Bevezetőjében Vincze Loránt elmondta, számos olyan váratlan, kiszámíthatatlan körülmény alakítja világunkat, amelyekre nem lehettünk felkészülve: az Oroszország által indított háború, a koronavírus-járvány gazdasági következményei, az energia- és a nyersanyagválság, a környezeti kihívások, az európai szerződések módosításának lehetősége, és a közelgő és fenyegető gazdasági válság. Ilyen körülmények közt meg kelél vizsgálni, hogyan befolyásolja mindez saját erdélyi magyar közösségünket, hogyan befolyásolja az identitásunk megőrzésére irányuló folyamatos erőfeszítésünket, illetve hogyan biztosíthatjuk, hogy a közösségeink életkörülményeinek javítását célzó törekvésekre is legyen pénz, akarat és cselekvés. Ugyanakkor nagyon sok erkölcsi és értékekről zajló vita feszegeti Európát, ezért is érezte fontosnak az erről szóló kerekasztal megszervezését Belefér-e a múltunk Európa jövőjébe? – A hagyományos értékek szerepe az Unió jövőjének alakításában címmel.
François-Xavier Bellamy Franciaországban tanítóként élte meg azt a belső intellektuális-spirituális válságot, amelyet az értékek átadására való hajlam hiánya okozott. Tanárként arra kérték őket, ne adják át azokat az eszméket, amelyekben felnőttek, saját értékrendjüket a diákoknak, hogy ők saját maguk építhessék fel a saját világukat. Ez azonban okvetlenül értékvesztéshez és elgyökértelenedéshez vezet. Ennek következtében a helyzet válságossá vált: az embereket sok kudarc éri, nem találják helyüket a társadalomban, nem tudják megélni saját identitásukat, nem tudnak kibontakozni. A francia filozófus szerint a következő nemzedék jövője nagyban függ attól, mennyiben lesznek képesek egységben vizsgálni az őket összekötő dolgokat.
Elmondása szerint azzal a világképpel, hogy meg kell tagadni a múltat ahhoz, hogy megéljük a jövőt, már az Európai Parlamentben is meg kell küzdeniük. Európában, a régi kontinensen mintha fizikailag eltűnt volna a történelem, az örökség, és projektként tekintenek rá. De Európa nem projekt, hanem civilizáció, ezért újra fel kell fedeznünk gyökereinket! – figyelmeztetett Bellamy.
„Újra fel kell fedeznünk kultúránkat, mert az nem a jövő és nem az egység ellensége. Az európai modell más, mint a többi kontinens modellje, az amerikai kulturális olvasztótégely nem alkalmazható ránk. Európa különbözőségében egységes: ezt a sokféleséget kell felismerni és elismerni, azt a pluralizmust, amit a népeink alkotnak. Európának nem szabad megtagadnia magát, mert akkor elveszik az európai lélek” – vélekedett a filozófus.
„A mai komplex válságok korában nemcsak az élelmiszer, az egészségügyi és a gazdasági válság, vagy az orosz-ukrán háború jelent veszélyt ránk nézve, hanem az európai értékek válsága is. Amikor az Európai Unió jövőjéről beszélünk, beszélnünk kell arról is, hogy kiveszőben van az európai lélek. Túl sok a hatalomtechnikai kérdés, túl sok a szlogen, és egyre kevesebb a tartalom. Egyfajta intellektuális sivatagosodás érzékelhető az európai politikában: kihalófélben van a problémák mély intellektuális megközelítése, és ez a közösségek válságához vezet. Az európai ember ma gyakran úgy érzi, hogy magára van hagyva, és nemcsak ő, hanem a közössége is. Gyökértelenné válik, ha a hagyományos közösségeket felszámolják az Unióban, és általában, ha az európai kultúra elveszti a relevanciáját” – fogalmazta meg Kelemen Hunor.
Meggyőződése szerint a mostani kulturális válságra az a politika a válasz, amely elég bátor intellektuálisan ahhoz, hogy visszatérjen a görög-judeó-keresztény hagyományhoz, az a politika a válasz, amely a hagyományos közösségeket támogatja, megerősíti, ápolja. „Valós párbeszédet kell folytatnunk. Nekünk, politikusoknak az ellen kell küzdenünk, hogy ne bélyegezzék meg azokat, akiknek más a véleményük – például az EU bármely tagállamában a nemzeti kisebbségeket, akiknek az identitáshoz, nyelvhez, kultúrához való joga nem vesz el többségtől. Ha ez sikerül, a jó úton haladunk” – mondta el az RMDSZ elnöke, aki Bukarestből távkapcsolással jelentkezett be a konferenciára.
Szenkovics Dezső szerint ahhoz, hogy tudjuk a helyünket Európában, tisztában kell legyünk azzal, kik vagyunk mi, csak úgy tudunk egy biztonságos jövőt építeni magunknak. Ne tagadjuk meg értékeinket, hagyományainkat, kultúránkat! – mondta, a Sapientián zajló oktatást hozva fel példaként arra, hogy hogyan egyeztethető össze a hagyományos értékek átadása a jövőépítéssel.
Vincze Loránt szerint az Európai Unió egyik nagy problémája, hogy szlogenekben beszél, de ezek mögött nincs megfogható tartalom, maga az Unió jelszava – Egység a sokféleségben – is ilyen. Felhívta a figyelmet, hogy az uniós szerződések mostani módosítási kísérlete sem arról szól, hogy hogyan őrizheti meg Európa a sokszínűségét, hanem arról, hogy hogyan univerzalizálható, de Európa nem több, hanem kevesebb lesz attól, ha kizárja mások véleményét.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a kisebbségi közösségek a jövőre akarnak építeni. „Európa a különbözőségben lehet egységes, és ezt a sokféleséget kell felismernünk, hiszen a kultúrák sokfélesége hozzáad Európa európaiságához, és nem elvesz belőle. Ez az igazi kapocs közöttünk” – fogalmazták meg a végkövetkeztetést.
A MINDSET sorozat szervezője a FUEN, az RMDSZ és Vincze Loránt európai parlamenti képviselő.
Partnerek: a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a Gecse Dániel Református Orvosi és Egészségügyi Szakkollégium.
