A májusi európai parlamenti választáson 375 219-en szavaztak úgy, hogy akkor a voksolás nem volt előzetes regisztrációhoz kötve. Románia határain kívül becslések szerint 3-4 millió állampolgár él összesen, beleértve a nem szavazati joggal rendelkező kiskorúakat is.
A kormány pár nappal meghosszabbította a regisztráció határidejét, de a szavazásra való bejelentkezők száma lényegesen nem változott az utolsó napokban sem. Így a külföldi szavazókörzetekben voksuk személyes leadása mellett 38 944 állampolgár döntött, míg a levélben való szavazást 41 ezer állampolgár választotta.
A külföldön élő román választópolgárok arra panaszkodtak, hogy a regisztráció túl bonyolult volt, de elemzők szerint az is közrejátszott, hogy a román vendégmunkások jelentős része feketén vállal munkát fogadóországában, ezért nem akar bekerülni a román hatóságok nyilvántartásába, főleg hogy az utóbbi években többször felmerült Romániában azok megadóztatása, akik nem fizetnek adót a fogadóországukban.
A külföldön élők szavazatait a romániai választásokon rendszerint a jobbközép pártok és jelöltek szerzik meg, például a 2009-es elnökválasztást ők döntötték el, amikor Traian Băsescu volt elnök hajszálnyi különbséggel előzte meg a szociáldemokrata Mircea Geoanat. A májusi EP-választáson is az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Cioloş által vezetett PLUS alkotta választási szövetség, illetve a Nemzeti Liberális Párt (PNL) gyűjtötte be a külföldön leadott voksok 76 százalékát.
Romániában november 10-én tartják az elnökválasztás első fordulóját, amelyen Klaus Iohannis jelenlegi államfő második és egyben utolsó mandátumát igyekszik megnyerni, legfőbb kihívói várhatóan Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányfő és Dan Barna, az USR-PLUS jelöltje lesznek.
