A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) létesítésének 200. évfordulóját ünnepelik nemcsak novemberben, hanem egész évben és jövőben is. Sok hasonló eseményük lesz – mondta el a rendezvényen Nagy László egyetemi oktató, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke.
Kolozsváron a magyar tudomány napját egyhetes rendezvénysorozattal szokták ünnepelni. Idén ezt összekapcsolták a Magyar Tudományos Akadémia 200. évfordulója kapcsán tervezett eseménysorozattal – mutatott rá a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) keretében működő Magyar Történeti Intézet igazgatója Nagy Róbert-Miklós egyetemi oktató.
– A Magyar Tudományos Akadémia elnökei és főtitkárai című kötet 2023-ban jelent meg, de az MTA 200. éves jubileumára állították össze. A könyvben 31 szerző tanulmányát kellett egységes kötetbe szerkeszteni. Egyetemi oktatók, levéltárosok, történészek vállalkoztak értékelő életrajzírásra. A kötet első része az MTA elnökeiről, a második pedig a főtitkárokról szól. Arcképek vezetik be az elnökökről szóló tanulmányokat, mellette életrajzi adatok olvashatók, továbbá az elnök közéleti vagy tudományos életpályájának vázolása. Az életrajzok megírásakor nemcsak az elnökök beszédeire alapoztak, hanem más forrásokra is. Mind az elnökök, mind a főtitkárok bemutatása során sok újdonságot és érdekességet tudhatunk meg. A reprezentációs célnak tökéletesen megfelel a kiadvány, a tördelés, a képek, a nyomdai kivitelezés méltó a 200 éves jubileumhoz. Ez a kiadvány magasra tette a mércét – mutatta be a könyvet Sipos Gábor történész.
– Nem volt könnyű átfogni ezt a 200 évet úgy, hogy a szövegen keresztül az adott elnök és titkár személyisége is kirajzolódjon. Megtudhatjuk belőle, mit hoz a személyiség számára a pozíció, de a könyv az adott politikai és társadalmi helyzet korrajza is – mondta a kötet szerkesztője, Szilágyi Adrienn a 21 MTA-elnököt és 24 főtitkárt bemutató kiadványról.
– Vannak olyan könyvek, amelyekről az ember úgy érzi: régóta és szívesen olvasott volna ilyet. Majd elcsodálkozik: hogyhogy nem gondolt erre senki. Ilyen kötet volt számomra A Magyar Tudományos Akadémia mecénásai című kötet, amelyet Klement Judit szerkesztett. A kötet nemcsak adatgyűjtemény, hanem az akadémia történetének perspektívája – fogalmazott Szabó T. Levente egyetemi oktató, irodalomtörténész. Hozzátette: három perspektívát különítettem el: hogyan gazdálkodik az akadémia a mecénásoktól kapott adományokkal, a finanszírozók révén hogyan lehet rálátni az akadémia társadalmi beágyazódására, és mit mutat meg a történet a finanszírozókról. – A húsz, egymáshoz kötődő tanulmány rávilágított arra, hogy a magyar tudós társaság, azaz az MTA modernizálódó közéletben jött létre, de maga is modernizálta a közéletet. Feltehető a kérdés: az akadémia professzionalizációja elősegíti a tudományos gondolkodás és a tudománynépszerűsítő munka professzionalizációját? Izgalmas a különböző intézményekkel, különösen az állammal való viszony, amelyre több tanulmány is kitér. Az akadémia működését meg is határozták a támogatások, annak megtapasztalása, hogy megszűnhetett volna az akadémia a társadalmi támogatás nélkül – mutatott rá az irodalomtörténész. A kötet három részre tagolódik: az első rész az alapítástól az első világháborúig közötti korszakot ismerteti, a második az 1945-ig tartó, a harmadik pedig az 1945 utáni időszakot mutatja be. Olvasmányos tanulmányok, igényes, koncepciózus szerkesztői munka jellemzi ezt a kötetet, amely kötelező olvasmánya is lehet a mostani politikai elitnek és holdudvarának, de a nagyközönségnek is – derült ki Szabó T. Levente ismertetéséből.
Klement Judit szerkesztő kifejtette: soha nem fogják tudni pontosan megmondani, ki támogatta az akadémiát.
– Az ...a Tudós Társaság dolgában című kötetben közreadott Széchenyi-levelek nemcsak az akadémiai tevékenységhez kötődnek, Czinege Szilvia válogatásába több olyan levél is bekerült, amelyet Széchenyihez írtak. Ez által egy párbeszéd részesei lehetünk. Külön fejezet tartalmazza a főméltóságokkal, a tudós társaság képviselőivel, a munkatársaival folytatott levelezéseket, majd következnek a magánlevelek, amelyekből kiderül: képtelenség Széchenyit csak az akadémia alapítójaként szemlélni. Széchenyi állandóan úton volt, egyszerre tervezett hidat, színházat. Elementáris energiával alkotó ember portréja kerül a kezünkbe – mutatta be Fehér Andrea, a BBTE egyetemi oktatója a Czinege Szilvia által sajtó alá rendezett, Széchenyi István levelezését taglaló kiadványt.
Eötvös József közoktatási miniszternek, a Magyar Tudományos Akadémia első elnökének levelezését bemutató második kötetet a kiadvány egyik szerkesztője, Cieger András tudományos tanácsadó (Eötvös Loránd Tudományegyetem) mutatta be. – A Batthyány-kormány legfiatalabb minisztere, Eötvös József 35 évesen veszi át kinevezését. Levelezésének első kötetét tavaly mutattuk be Kolozsváron. Most pedig elkészültünk a második kötettel is, amely 2500 levélről tartalmaz adatokat. Ebből a 2500 levélből kb. 700-at közlünk teljes szöveggel, a többiről rövid tartalmi kivonatokat adunk. A mai értelemben vett Erdély jelentős mértékben megjelenik ebben a kötetben: 150 közölt levél köthető ehhez a régióhoz – fogalmazott Cieger András. Hozzátette: egyfelől a csodavárás hangulata érződik a levelekben, amelyek szerzői között vannak egyszerű falusi tanítók, de ortodox püspök is. – A bizalom érződik ezekben a levelekben a nemzet első kormánya iránt, mert a levél írói remélték, hogy ez a kormány meghallgatja panaszukat, és orvosolja az évtizedeken át meg nem oldott problémákat – mondta Cieger András. Szintén Cieger mutatta be Csorba László Széchenyi István (Budapest, 2024) című kötetét. – Aki szeretne megismerkedni Széchenyi István személyiségével, bátran ajánlom Csorba László újrakiadott és bővített kötetét, amely ismeretterjesztő céllal készült a nagyközönség számára, és nagyon olvasmányos. A kötet gazdagon illusztrált, szép portrékkal. A magánélet áll a kötet középpontjában. Pszichologizáló életrajzot kaptunk, ami pszichológiai szempontból jellemzi Széchenyit, aki bipoláris személyiségzavarral küzdött, szélsőséges érzelmek és tettek jellemezték, egyaránt volt hajlamos a depresszióra, de kiemelkedő alkotásokra is – tudhattuk meg Cieger Andrástól.
Végül Ugrai János, a Miskolci Egyetem docense bemutatta azt a 14 szerző tollából származó 13 tanulmányt tartalmazó kötetet, amely Zemplén megyének az akadémiai mozgalomban betöltött szerepébe nyújt betekintést. A kiadványt adatbázis létrehozása előzte meg. „Készítsünk közösen ehhez hasonló kiadványokat, mert minél több biográfia születik, annál mélyebb tudásunk lesz a magyar tudományos gondolkodás és szerveződés legfontosabb fórumának a létéről” – összegzett Ugrai János egyetemi oktató.
