatkozta azt, hogy a bankokat csak a nyereség érdekli, és nem kínálnak az ügyfeleknek még több visszafizetési lehetőséget, illetve nem tájékoztatják őket az előzetes visszafizetés lehetőségéről. Csak 6%-uk mondta azt, hogy a bankok az ügyfelek javát tartják szem előtt hitelnyújtáskor.
Az Ipsos Románia Közvélemény-kutató Intézet egyik vezető tisztviselője szerint a bankokkal kapcsolatos válaszokból az derül ki, hogy a romániai lakosság még több átláthatóságot és tanácsot igényelne. A romániai 6%-os elégedettségi arányhoz képest Angliában a megkérdezettek 48%, Franciaországban 57%-a, Olaszországban pedig 59%-a vélte úgy, hogy a bank megérti szükségleteiket, és átláthatóságot biztosít.
A romániai lakosság 45 százaléka igyekszik minél jobban odafigyelni a kiadásaira, sőt a szükségtelen vásárlásokról le is mondanak. Ez főleg az 50–65 év közöttiekre és a nyugdíjasokra jellemző. Ez az a népességkategória, akiket jobban érdekel az inflációs ráta alakulása, és akik azt nyilatkozták, hogy az elmúlt időszakban inkább lemondtak a háztartási gépek, elektronikai cikkek, ruhanemű, lábbeli vásárlásáról. Kevesebbet költenek például kávéra, üdítőkre, csomagolt ételekre, alkoholra, ez pedig a fogyasztás lassításához vezet.
A megkérdezettek mindössze 29 százaléka nyilatkozta azt, hogy havonta félretesz pénzt, 23 százalékuk pedig táblázatban vagy telefonos alkalmazás segítségével vezeti költségeit. Tíz százalék alatti azok aránya, akik az elkövetkező hat hónapban személyes célra vennének fel hitelt, vagy ingatlant szándékoznak vásárolni az elkövetkező tizenkét hónapban bankhitellel vagy anélkül.
A közvélemény-kutatásban részt vevők 36 százaléka nyilatkozta azt, hogy meg tud élni a fizetéséből egyik hónaptól a másikig. Főleg a házasok, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők, és az értelmiségi munkát végzők nyilatkoztak így. A másik póluson találhatóak az egyedülállóak, a munkások, a középfokú végzettséggel rendelkező személyek és a kisjövedelműek.
Az a 29 százalék, aki bevallotta, hogy havonta félre tud tenni pénzt, főleg 30–39 év közötti, felsőfokú végzettséggel rendelkezik, és szellemi munkát végez. Ez az a társadalmi kategória, aki bankban tartja a megtakarított pénzét, élet- vagy magán egészségügyi biztosítást kötött. Ők azok, akik követik havi jövedelmeik és költségeik alakulását, és folyamatosan tájékozódnak jövedelmük optimalizálásáról. Ha befektetésről van szó, akkor állami értékpapírokba (9%) vagy részvényekbe (8%) fektetnek be.
(Borítóképünk illusztráció)
