Széles Anna színművésznő elárulta, nem ő hozakodott elő a kötet ötletével, ő nem mert volna magától belevágni. Ebbe a felállásba is csak azért egyezett bele, mert régi barátnője kérte fel, Medgyessyben megbízott, tudta, jó könyv születne kettejük munkájából. Medgyessy a munkafolyamatról elmondta, nem ültek össze, hogy megírják a könyvet, hisz akkor a beszélgetéseiket ismerve nem készült volna el, külön írták meg saját részeiket, mint egy négykezes zongoraművet.
Széles Anna saját emlékeit írta meg, ezt egészítette ki Medgyessy Éva színháztörténész (Horváth László felvételei)
A Széles Anna – az örök Anikó című kötet végül három egymásra tevődő rétegből áll: Széles Anna saját emlékeit írta meg, egyes szám első személyben, ezt egészítette ki Medgyessy Éva, mint író és színháztörténész, a színművésznő pályafutásának szemtanúja, társadalmi-politikai-művészeti háttérrel, mindez megtoldották újságcikkekkel, kritikákkal.
Medgyessy elmondta, azért választotta Annát második színészportré alanyának (első kötete 2010-ben jelent meg, Péterffy Gyula színművészről, férjéről írta), mert Anikó pályája egyedülálló, „nem volt még Erdélyben olyan magyar színész vagy színésznő, akit sokat foglalkoztattak a színpadon, emellett meg filmcsillag is volt”. Bevallotta, színházfüggő, ezért szeret a színházról, színészekről írni. Elmondta, minden színházi munkás tevékenységét tiszteli, ő is dolgozott súgóként a kolozsvári teátrumban, ám szerinte a színházat a színész viszi a hátán, hiába van rendezői színház.
Florin Piersic és fia, Piersic Dániel
– A színész, mint alkotóművész nyersanyaga, eszköze, amivel dolgozik, az a lelke, nincs más. A színész nem dolgozhat az utókornak, a színpadi pillanat elszáll, egyszeri és megismételhetetlen – méltatta a színészek munkáját az írónő, kiemelve, ezeket a megismételhetetlen pillanatokat próbálja megfogni.
Visky András szerint a könyvből kiérződik, mennyire szerette Széles Anna saját művészetét, mesterségét, sugárzik a művésznő pályájának szépsége, a találkozások nagyszerűsége. Széles elmondta, szerette az életét, pályáját, sugárzik iránta is a szeretet, így természetes, hogy ezt vissza akarja adni.
Kedvenc színházi előadásaként a Színésznő című műsort nevezte meg, amellyel méltóképp szeretett volna elbúcsúzni a közönségétől. Ebben különböző színésznősorsokat játszott el, általuk saját vágyait, álmait, fájdalmait tudta kiélni. Emlékezetes filmként nem a Cannes-ban díjat nyert Akasztottak erdeje című alkotást emelte ki, hanem egy rövidfilmet, a 15 perces Gyufaárus kislány című produkciót, amelyet még senki sem látott.
Medgyessy Éva, Széles Anna, Florin Piersic és Visky András
Elsőéves főiskolásként megjelenése, bája és mosolya lenyűgözte a román filmalkotókat, így került be az első romániai színes, szélesvásznú alkotásba. Széles Anna bevallotta, néha problémái akadtak a román nyelvvel, több alkalommal szinkronizálták őt, ám ez nem zavarta, sőt büszkeséggel töltötte el, hisz ez azt jelentette, annyira fontos volt a román filmalkotóknak, hogy bevállalták, fizették a szinkronizálást.
A könyvbemutatón Tompa Gábor, a kolozsvári színház igazgatója is felszólalt, illetve Florin Piersic színművész, Széles Anna volt férje is méltatta a színésznő munkáját. A bemutatón részt vett Piersic és Széles Anna közös gyermeke, Piersic Dániel is.
