„Nos, nem akarok problémákat okozni, de elmondom, hogy nagyon szeretném, ha egyesülve látnám Írországot és Észak-Írországot” – mondta Trump újságíróknak, miután Dublinban találkozott az ír miniszterelnökkel, Micheál Martinnal. „Végül meg fog történni (...) Szerintem fantasztikus dolog lenne” – tette hozzá az amerikai elnök. „Az Egyesült Királyságnak is lesz beleszólása, de mindenesetre úgy gondolom, hogy rendkívüli dolog lenne” – fogalmazott Trump.
Az 1998-as nagypénteki megállapodás értelmében Észak-Írországnak az Egyesült Királyságból való kilépéséről szóló népszavazást csak a brit kormány döntése nyomán lehetne tartani. Ez a megállapodás zárta le ugyanis az ír nacionalisták és Észak-Írországnak Egyesült Királyságban való maradását támogató unionisták közötti, három évtizeden át tartó erőszakos konfliktust – emlékeztet a Digi24.
Andy Burnham: az ügy nem szerepel
a brit politika napirendjén
Andy Burnham brit miniszterelnök néhány napja, még Trump dublini látogatása előtt kijelentette: vannak olyan ügyek, amelyek jelenleg nem szerepelnek a brit politika napirendjén, és ezek közé tartozik az Ír Köztársaság és Észak-Írország újbóli egyesítéséről szóló referendum kiírása.
A közvélemény-kutatások szerint Észak-Írország lakosságának kényelmes többsége továbbra is az Egyesült Királyság része kíván maradni, a különbség azonban némileg csökkent Nagy-Britannia európai uniós kilépése óta. A Brexit ismét hangsúlyosabbá tette az ír politikai napirenden Írország újraegyesítésének kérdését.
Gavin Robinson, az észak-írországi Demokratikus Unionista Párt vezetője Trump szombati dublini kijelentései után közzétett nyilatkozatában úgy fogalmazott: Észak-Írország alkotmányos jövőjéről „nem londoni, washingtoni vagy dublini kommentárok” döntenek majd, hanem az észak-írországi nép.
Robinson szerint Észak-Írország az Egyesült Királyság része, mivel ez a nép demokratikusan kifejezésre juttatott akarata. A DUP vezetője közölte: bízik abban, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságot és az általa kínált biztonságot választja.
„Unionisták vagyunk, így nem áll érdekünkben országunk megsemmisítése azzal, hogy csatlakozunk az Ír Köztársasághoz" – fogalmazott szombati nyilatkozatában a legnagyobb észak-írországi britpárti erő vezetője.
A belfasti parlament, a Stormont legnépesebb frakcióját azonban a 2022 májusában tartott választások eredményeként – az ír sziget 105 évvel ezelőtti megosztása óta először – az újraegyesítést pártoló, baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin adja, és Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője a belfasti kormány első katolikus miniszterelnöke. A Sinn Féin már a 2022-es választás után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben kettéosztott ír sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását.
Tüntetéseket szerveztek az amerikai elnök ellen
Írországi látogatása alkalmából az amerikai elnök szombaton részt vesz egy golfversenyen is, amelyet egyik saját ingatlanán rendeznek.
Szombatra Dublinban, valamint Írország nyugati részén, a Doonbegben található Trump International Golf Links közelében is tüntetéseket szerveztek Trump ellen. Egy tüntető palesztin zászlót tűzött ki az ír elnöki rezidencia közelében lévő kerítés mellé.
Írország az Európai Unió egyik leginkább palesztinpárti országa. Júliusban olyan törvényt fogadott el, amely korlátozza az Izrael által megszállt Ciszjordániában található telepekről származó áruk kereskedelmét. A jogszabályt amerikai kongresszusi képviselők és az Egyesült Államok írországi nagykövete is bírálta.
