Monnyon le !

Monnyon le !
Az összesen, válogatás nélkül: a kormány mert tehetségtelen és arrogáns, az ellenzék, mert impotens és szétzilált, távozzanak a civilek, mert csak a szélről kurjantgatnak, azt is egyre ritkábban, a rendőrség, mivelhogy nincs rend és azt sem őrzik kellőképpen. Adja fel tisztségét a főpap, mert egyháza csak egy bazinagy ház és nem szomjazó lelkek hajléka, a hadsereg vezetősége, mert elpanamázta az ország védelmét. Szóval minenki monnyon le, mégpedig azonnali hatállyal.

Az ökoanarchisták is nyújtsák be a lemondásukat, mert nem voltak eléggé zöldek és kellőképpen öntövényűek , távozzanak a művészek sznobos allürjeikkel egyetemben a törzshellyé züllesztett kocsmáikból, a tanárok a katedrákról, mert szakmányban hülyítik a gyereket meghaladott rizsával, amiben jó ideje már ők sem hisznek, ismétlem: monnnnnyon le mindenki!!! Húzzanak el a bankárok, vessék le köpenyeiket a fontoskodó gyógyászok, lépjenek le a deszkákról a modorba merevedett színészek és zárjon be seperc alatt a meteorológiai állomás.

És akkor szusszanunk egy kiadósat … és újrakezdjük. És felépítjük ezt az országot  alapjaiból, sőt szuterénjétől. Az országot, amely már-már lemondott magáról. De majd mi… Csak  előbb kell az a 200 ezer szignó, hogy starthoz álljunk. Meg némi támogatás a kampányra, jó, a néminél valamivel több egy kicsivel, hogy maradjon az eredményhírdetés utáni pezsgőbontásra szerényke  protokollkeret. De megcsináljuk. Ha a Szervek is úgy akarják. Vagyishát elég belőlük egy. Illetve az egynek a fele. A nagyobbik. Meg persze a külföldi hátszél-- lehetőleg nyugatról. És holmi hit- és bizalomerősítő vitamincsomag. Kábé  4. 972 315 darab. Ennyi szavazattal dűlőre visszük a csatát. Az ellen csak nyűszít majd. De nem érjük be a könnyű győzelmi mámorral: visszabontjuk harminc év fertályát és felszántjuk a földet. És behintjük show-val. Kápráztató spektákulummal, amely öt esztendőn át dübörög: Untold a köbön szorozva kétszer. Ha kell akár négyszer.  Gondot csak az okozhat hogy lesz-e elegendő tenyérbalzsam a hólyagosra tapsolt  kezekre. Meg bírja-e a médiahad ezt a folytonos tudosítást, az importpoéták a dícshimnuszok és rigmusok gyártását, de azért béreltünk profi stratégákat, hogy ezt is megoldják. Mint ahogyan a kukásokat is, akik az öt éves buli szemetét-salakját diszkréten és hatékonyan elhordják.

De addig is monnyon le minden és mindenki, ne kényszerítsenek erőszakra, intrikára vagy zsarolásra. Mert ez a csapat tisztán, patyolatosan indul útnak. Mely habfehéren és egyértelműen vezet a jövőbe, majd a távoli horizontokra:  „și în perspectivă până în anul 2050” - hogy valahonnan ismerős lenne a szöveg?!  Á, ez csak képzelődés, vagy üzemzavaros memória. Azonnal monnnyon le mindkettőről. És írja is alá, hogy megtette, mert volt még dolgunk meggondolatlan fickókkal, akiknek hirtelen eszükbe jutottak mindenféle dolgok...

 

promedtudo2Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Szabadság, ahol Erdély és a nagyvilág legfrissebb hírei várnak rád

Szabadság, ahol Kolozsvár és Erdély legfrissebb hírei várnak rád

Két, sok értelemben eltérő alapállás, amely érdekes módon ugyanazt a reakciót váltja ki – ilyenkor hajlamos a megfigyelő, a „hírfejtő” belegondolni. Még akkor is, ha a következtetései nem épp pengeélesek, de legalább továbbgondolhatók. Van itt ez a Bode-ügylet: a jelenlegi román kormány főbelügyérének (egyre kínosabb) plágiumkérdése, és van a pedagógusok magyarországi tiltakozássorozata, amelyet a hatalmi körök (és a kormányzati kommunikátorok) értelmezésében nemzetietlen elemek tüzelnek-táplálnak a ködös háttérből.
Máskép(p)
Máskép(p)
Máskép(p)