Másfél éve adtunk hírt arról, hogy a nagyenyedi kollégium 2022-ig részt vesz az országos ROSE-programban, amely eredményes tanulásban, pályaválasztásban támogatná a diákokat iskolán kívüli tevékenységek (kirándulások, színházi előadások, egyetemlátogatások), az érettségi tantárgyakból már a líceum első évétől kezdődően felkészítő pótórák, valamint pályaorientációs tanácsadás és a jövőkép formálása, illetve laptopok, speciális szoftverek, didaktikai eszközök és segédanyagok beszerzése által. Azóta lejárt a projekt első esztendeje, s bár még most is várják a pénzügyi támogatás folyósítását a második félévre, 2019 őszén nem volt kérdéses az oktatók számára a folytatás.
A velencei kalmárt látták a 10-11. osztályosok
Tavaly nyár elején a 10–11. osztályos diákok A velencei kalmár (William Shakespeare) című előadást nézték meg a kolozsvári magyar színházban, majd hazatérve csoportosan megbeszélhették a klasszikus történet modern rendezésével kapcsolatos élményeiket, de kedvenc színészeikről is megosztották egymással gondolataikat. Évente 3-4 alkalommal iskola vagy osztályok szintjén szerveződő csoportokkal látogatnak színházba, operába a kollégisták, igénylik és kérik, hogy ezt számukra megszervezzük – fejtette ki Gábor Ella angoltanár, a kollégium nevelési tanácsadója, aki a ROSE-projektben az iskolán kívüli tevékenységeket koordinálja. A Bethlen Gáborban ezenkívül színjátszókör is működik, ezt is bemutatták a ROSE-projektnek köszönhetően Nyírmezőn szervezett gólyatáborban szeptember végén. A gólyák megismerhették a kollégium további önképzőköreit is, amelyekbe aztán kedvük szerint bekapcsolódhattak: egyebek mellet kórus, cserkészcsapat, gitárkör, robotika, nyelvkör, bibliaolvasó kör közül választhattak, míg a Petőfi-program oktatói, Kádár Kata és Komáromi Kristóf a néptánc foglalkozást ismertették rögtönzött táncházzal. A táborban sporttevékenységek, játékok zajlottak, gitárkísérettel énekeltek, bemutatkoztak a diákok, mindez egymás megismerését szolgálta és a tanár-diák kapcsolatnak is előnyére vált, jó alapot biztosítva az iskolai tanuláshoz.
Gólyatáborban
Az országos programnak köszönhetően rendszeresebbé és intenzívebbé válhattak azok a felkészítő és pótórák, amelyeket a kollégium tanárai igyekeztek korábban is megtartani. A ROSE-csapat egyik tagja, Tiutiu Graţiela romántanár nagyon hasznosnak és fölöttébb szükségesnek tartja már kilencedik osztálytól a diákok felzárkóztatását románból, hiszen sokan érkeznek Székelyföldről, teljesen magyarlakta vidékekről olyan szegényes romántudással, hogy a tanárnő felcsipegetett magyar nyelvismerete rendkívül előnyös segítséget jelent, és a románórákon olykor olaszul, angolul kommunikálnak, hogy egymást megértsék. Hasonlóképpen például matematikából is eltérő tudásszinttel érkeznek a diákok a kollégiumba, ezt igyekeznek javítva egységesíteni az első líceumi években a ROSE-féle különórákon. Az eredmény megmutatkozik, Tiutiu Graţiela azt mondta, már a tavalyi érettségi szimulációhoz képest is jobb jegyek születtek később a vizsgákon.
Megadták a módját az egyetemlátogatásnak a ROSE-osok: féltucatnyi tanár kísérte el a két csoportot, összesen több mint ötven végzőst Marosvásárhelyre, majd Kolozsvárra, ahol a Sapientiától az állatorvosin keresztül a Babeş–Bolyai Tudományegyetemig, bölcsészkartól az orvosiig számos kart meglátogattak.
Házigazdáik lehetőség szerint a kollégium egykori diákjai voltak, ma a meglátogatott egyetemek hallgatói, akik elkalauzolták a kollégistákat az egyetemista életét meghatározó helyszínek között: előadótermeket, könyvtárakat, laborokat látogattak. A sportegyetemen, közgazdaság-tudományi, pedagógia karon túl mindkét város orvosi egyetemére is eljutottak. A vásárhelyi hatos diákcsoport kísérője, Fodor Elemér angoltanár, az egyik végzős osztály osztálynevelője, maga is különleges élményként tartja számon a vásárhelyi orvosi egyetem Szimulációs és Gyakorlati Készségfejlesztő Központjában tett látogatást, ahol szimulációs babát is megvizsgáltak – az orvostanhallgatók ilyen babákon invazív gyakorlati eljárásokat tanulnak az intubálástól a vénás injekcióig, illetve különféle betegségek diagnosztizálására képezik magukat. Ilyen babákból vajúdó kismama és újszülött változat is rendelkezésre áll, Marosvásárhelyen olyan számítógéppel vezérelt „okosbaba” is, amelynek pulzusa van, levegőt vesz, különféle betegségek tüneteit mutatja. A kísérőtanár elmondta, diákjai abba a terembe is bejuthattak, ahol kipreparált testrészeket tárolnak, többféle betegségről magyaráztak nekik. A mintegy háromórás látogatáson fél órát az osztálynevelő magukra is hagyta a tanulókat egyetemista vezetőjükkel, hogy felszabadultabban kérdezősködhessenek. Fodor Elemér úgy gondolja, diákjai közül legalább négyen az orvosira fognak felvételizni. Egyikük minden bizonnyal Gáspár Bálint.
A nagyenyedi ifjúban már hetedikes korában kezdett körvonalazódni az ötlet, hogy orvos szeretne lenni, bár ennek nincs hagyománya a családjában. Az orvosi egyetemen tett látogatás csak megerősítette szándékát.
– Korábban soha nem jártam az egyetemen, nagyon jó volt az orvostanhallgató bemutatóját, történeteit megismerni. Tavaly nyáron kezdtem tanulni a felvételihez szükséges 600 oldalas könyv anyagát, a fejezetek végén található tesztekkel gyakorolni. Hetente felkészítőre is jártam egy tanárnőhöz, Marosvásárhelyre. Tudom, hogy nem könnyű vállalkozás az orvosi. Már maga a felvételi is érdekes lesz július végén, Bukarestben például a stadionban szervezik, valami hasonlóra számítok Vásárhelyen is. Most leginkább az ortopédia vonz, de még nincs elég információm ahhoz, hogy egy bizonyos szakirány mellett döntsek, az egyetemi évek ebben is segíteni fognak – mondta Bálint, akit arról is megkérdeztünk, hol képzelné el magát tíz év múlva. – Akár itt, Nagyenyeden is szívesen lennék orvos, nem csábít a lehetőség, hogy 1000-2000 vagy akármennyi lejjel nagyobb fizetésért nyugatra menjek, inkább megmaradnék itthon, családi körben.
Szívesen lenne Nagyenyeden orvos Gáspár Bálint – látogatóban a marosvásárhelyi egyetemen
A középiskolai oktatási program (a rövidítés a projekt angol elnevezéséből származik: Romania Secondary Education Project) keretében 70 ezer és 152 500 euró közötti támogatásban részesülnek a középiskolák. A 200 millió euró összértékű ROSE-program a Románia és a Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank között 2015 áprilisában kötött washingtoni egyezmény és az annak nyomán született 2015/234-es törvény alapján 2015 és 2022 között zajlik.
