Nem óhajtott politikai disputákba keveredni a műemlékvédelem
Amint arról korábban tájékoztattunk, a Farkas utca és további nyolc másik belvárosi utca átfogó felújítására, a közterek rendezésére vonatkozó nemzetközi tervpályázatot 2018-ban a Mossfern Arhitectura tervezőiroda nyerte meg, amelynek egyik munkatársa az ismert kolozsvári építész, Macalik Arnold. A felújítási, térrendezési munkálatok a Mossfern projektje alapján 2022 januárjában kezdődtek el, a Színház/Emmanuel de Martonne utca és a Farkas utcai templom közötti térrésszel.
Idén tavasztól a Făclia szélsőséges román lap szinte napi rendszerességgel cikkezett arról, hogy a Farkas utca rendezési munkálataival összefüggésben a Babeş–Bolyai Tudományegyetem főépülete közelében álló Erdélyi iskola szoborcsoport alakjai – a Petru Maiort, Gheorghe Şincait és Samuil Micut ábrázoló szobrok – lekerültek az utcaszintre. Erősen vitatták azt is, hogy Emil Racoviţă mellszobrát a róla elnevezett líceum udvarára helyezték a Farkas utcából. Bár a Mossfern Arhitectura által kidolgozott tervet az önkormányzat műszaki igazgatósága és a műemlékvédelmi bizottság is ellenjegyezte, a városháza pedig építési engedélyt adott ki a talapzat eltávolítására, Macalik Arnold építésznek a Făclia egyebek mellett azt rótta fel cikkeiben, hogy nem tartja tiszteletben a román történeti szimbólumokat.
A Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottság véleményezését a Ziua de Cluj hírportál ismertette. A szakmai testület azt írta: elfogadják a szoborcsoportnak a talapzatra való visszahelyezését, azzal a feltétellel, hogy a térrendezési munkálatokat átvevő tervezőcég ismertesse a kivitelezési részleteket a bizottsággal. Kiderült, az Emil Racoviţă mellszobrával kapcsolatos döntést a „a felújítási munkálatok során kialakult feszültségek feloldása érdekében” hozták meg, ugyanis még 2019-ben kedvezően véleményezték a Racoviţă-büsztnek a Farkas utcából való elmozdítását.
– A tudós mellszobrát eleve engedély és terv nélkül tették ki a Farkas utcába, és egyáltalán nem volt abba a környezetbe illő – emeli ki mostani állásfoglalásában a szakmai testület.
Virgil Pop műépítész, egyetemi tanár, a megyei műemlékvédelmi bizottság főtanácsosa érdeklődésünkre a kiadott véleményezések kontextusát is elmagyarázta. Kiemelte: a Mossfern Architectura tervezőiroda elismerésre méltó projekttel nyerte meg a belvárosi utcák rendezésére kiírt tervpályázatot. Mint mondta, ez a terv az Erdélyi iskola szoborcsoport méltóságát egyáltalán nem kisebbítette: a megoldás, hogy a szobrászati alkotás alakjait az utcaszintre helyezzék, teljesen összhangban van a szobrász, Romul Ladea egyéb munkáival.
„Macalik Arnold elképzelésében a teljes térrész az Erdélyi iskola szoborcsoport posztamensévé vált volna” – emelte ki a műemlékvédelmi szakember. Elmesélte: Calais városa például a 19. század utolsó harmadában August Rodinnek adott megbízást a százéves háborúban hősies önfeláldozást tanúsító polgároknak emléket állító szoborcsoportra. A szobrász talapzat nélkül, az utca szintjén állva képzelte el a szoboralakokat; az egykori polgárok, városvezetők heroizmusát oly módon láttatta, hogy fájdalomtól, félelemtől gyötörve, piedesztál nélkül jelenítette meg őket, és pontosan az volt a szándéka, hogy közelebb kerüljenek a járókelőkhöz. A szobrász elképzelésével holt egyenesen szembemenve, 1895-ben az alkotást a városvezetés hatalmas talapzatra állíttatta. Száz év múltán döntött végül úgy az önkormányzat, hogy mégis leveszi a calaisi polgárokat a piedesztálról, és a műalkotást a városháza elé, sokkal kisebb talapzatra állították.
A kérdés kapcsán generált feszültségek, az ügy politizálódása nyomán a megyei műemlékvédelmi bizottság úgy döntött, megadja az engedélyt arra, hogy az Erdélyi iskola szoborcsoportot talapzatra helyezzék; több variáns is felmerült – a legutóbbi ahhoz a megoldáshoz áll közel, amelyet az utca rendezése előtti időszakból ismertünk.
Emil Racoviţă mellszobrát Gheorghe Funar polgármestersége idején állították ki a Farkas utcába; egyáltalán nem odaillő módon, engedély nélkül – nyomatékosította Virgil Pop, hozzátéve: ebben a kérdésben is olyan fokú makacsság nyilvánult meg, hogy a bizottság beleegyezett, hogy a kutató büsztjét a líceum homlokzata elé helyezzék talapzatra, azzal a megjegyzéssel, hogy ez a megoldás nem kedvez a műalkotásnak, a tudós emlékének. „Ezek után a városháza felelős a látványért, amely majd kialakul” – jegyezte meg a műépítész, hozzátéve: nem kell csüggedni, ezek csak kisebb változtatások a térrendezés vonatkozásában.
Az Egyetem utca rendezési munkálatai kapcsán a megyei műemlékvédelmi bizottság javaslatot tett arra, hogy távolítsák el a piarista templom előtt álló fákat. Mint írják, a térrendezési erőfeszítéseknek teljesen „keresztbe tenne”, ha a projektet folytató tervezőiroda megtartaná az ott álló, nagyjából tízéves fiatal fákat, amelyek miatt a barokk templom jellegzetes homlokzata nem érvényesül kellőképpen.
A Kolozs megyei műemlékvédelmi bizottság a véleményezéséhez hozzáfűzi azt is: egyelőre nincs jelentés az Egyetem utcai felújítási munkálatok melletti régészeti felügyeletet végző Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum (MNIT) csapatától. „Az ásatások megfigyelése során megállapítottuk, számos kivételes jelentőségű régészeti lelet került elő” – írja a szakmai testület. Javasolják, a tervezőcég vegye fel a kapcsolatot a régészekkel, a leleteknek megfelelően készítse el a tervét, hogy a módosításokat véglegesíteni lehessen.
(Borítókép: Rohonyi D. Iván)
