Átfogó, a romániai magyar oktatásban részesülő romák helyzetét elemző szociológiai tanulmány eredményét mutatta be hétfőn Kiss Tamás és Sólyom Andrea szociológus, illetve Székely István Gergő és Toró Tibor politológus. 

A szakemberek 2024 áprilisa és júniusa között az önkitöltős, illetve a telefonos lekérdezés módszerével 885 magyar nyelvű oktatási helyszín képviselői által szolgáltatott választ elemeztek annak függvényében, hogy hol milyen jellegű, valamint minőségű a roma gyermekek oktatása.

Főleg faluhelyen, kisvárosokban zajlik az oktatás

A Planetárium kávézóban tartott sajtótájékoztatón elhangzott: körülbelül 110 ezer magyar nyelvű roma él Erdélyben, ebből a Székelyföldön 55 ezret, a Partiumban pedig 35 ezret azonosítottak. A romák fokozottan marginális helyzetben élnek, kétharmaduk telepeken.

Tudatták: az erdélyi magyar oktatásban részt vevő romák aránya 14 százalék. Az oktatási helyszín jellege és szintje szerint a kutatók megállapították: elemi osztályokban a roma nemzetiségű gyermekek 60 százaléka roma többségű helyszínen tanul, az általános iskolában ez az arány már 51 százalékra csökken. A legtöbb roma gyermek faluhelyen, községekben vagy kisvárosokban részesül oktatásban. 

Rosszabbul felszereltek a helyszínek, infrastrukturális egyenlőtlenségek

Külön témát jelentenek az infrastrukturális egyenlőtlenségek. A szakemberek megállapítása szerint azokon a helyeken, ahol a roma gyermekek magyar tannyelvű oktatási intézményben tanulnak, jelentősen rosszabbak a körülmények, azaz többnyire nincs internetkapcsolat, kivetítő, tornaterem, könyvtár, illetve alacsonyabb a pedagógusokkal való ellátottság. 

A roma gyermekek lemorzsolódása egyértelmű – jelentették ki a szakemberek. Megállapították: míg az elemi tanintézetekben a roma oktatási helyszínként definiált iskolában 15 százalékos a roma kiskorúak aránya, addig az általános iskolában ez a szám 11, a nyolcadik osztályban 9,7, a képességvizsgára beiratkozottak között 7,6, a megmérettetésen megjelentek aránya már csupán 6,1 százalék.  Sokkal szembetűnőbb a lemorzsolódás, amikor a képességvizsgán átmenő jegyet elért roma gyermekek arányát vesszük figyelembe: ez 1,9 százalék…

Száz közül csak nyolc roma gyermek képességvizsgázik

A szakemberek arra a következtetésre jutottak: száz roma többségű oktatási helyszínen tanuló diák közül a képességvizsgán csupán nyolc éri el minden tantárgyból az átmenő jegyet. Hozzátették: a roma tanulók falvakon és kisvárosokban koncentrálódnak, illetve a lakóhelyi szegregációt erőteljes oktatási szegregáció súlyosbítja. Az adatok tükrében arról is beszámoltak, hogy a szegregáció erőteljesebb a nagyobb városokban, ahol egyébként lehetőség lenne a romákat is integráló oktatásra.

A kutatásból kiderül, hogy a legsúlyosabb tényező a roma gyermekek rendkívül nagymértékű lemorzsolódása az elemi és az általános osztályok között. Ugyanakkor a roma tanulók szegregált oktatása beleillik abba az általános képbe, amely jellemző a romániai magyar oktatás erőteljes társadalmi osztályalapú szelektáltságára is. Hangsúlyozták: a romák oktatási szegregációja igazságtalan, szelektív és társadalmi mobilitást gátló rendszerbe illeszkedik.

Ugyanakkor kiemelték, hogy az oktatási helyszínek között nem csak a romák irányába működik szelektivitás. Megállapították továbbá, hogy jelen van például a társadalom szintjén kevésbé tematizált osztályalapú szelekció: falu versus város, valamint elméleti líceumok alsó tagozata, illetve az általános iskolák. Arról is beszéltek, továbbra is vannak a domináns és középosztály számára fenntartott intézmények, illetve arról is, hogy a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és általában véve a magyarországi támogatáspolitika súlyosbítja ezt a fajta szelektivitást.

Megoldások – az egyik kulcs a beiskolázási terv

A sajtótájékoztatón jelen lévő újságírók a lehetséges megoldásokról kérdezték Kiss Tamás és Sólyom Andrea szociológust, illetve Székely István Gergő és Toró Tibor politológust.

Elhangzott: tekintettel arra, hogy a román nyelvű oktatásban részesülő roma diákok esetében is megállapítható szinte ugyanilyen mértékű lemorzsolódás, a hiba egyértelműen a rendszerben lelhető fel. Kijelentették: a nyolcadik osztályt követően a roma gyermekek 90 százaléka nem folytatja tanulmányait. 

Szerintük a helyzeten az önkormányzatok, a tanfelügyelőségek szintjén lehet segíteni, az egyik kulcsot a beiskolázási tervek jelentik. Ugyanakkor jelentősen javítanának a helyzeten a deszegregációs programok, illetve a roma gyermekekkel foglalkozó pedagógusok támogatása.

(Fotó: Torma Beatrix)