Macalik Arnold építésszel a köztérrendezés tényeiről
„Kolozsvár mostanra tett bizonyos előrelépéseket a köztér értelmezése és rendezése tekintetében, bár még távol állunk attól, hogy – akár a városvezetés, akár a polgárság – értené és látná ezt a folyamatot. Sajnálatos módon sokszor értékvesztés is történik. Mindamellett tény, hogy már vannak elvégzett rendezési munkálatok, a folyamat alakulóban van” – emelte ki Macalik Arnold. Az építész azt is megállapította, szerencsés helyzet egyébként, hogy a nagy múltú Farkas utca, amely története során mindvégig egyfajta szellemi miliője volt Kolozsvárnak, a köztérrendezési folyamat végső szakaszában újulhat meg.
A fák kiemelik az évszakváltakozást
A Mossfern Arhitectura tervezőiroda 2018-ban nyerte meg a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal és a Romániai Építészkamara erdélyi fiókja által meghirdetett, a Farkas/Kogălniceanu és nyolc további belvárosi utca átalakítására vonatkozó tervpályázatot. A verseny kiírása előtt az építészkamara és a városvezetés hosszú egyeztetéseket folytatott, körültekintő előtanulmányok és feladat-összeállítás készült a pályázók számára. Ezek egyikét, a tájrendezési és favédelmi szakvéleményt az Atelier Foaie Verde iroda jegyezte 2018 áprilisában. Ez nyilvános adatként teljes terjedelmében elérhető az építészkamara honlapján – összegezte az építész.
A versenyre annak idején közel kéttucatnyi pályázó jelentkezett, s komoly szakmai zsűri állt össze, amelynek egyik tagja egyébként Kovács Kázmér építész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karán a kertészmérnöki tanszék professzora. Jelentésében a zsűri összegezte mindazokat a szempontokat, amelyek alapján kiválasztásra méltónak tartották a Mossfern Arhitectura cég pályamunkáját. A szaktestület leírta többek között, hogy „a meglévő és a javasolt faállomány kezelésének módja a tervjavaslat egyik legfontosabb erénye”. Kiemelték az ültetések helyválasztását, valamint a botanikai fajválasztásnak szentelt figyelmet is. Megjegyezték, hogy „a fák kiemelik az évszakváltakozást, illetve azt is, hogy a közvilágításra javasolt módozat érzékenyen kezeli a napszakváltakozást”. A faállomány rendezésére vonatkozó terveket egyébként részletesen ismertetik a Facebookon, a Mossfern AUK kifejezésre rákeresve megtalálhatjuk az oldalt.
A zsűri szerint, „ahogyan a rendezés előtt álló városteret értelmeztük és szakaszoltuk, rámutattunk az adott terek értékeire, azok lüktetésére, figyeltünk az áttekinthetőségre, a homlokzatok láthatóságára” – emelte ki Macalik Arnold.
A Farkas utca és környéke faállományának kezelési módja ellen tiltakozó petíciót úgy írták alá emberek százai, hogy nem látták a tulajdonképpeni terveket. „Ezért indítottuk el a Facebookon az említett felületet, ahol tényszerűen tájékoztatunk a tervben foglaltakról” – magyarázta az építész. A jelenleg olvasható anyagok a helyzetből adódóan némileg „faorientáltak”, de ezeket folyamatosan bővíteni fogják.
Az Egyetem utca északi szakaszára szellős fasort, széles járdát terveznek (fotó: Rohonyi D. Iván)
Egyenként vizsgálták a fákat, többtucatnyit megőriznek
Kérdésünkre, hogy mit emelne ki a közvélemény számára, mi történik majd a Farkas utca fáival, Macalik Arnold elmondta: a Farkas utcában van tizenkét csenevész, kis növésű fa, amelyek eleve nem voltak megfelelően beültetve. Ezeknek a pontos helyére ültetnek egészséges, méretes, szakszerűen fejlesztett és előkészített csemetét. Van továbbá az utcában öt olyan fa, amelyet szintén cserére javasoltak, mert betegek; néhány közülük már június végén, júliusban elhullatta a lombozatát. Az utcában minden egyes fát egyenként megvizsgáltak a szakemberek. A legöregebb fák egyébként a Farkas utcában 140 év körüliek – jegyezte meg Macalik Arnold.
A Facebook-oldalon közzétett ismertetés szerint az építészek a tervezés teljes folyamatában kiemelten fontos szerepet tulajdonítottak a rendezés előtt álló tereken létező hársfáknak. Az összegzésben felhívják a figyelmet arra is, hogy a Farkas utca történeti hársfasora vélhetőleg a régió legkorábbi utcatéri fásítása, ami Haller Károly egyetemi tanár, kolozsvári polgármester nevéhez fűződik. A javasolt faültetés a korábbi hársfasor kiegészítését és megerősítését szolgálja, a hársak családjába tartozó alfajokat ültetnének. Az ismertető anyag szerint az ültetések célja:
• A foghíjas fasor kiegészítése;
• A várostér alakításában a jelen és a múlt kiegyensúlyozása, a feltáruló látványnak az érzékeny kezelése;
• Az egyes térszakaszok „helyként” való értelmezése és megszemélyesítése;
• A korábbi évszázadokban is fahiányos térszakaszok fasoros újraértelmezése (a Farkas utca keleti torkolatánál, a Bethlen utcán, a Kovács Dezső utcán, a Minorita utcán, a Bolyai, valamint a Szentegyház utca szakaszain).
A Farkas utcában összesen 36 hársfát ültetnek. Az Erdélyi Iskola szoborcsoport melletti két fenyő helyét is hárs veszi át. Az utca torkolatánál egy viszonylag fiatal hársat átültetésre szántak, az utcarész „megfelelő és értékes feltárulkozása céljából”. Az utca értékes faállományának 51 példányát őrzik meg.
„Fontos megjegyezni, hogy mindegyik rendezésre kerülő belvárosi utcába fák kerülnek majd. Olyan utcákon, utcaszakaszokon is megjelennek fák, ahol a középkor óta nem volt utcai vegetáció. Így például helyalkotó, animáló célzattal fákat ültetünk a Bolyai, a Szentegyház utcába, az eddig nagyjából jellegtelen, sikátorszerű Kovács Dezső utcába is” – emelte ki az építész.
Az eddigi városi rehabilitációs munkálatok során a kivitelezők cementes terítőréteget használtak; „mi nem fogunk cementet használni, egyrészt azért, hogy az abból származó sók ne károsítsák a műemlék épületeket, másrészt, hogy a fák gyökérzetét ne érintsék” – emelte ki az építész.
Az Egyetem utca déli végében állt egykor a Torda-kapu, amely a régészeti feltárással előkerülhet (fotó: Rohonyi D. Iván)
A Főtér kistestvére a Mária-oszlop körüli tér
Ami az Egyetem utcát illeti, annak téralakításában három markáns szakasz különíthető el: a főtéri torkolatnál zártabb, városi paloták közé szorított utcatér kezdődik. A középső szakaszán húzódik az egykori barokkos térrész, amelyet aztán a Báthory-líceum Szent József-kollégiuma előtti déli, emelkedő utcaszakasz követ. A 19–20. század fordulója során az Egyetem utcának mindkét oldalát és a Mária-oszlop körzetét akáccal ültették be. Az Egyetem utca központi szakaszán mára már csak vagy hét öreg akác maradt meg; ezeket megőrzik, a többi fát viszont ebben a térrészben kivágásra javasolják.
Az építészek megfontolása szerint ugyanis a volt jezsuita (piarista) templomnál kezdődő utcaszakasz – a Mária-oszlop visszahelyezésével, egységes térburkolattal és fásítással – utcából újra városi köztérré nemesíthető. „Ha nem utcaként, hanem egyfajta városi szalonként, díszteremként értelmezzük ezt a térrészt, az egyfajta kistestvérévé válhat a Főtérnek; továbbá egy erőteljes térhatás, egyfajta lüktetés születhet akkor, ha az utca Főtér felőli szűkebb szakaszából átmegyünk ebbe a szalonszerű térrészbe, amelynek közepén áll majd a Mária-oszlop a köréje ültetett hat darab Ginkgo biloba fával. Ez a fa növekedésében, levélzetében, őszi színpompája miatt egyaránt ünnepélyes” – részletezte Macalik Arnold. Hozzátette: a beültetésre javasolt Ginkgo fák méretesek lesznek, formájuk és neveltetésük szempontjából is szigorú tervelőírásoknak kell megfelelniük.
Bécsi mintára fásítják az Egyetem utcát
Az utca egykori, többszörösen is újratelepített és mára eltűnt akácsorából az északi utcaszakaszon még áll három gyönyörű példány a Művész mozi és a Sebestyén-palota előtt. Ezeket megőrizve, az építészek javasolják az északi térszakasz fáinak újratelepítését 17 darab, az akáccal rokon lepényfa (Gleditsia triachantos „Sunburst”) választásával. Szempont volt, hogy a lepényfa könnyen akklimatizálódik városi környezetben, apró levelei vannak, s nem képez sűrű lombozatot – mondta el Macalik Arnold.
– A járdát az Egyetem utca északi szakaszának mindkét oldalán szélesítésre javasoltuk; azért kellene egy kompakt, szellős fasor mindkét oldalon, hogy az utca ne váljon alagútszerűséggé, és legyen egy háromméternyi szélességű járda is – magyarázta az építész. A Facebook-oldalon közzétett anyagban megtekinthetők a hasonló megoldású bécsi példák is. Hozzátette: a telepítés és alakítás fontosabb szempontjai járdaszélesítés, a történeti jelleg és a javasolt használati rend voltak.
Az építész felhívta figyelmünket arra is, hogy ezek a belvárosi köztérrendezési munkálatok régészeti felügyelet mellett zajlanak majd, ami abból a szempontból is említésre méltó, hogy az Egyetem utca déli végében állt az egykori Torda-kapu, a város egyik bejárata is.
Macalik Arnold megjegyezte: miután a nyílt levelet kiküldte, többtucatnyi visszajelzést kapott, amelyben ismeretlen emberek köszönetet mondtak a tájékoztatásért, s jelezték, hogy megfelelő információk hiányában írták alá a petíciót, s aztán ezt az aláírást visszavonták. „Én méltóságteljesnek tartom azt, hogy a valós adatok ismeretében gondolkodjunk s cselekedjünk, s valamilyen szinten mindenkinek feladata, hogy tudatosan viszonyuljon egy ilyen jellegű munkához” – folytatta az építész. „Nagyjából kétéves folyamat áll előttünk, és mindenkinek az odafigyelését, bizalmát, jó gondolatát köszönettel vesszük” – emelte ki Macalik Arnold.
