Négyoldalú tárgyalás Bukarestben a Zöld Energiafolyosóról

Magyar-azeri-georgiai-román villamosenergia-vállalatot hoznak létre

Magyar-azeri-georgiai-román zöldenergia-szállítási partnerségről szóló megbeszélés zajlott kedden Bukarestben. A felek az azerbajdzsáni és georgiai zöld villamosenergia jövőbeli magyarországi és romániai importját lehetővé tévő projekt, az úgynevezett Zöld Energiafolyosó megvalósításának lépéseiről tárgyaltak. Magyarország képviseletében Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vett részt az értekezleten, aki felszólalásában először is arra figyelmeztetett, hogy az emberiség a veszélyek korában él, és az energiabiztonság kritikus eleme a nemzetbiztonságnak.

Szijjártó Péter kiemelte: a magyar kormánynak kiemelt célja a biztonságos és stabil energiaellátás garantálása, a környezetvédelmi szempontok figyelemben tartása mellett. Mint rámutatott, az úgynevezett Zöld Energiafolyosó teljesen új zöldenergia-források bevonását teheti lehetővé Georgiából és Azerbajdzsánból.

A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy az azeri szélenergiánál és a georgiai vízenergiánál „semmi nem lehet zöldebb”, ezért rendkívül jó lehetőség ezek importja Közép-Európába, így Magyarországra, Romániába és remélhetőleg Bulgáriába.

Emlékeztetett, hogy Romániában új magasfeszültségű áramvezeték épül e célból, amely 2028–2029-re éri majd el a magyar határt, így lehetővé téve Magyarország hozzáférését is az új forráshoz. Kiemelte: Magyarország is dolgozik az ehhez szükséges infrastruktúra-fejlesztéseken. 

Szijjártó Péter a keddi értekezletet a projekt szempontjából mérföldkőnek nevezte, és úgy vélekedett, hogy közel van „az a pont, ahonnan már nincs visszafordulás”, mivel a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai közös társaságot hoznak létre, illetve rövidesen aláírják a zöldenergia-partnerségi megállapodás módosítását is annak érdekében, hogy az teljes mértékben megfeleljen az európai előírásoknak.

„Ezzel nagy lépést teszünk mind a négyen (Bulgáriával együtt mind az öten) az energiaszuverenitás felé annak érdekében, hogy biztosítsuk országaink stabil, fenntartható és megfizethető energiaellátását” – jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter. 

Közölte, hogy a tervek szerint a megvalósíthatósági tanulmány is elkészül 2025-re. Szijjártó Péter egyben reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió anyagilag is részt fog venni a projektben. Rámutatott, hogy amennyiben elkészül, a projekt keretében megépítendő tengeralatti vezeték rekordhosszúságú, 1100 kilométeres lesz.

Szijjártó: Magyarország mindent megtesz Románia Schengen-csatlakozásáért

A magyar kormány mindent megtesz azért, hogy Románia még idén, a magyar európai uniós elnökség időszaka alatt csatlakozhasson a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez – jelentette ki Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter kedden Bukarestben. 

A szaktárca közleménye szerint a tárcavezető a román belügyminiszterrel, Cătălin Predoiuval folytatott egyeztetését követően leszögezte: Magyarországnak nemzeti érdeke Románia csatlakozása a schengeni övezethez, minthogy a közúti határellenőrzés megszűnésével eltűnnének a hosszú sorok az átkelőknél, másrészt a forgalom rendelkezésére lehetne bocsátani még tíz, jelenleg csak szombaton használható közúti kapcsolatot.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy mindezzel egyszerűbb lesz a kapcsolattartás a határ két oldalán élő magyar közösségek között is. Arra is kitért, hogy Románia Magyarország egyik legfőbb exportpiaca, így a vállalatok számára is rendkívül kedvező lenne a schengeni tagság, ezáltal még jobb eredményeket mutathatnának fel.

„Nagyon reméljük, hogy a nyugat-európai országok sem lesznek képmutatóak, és mindazok, akik eddig arról beszéltek, hogy mindezt támogatják, támogatni is fogják. Őszintén reméljük, hogy akik legutóbb megvétózták Románia schengeni csatlakozását, ezúttal nem fogják gátolni az európai konszenzus, a közös európai álláspont létrejöttét” – tette hozzá Szijjártó Péter. A magyar diplomácia vezetője arról is beszámolt, hogy a két ország megállapodást írt alá a határon átnyúló bűnüldözési együttműködésről.

Rámutatott, hogy mindkét ország olyan útvonalon fekszik, amelyet korábban előszeretettel használtak az illegális bevándorlók és a rájuk épülő szervezett bűnözés. 

„Tennék ezt most is, ha Románia és Magyarország nem lépne fel annyira szigorúan a migránsokkal, az embercsempészettel és a szervezett bűnözéssel szemben, mint ahogy csináljuk” – mondta a magyar diplomácia vezetője.

Aláhúzta, hogy a felek megállapodtak ezen együttműködésük még szorosabbra fűzéséről, a mostaninál is aktívabb együttműködésről a biztonság fenntartása érdekében. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy Magyarország és Románia kulcspozícióban van a tekintetben, hogy magukat és Európát is megóvják az illegális bevándorlóktól.