Kárpát-medencei Látópont Találkozó: négy nap a közösségépítés jegyében
Helyi értékek, közösségi példák és szakmai együttműködések kerültek reflektorfénybe a Látópont Találkozón. Négy nap alatt települések, intézmények és civil szervezetek osztották meg jó gyakorlataikat, a helyi értékektől a vidékfejlesztési innovációkig, és bepillantást nyerhettek abba, hogyan erősíthetik egymást a kistelepülések és melyek a határon túli magyar közösségek tapasztalatai.
A nyitónapon, október 2-án a Derecske Városi Művelődési Központban gyűltek össze a résztvevők. A házigazdák részéről Jantyik Zsolt, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) országos mentora és Nádházi-Tálas Csilla intézményvezető köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatták a művelődési központ sokrétű tevékenységét és a település közösségépítő jó gyakorlatait.
A program délután Esztárban folytatódott, ahol a polgármesteri köszöntőt követően a Pajta rendezvényház működését, a helyi közösségi kezdeményezéseket és fejlesztéseket ismertették. Az estét Sárándon szakmai előadás zárta, amely a magyar gyümölcsészet alapjairól szólt, rámutatva a hagyományos tudás és a közösségi értékek szoros összefüggéseire.
Értékek, közösségek és új kapcsolatok
Másnap a delegációk a Veszprém vármegyei Kiscsőszre látogattak, ahol az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület biztosította a helyszínt. A köszöntők sorában Kovács Norbert „Cimbi” polgármester, a KÖZÖSÉRTÉK elnökségi tagja, Nagy Edina, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője és Baloghné Uracs Marianna, a KÖZÖSÉRTÉK elnöke szólalt fel, mindannyian a helyi kezdeményezések támogatásának és a hálózatos együttműködés erősítésének fontosságát hangsúlyozták.
A szakmai előadások közül elsőként Imre László, Veszprém Vármegye főjegyzője ismertette a megye társadalom- és vidékfenntartó törekvéseit, majd Oszkai Réka, a Táj-Kapocs Alapítvány kuratóriumi elnöke mutatta be az érték- és közösségvezérelt térségfejlesztés gyakorlatát a Marcal-völgyben.
A délutáni kerekasztal-beszélgetés a Látópont-hálózat szakmai innovációit járta körül. A könyvbemutatóval egybekötött eszmecserén részt vett Baloghné Uracs Marianna, Jantyik Zsolt és Fróna Katalin, a Látópont-munkacsoport elnökei, valamint Fülöp Zoltán, Sopronkövesd polgármestere, aki maga is Látópont-vezető. A fórum központi kérdése az volt, hogyan kapcsolhatók össze a helyi közösségek, miként adható tovább a megszerzett tudás, és milyen módszerekkel erősíthető a Kárpát-medencei közösségi hálózat. A napot a Látópontok kölcsönös bemutatkozása és kapcsolatépítő találkozója zárta.
Kiscsősz ezer arca
Október 4-én Kiscsősz ismét központi szerepet kapott: reggel megnyílt a közösségi vásár, ahol a Látópontok számára lehetőség nyílt, hogy tevékenységüket, helyi termékeiket és értékeiket bemutassák. A délelőtt egyik kiemelt eseménye a Kiscsősz ezer arca című bemutató volt, amelyben Kovács Norbert polgármester a település kulturális sokszínűségét és közösségi fejlődését ismertette, kezdve a hagyományőrzéstől a modern kulturális innovációkig.
Díszvendégként Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter is jelen volt, aki sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a helyi közösségek ereje és a kulturális értékek megőrzése nélkülözhetetlen a vidék fejlődéséhez és a nemzeti identitás megerősítéséhez.
A délután folyamán a résztvevők megtekintették az értékvásárt és a kézműves bemutatókat. A Dunántúl szíve térség közös, szimbolikus alkotásának létrehozása, amely a közösségek összetartozását fejezte ki, minden résztvevő számára különleges pillanatot jelentett.
Szintén délután műhelymunkák zajlottak, ahol a hazai és külhoni Látópontok képviselői a jó gyakorlatok megosztásáról, a látóutak megszervezéséről és a címbirtokos közösség mai jelentéséről osztották meg tapasztalataikat.
Az estét az Élő Forrás szösszenetek című kulturális program zárta, amelyben a helyi hagyományok, a zene és a gasztronómiai élmények kaptak főszerepet.
A kiscsőszi szombat bebizonyította: a legkisebb település is lehet a legnagyobb közösségi erő szimbóluma, ha a múlt értékei és a jövő iránti elkötelezettség találkozik benne.
Értékek nyomában Kondoroson
A találkozó negyedik, egyben zárónapján a delegációk Kondorosra érkeztek. A Fehérliliom Népfőiskola bemutatta sokrétű közösségi és oktatási tevékenységét, amely a helyi hagyományok és a modern közösségfejlesztés ötvözésén alapul. A program során a résztvevők jó gyakorlatokat ismerhettek meg a közösségi tanulásról, a helyi értékek fenntartható hasznosításáról és a tudásátadás formáiról.
A nap különlegessége a Béres Lajos Gyógynövényházban tartott foglalkozás volt, amely a gyógynövények természetes felhasználásának lehetőségeit mutatta be, és a fenntartható, egészségtudatos életmód közösségépítő szerepére világított rá. A résztvevők a természetes alapanyagokból készülő termékek előállításába is betekintést nyerhettek.
A négynapos találkozó minden állomásán megerősítést nyert, hogy a helyi közösségek tapasztalatai és jó gyakorlatai nemcsak saját településeiket teszik erősebbé, hanem a Kárpát-medencei együttműködésben is kulcsfontosságúak. A program egyszerre volt szakmai fórum, kulturális bemutatkozás és kapcsolatépítő esemény, amely hozzájárult a közös értékek továbbadásához és a határokon átívelő közösségi hálózat megerősítéséhez.
