Nagy falak és Trump

Alig néhány nappal hivatalos elnöki beiktatását követően, Donald J. Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke hivatalos rendeletben indítványozta a Mexikóval mintegy 3200 km hosszan elterülő déli határvonalon megépítendő fal létrehozását. A becslések szerint 15-20 milliárd dollárba (84,5 milliárd RON) kerülő falat a mexikói árukat sújtó 20%-os adókból szeretné Donald Trump megépíttetni. Ennek a történelmi léptékben is szinte egyedülálló projektnek számos technikai és gazdasági akadálya merült fel.

Az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó között húzódó több mint 3200 km hosszan vonuló határvonal jelenleg 4 nagy amerikai állam 21 megyéjét érinti. A 16. század óta folyamatos csatározások és háborúk egyik célpontjaként ismert határ három évszázados diplomáciai, gazdasági és katonai összecsapás-sorozat eredményeként, 1848-ban a Guadalupe Hidalgo-i békében rögzített feltételekkel határozták meg a mai határ nyomvonalát. Ezt – kisebb módosításokkal – ratifikálták 1886-ban és 1970-ben is. A határszakaszon évente mintegy 350 millió ember halad át, amellyel a teljes amerikai kettős kontinens legforgalmasabb határszakaszának számít. Egyes becslések szerint, minden ötödik mexikói lakos életében egyszer legalább átlépi a határt. A határon nemcsak az Egyesült Államok kedvenc gyümölcsének és fogyasztási termékének számító avokádót hozzák át, hanem évi több ezer illegális határátlépés és drogkereskedelmi hálózat is itt lép a szabad világ fellegvárának titulált országba. Ez, az évtizedek óta jelentős gazdasági, szociális és politikai gondot jelentő határszakaszt már Barack Obama is szigorú intézkedésekkel próbálta ellenőrizni, évi mintegy 600 millió dollárt költve határvédelemre és a lovakon rohangáló határrendészetre. Ezt megelőzően, 2006 októberében George W. Bush már elrendelte az ún. Secure Fence Act rendeletet, amellyel mintegy 1100 kilométeres drótháló és védelmi határzár épült ki a két ország között.

A mexikói határ ma igen változatos képet mutat. Van, ahol 3 méternél magasabb falak emelkednek a város határán, elválasztva a kis mexikói települést az Egyesült Államok területétől. Ilyet láthatunk például a mexikói Nogalesben vagy Tijuana tengerpartján, ahol a határt jelképező fekete fal (talán fából és fémből ötvözve) egészen a tengerig hatol. A homokra épült, könnyen átléphető és szakaszonként már omladozó falon át persze a legkevésbé izgága ember is át tud hatolni. A Bush-féle drótháló tehát nemcsak jogi, de tájrendészeti előzménye is a Trump-féle falnak, mégis, egészen más infrastruktúrát igényelt. Dróthálót és az azt kiegészítő 350 határállomást kiépíteni sem volt könnyű. Több szakaszban, 2006 és 2012 között valósult meg, a munkálatok tehát folytatódtak az Obama korszakban is. A dróthatár mintegy 4 milliárd dollárt emésztett fel és máig befejezetlen, pontosan annak óriási költségei miatt.

Prémium tartalom

Ha érdekli a teljes történet, legyen prémium tag vagy ha már az, jelentkezzen be!

promedtudo2Hirdetés

A rovat cikkei

Amerikai elnökök elleni agresszióból kijutott alaposan az Egyesült Államok történelme során: Trump a hetedik a sorban; az ország fennállásától számolt 248 év alatt elkövetett 8 (Henry Ford életére 1975 szeptemberében kétszer is rátörtek) támadás 31 éves átlagot ad ki. Magyarán, egy elméletileg átlagolt séma szerint egyetlen emberöltőnyi időszakra két Fehér Ház elleni fegyveres cselekedet jutna. A glóbuszon bizonyára vannak vidékek jócskán, ahol az ilyen jellegű statisztika komorabb következtetéseket eredményez, de az előbb vázolt adathalmaz is elgondolkodtató frekvenciájára utal a politikai indíttatású erőszaknak.
Máskép(p)
Pár hét leforgása alatt immár a második politikai vezetőellen követnek el merényletkísérletet. Robert Fico szlovák miniszterelnök után Donald Trump amerikai republikánus elnökjelöltön volt a sor. Vajon ki következhet? – fogalmazódhat meg sokakban a kérdés, noha a két említett támadás között nincs semmilyen közvetlen összefüggés.
Máskép(p)
Máskép(p)