Donald Trump nem lesz jelen az ikertornyok helyszínén tartott megemlékezésen
A 9/11-es megemlékezést az egykori World Trade Center ikertornyainak helyén, a Ground Zero néven ismert területen tartják. A rendezvényen rendszerint mindkét nagy amerikai párt, a demokraták és a republikánusok jelenlegi, illetve korábbi politikusai is részt vesznek.
A Digi24 szerint idén Joe Biden, Barack Obama és Bill Clinton korábbi demokrata párti elnökök, valamint a republikánus George W. Bush volt államfő részvételére számítanak. A mindenkori New York-i polgármester és elődei szintén rendszeresen jelen vannak a megemlékezésen. Zohran Mamdani már júliusban megerősítette, hogy részt vesz az idei ceremónián.
A 9/11-es megemlékezés egyébiránt pártpolitikától mentes rendezvény: 2012 óta politikusok egyáltalán nem szólalhatnak fel ez alkalommal, hanem kizárólag tanúi lehetnek a megemlékezésnek, amelynek során az áldozatok hozzátartozói felolvassák a terrortámadásokban életüket vesztett emberek neveit. A ceremónián hét perc néma csenddel emlékeznek: hat percet szentelnek a támadások áldozatainak, egy további percben pedig azokra emlékeznek, akik a szeptember 11-i merényletekkel összefüggő betegségek következtében haltak meg.
„Szándékosan őrizzük a megemlékezés politikamentes jellegét, a szeptember 11-én elvesztett emberek emlékezete soha nem lehet pártpolitikai kérdés” – mondta az EFE-nek a rendezvényt szervező 9/11 Memorial & Museum szóvivője, Lee Cochran.
Zohran Mamdani részvételét többen kifogásolják
New York jelenlegi polgármesterének a megemlékezésen való részvételét azonban sokak nem hagyták szó nélkül, sőt, több áldozat hozzátartozója és túlélői csoport tiltakozását fejezte ki.
A New York-i kikötői hatóság nyugdíjas rendőreinek egyesülete arra kérte Zohran Mamdanit és Kathy Hochul kormányzót is, hogy ne vegyenek részt a ceremónián. Az egyesület elnöke, John McDevitt arra figyelmeztetett, hogy a polgármester jelenléte „fájdalmat” okozhat az áldozatok családjainak, s „elterelheti a figyelmet” a megemlékezésről.
Az egyik áldozat hozzátartozója petíciót indított, amelyet közel százezren támogattak aláírásukkal. A Digi24 szerint kezdeményező többek között kifogásolta: a polgármester korábban méltatta Siraj Wahhaj imámot, akinek állítólag „kapcsolatai vannak a radikális iszlamizmussal”, illetve bírálta azt is, hogy Mamdani korábban helyi ügyvédként dolgozott bizonyos Ramzi Kassemnek, aki egy al-Kaidás terroristát védett. Az illető felrótta továbbá a New York-i elöljárónak azt is, hogy nem ítélte el a „globális intifáda” kifejezést.
A republikánus George Pataki volt New York-i kormányzó, illetve a kormányzói posztra pályázó Bruce Blakeman – akinek unokaöccse a terrortámadások egyik áldozata volt – szintén ellenezte Mamdani részvételét.
A polgármesternek a megemlékezésen való jelenlétét ugyanakkor támogatja a New York-i városi tanács elnöke, Julie Menin, valamint a korábbi republikánus polgármesterjelölt, Curtis Sliwa is. Mamdani maga is megvédte részvételi jogát, és ismételten hangsúlyozta, hogy kiáll az áldozatok mellett. „Büszkén fogok tisztelegni a családok, a túlélők és a mentőegységek előtt, s ismételten kijelentem: soha nem fogjuk elfelejteni azt a napot” – jelentette ki júliusban Mamdani.
Az amerikai államfő a Pentagonban emlékezik
Donald Trump államfő előre bejelentett távolmaradása szintén vitákat váltott ki. Ő lesz ugyanis az első hivatalban lévő amerikai elnök, aki nem vesz részt a New York-i megemlékezésen, alelnöke, JD Vance képviseli majd. Trump ugyanis a szeptember 11-i terrortámadások másik célpontjánál, a Pentagonnál lesz jelen az emlékező eseményen.
A The New York Times saját forrásokra hivatkozva azt írta, Trump beszédet szeretett volna mondani az ikertornyok helyén, erre azonban a megemlékezést szervező intézmény szabályai miatt nem volt lehetősége. Az amerikai elnök a Truth Social közösségi platformon igyekezett cáfolni a lap értesülését. Azt állította, az évek során „sokszor” járt New Yorkban, és egyértelmű, hogy a ceremónián „senki sem beszél”, mert az „ünnepélyes” jellegű.
Trump vitatott állításokkal idézte fel az eseményeket
Donald Trump régóta igyekszik összekapcsolni saját személyét a szeptember 11-i terrortámadások utáni újjáépítési erőfeszítésekkel, és az elmúlt években több vitatott, sőt provokatív kijelentést is tett ennek érdekében – írta a The New York Timest idézve a Digi24.
Az elnök kedden, szintén egy megemlékező rendezvényen azt állította, hogy ő nem sokkal a terrorcselekmények bekövetkezése után már ott volt a helyszínen, és két tűzoltónak kellett őt is kimenekítenie egy épületből, amely Trump szerint összeomlásközeli állapotban volt.
Trump szeptember 11-i szerepvállalásáról szóló, időnként változó és többek által megkérdőjelezett története szerint a támadások reggelén, televízión követte az eseményeket.
Az elnök már a korábbi években is azt állította, hogy emberei egy nagy épületen dolgoztak New Yorkba, így a terrortámadás után magával vitt egy építőipari csapatot Alsó-Manhattanbe, illetve személyesen is bekapcsolódott a romok eltakarításába. Ezt az állítást azonban már korábban megkérdőjelezte legalább egy, a mentési munkálatokban részt vevő tűzoltóparancsnok – mutatott rá a The New York Times.
Trump kedden ismét azt hangoztatta, hogy röviddel a terrortámadás után a munkáscsapattal az egykori World Trade Center közelében található United States Steel épületéhez mentek. Elmondása szerint az épület instabillá vált, őt pedig két tűzoltó menekítette biztonságos helyre.
„Nem fogom elfelejteni azt a két tűzoltót. Nem vagyok éppen a világ legkisebb embere. Megragadtak a hónom alatt, és azt mondták: »Innen ki kell mennünk.« És egyszerűen felemeltek. Nem könnyű ilyet tenni. Nagydarab vagyok. Felemeltek, és futni kezdtek velem. Azt mondtam nekik:» Fiúk, egyedül is tudok futni «, de fantasztikusak voltak” – idézte fel az elnök. A The New York Times szerint azonban nincs bizonyíték arra, hogy tűzoltók menekítették volna.
A hatóságok eltitkolták a 9/11 utáni mérgező levegő veszélyeit
New York hatóságai a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után szándékosan bagatellizálták a lakosságot fenyegető egészségügyi kockázatokat, miközben tisztában voltak a Manhattanben mért magas szennyezettségi szinttel – derült ki a közelmúltban nyilvánosságra hozott dokumentumokból.
Az ikertornyok 2001-es összeomlásának helyszínén, a Ground Zero környékén vizsgált területek „szinte mindegyikén” azbesztet találtak – mondta Zohran Mamdani a BBC szerint.
„Az emberek azért betegedtek meg, mert azok a vezetők, akikben megbíztak, hazudtak nekik, és azt mondták, hogy biztonságosan belélegezhetik a valójában mérgező levegőt” – fogalmazott Mamdani, amikor bejelentette a terrortámadásokkal kapcsolatos 170 ezer dokumentum nyilvánosságra hozatalát.
Az amerikai egészségügyi hatóságok szerint a tornyok összeomlásából származó porral és füsttel összefüggő betegségek több ember halálát okozták, mint maguk a terrortámadások, amelyeknek csaknem háromezer halálos áldozatuk volt.
Több ezer ember szenvedett egészségkárosodást, köztük rákos megbetegedések is kialakultak, miután belélegezték az ikertornyok összeomlása után a levegőbe került mérgező anyagokat. Sokan közülük meg is haltak ezen megbetegedések miatt.
A keddi sajtótájékoztatón, amelyen Mamdani is részt vett, Jon Stewart ismert amerikai televíziós műsorvezető, aki aktívan támogatja a szeptember 11-i támadások túlélőit, nyíltan megvádolta New York korábbi hatóságait, hogy negyedszázadon keresztül eltitkolták az igazságot.
Stewart szerint a tisztségviselők már 2001 októberében, mindössze egy hónappal a terrortámadások után tudták, hogy Manhattan levegője mérgező.
Négy repülőgépet térítettek el az al-Káida merénylői
A Euronews.hu összefoglalójában felidézi: 2001. szeptember 11-én az al-Káida terrorhálózat 19 tagja négy utasszállító repülőgépet térített el az Egyesült Államokban. Három gépet épületeknek vezettek neki: kettőt a New York-i World Trade Center ikertornyainak, egyet pedig Washington közelében a Pentagon épületének. A negyedik gép, a United Airlines 93-as járata Pennsylvaniában zuhant le, miután az utasok és a személyzet tagjai megfékezték az elkövetőket, de a gépet már nem tudták irányítani is. Ezen a napon csaknem 3000 ember vesztette életét.
Egy idei Sage jelentés szerint a World Trade Center eredeti 2753 áldozata mellett több mint 2000 további haláleset köthető a szeptember 11-i merényletekkel összefüggő balesetekhez és sebesülésekhez. 2026. január 1-jéig 52 927, a World Trade Centerben bevetett mentő- és biztonsági dolgozónál, valamint túlélőnél diagnosztizáltak rákos megbetegedést. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után a NATO-tagállamok először döntöttek úgy, hogy alkalmazzák a szövetség 5. cikkelyét. Az atlanti szövetség szerint a terrortámadás mindannyiukat érintett, és nem sokkal később az Egyesült Államok és szövetségesei megkezdték a katonai bevetést Afganisztánban. A kezdetben amerikai vezetésű „Enduring Freedom” hadműveletben számos szövetséges ország vett részt, köztük Németország is.
A NATO 2003-ban átvette az International Security Assistance Force (ISAF) irányítását, amelynek feladata az afganisztáni biztonsági erők felépítésének támogatása és az ország stabilizálása volt.
A merényletek következményeit mindmáig vizsgálják. A nyomozás egyik szála már a támadás után Hamburgba vezetett, ahol a négy, eltérített repülőgépet irányító terroristából három – Mohamed Atta, Marwan al-Shehhi és Ziad Jarrah – egy ideig élt és tanult. Az FBI Hamburgban működő al-Káida-sejt tagjaiként nevezte meg őket, amely a történelem első nemzetközi dzsihadista terrorszervezeti hálózata.
