– véli Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke
Az RMDSZ miniparlamentjének, a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) legutóbbi ülésén újonnan megválasztott ügyvezető alelnökök egyike a Helikon főszerkesztője, Karácsonyi Zsolt költő lett – emlékeztetett a műhelybeszélgetést felvezető Rostás Szabolcs. „Mi lehet az oka annak, hogy az RMDSZ-ben az elmúlt harminchárom évben a költők ilyen nagy megbecsülésnek örvendtek?” – tette fel Kelemen Hunornak a hallgatóságot derűre hangoló kérdést az újságíró.
"Nem feltétlenül baj, ha valaki a politikát nemcsak a közjogi, közigazgatási, hanem intellektuális szempontok szerint műveli" - mondta a szövetségi elnök
„Transzilván hagyomány, hogy a közéletben a költők, írók, bölcsészek szerepet vállaltak, és ez a hagyomány nem 1989-ben kezdődött” – válaszolt Kelemen Hunor. Meglátása szerint az nem feltétlenül baj, ha valaki a politikát nemcsak a közjogi, közigazgatási, hanem intellektuális szempontok szerint műveli.
A beszélgetést moderáló újságíró a továbbiakban a múlt héten elfogadott nyugdíjtörvényről faggatta az RMDSZ elnökét. Megkérdezte, miért látták indokoltnak a szövetség törvényhozói, hogy megszavazzák a jogszabályt, tekintettel arra, hogy több módosító javaslatukat visszautasították, ugyanakkor azt sem tudni, honnan lehet előteremteni majd az elfogadott nyugdíjemelésekre szükséges összeget.
Méltányossági okból támogatták a nyugdíjtörvényt
– Az RMDSZ azért szavazta meg a jogszabályt, mivel a jövő évre előirányzott, negyven százalékos növelés méltányos, és a társadalmi igazságosságot szolgálja – emelte ki Kelemen Hunor.
Bár, remények szerint bizonyos egyenlőtlenségeket sikerül rendezni, ez a nyugdíjtörvény még nem minősíthető reformnak – folytatta. Az RMDSZ azt szerette volna, hogy az első emelés a kisnyugdíjasokat segítse, ezért sávos emelést javasolt, amelynek következtében nagyobb mértékben nőtt volna a kisnyugdíjasok juttatása.
Az RMDSZ azt szerette volna, hogy a nyugdíjak közötti különbség ne nőjön, az olló ne nyíljon. Javaslatukat elvetették, ennek ellenére nem szavazhattak az emelés ellen, hiszen ez azt jelentette volna, hogy elutasítják a nyugdíjnövelésre tett kísérletet.
A kormány dolga, hogy megoldja az emeléseknek megfelelő 25 millárd lej anyagi fedezetét – jegyezte meg Kelemen Hunor, hozzátéve: az igazi kérdés az, hogy be tudja-e hajtani az állam az áfa-befizetésekkel, meg az adóemelésekkel összefüggő évi 35-36 milliárd lejnyi kintlévőségeit. Optimalizálni kell az adóbehajtást, az adócsalásokat is kezelni kellene – magyarázta. „De ha a pénzügyminiszter azzal foglalkozik, miként vegye rá a munkavállalókat, hogy besúgják a munkaadóikat, akkor elért az út végére” – jegyezte meg az RMDSZ elnöke.
– A jövő évben várhatók-e adóemelések, és ha az RMDSZ kormányon lenne, indokoltnak tartaná? – kérdezte az újságíró.
„Nem tartjuk indokoltnak, de az tény, vannak területek, amelyek esetében változtatásokra van szükség – nem feltétlenül 2024-ben, de a jövőre nézve” – mondta a politikus. Kiemelte: a költségvetési helyzet összefügg azzal, hogy Romániában komoly strukturális deficitprobléma áll fenn, és amíg ezt az állam nem kezeli, változatlan marad. „Bátorság, vízió kell ahhoz, hogy a politikai vezetés hozzányúljon a nagy elosztórendszerekhez – egészségügyi, szociális rendszerhez például –, amelyek súlyos deficitet termelnek, többek között azért, mert számos kivétel van, vagy egymásra tevődés” – részletezte Kelemen Hunor.
Kiemelte, egységes adókulcs-párti volt és marad; megjegyezte, a 16 százalék már nem is versenyképes a régióban, ezen lehetne csökkenteni. A nagy kérdés viszont azt, hogy a munka utáni adót, amely 43–45 százalékos, és igen nagy terhet jelent, tudja-e Románia csökkenteni.
Megállapította ugyanakkor: a globális jövedelemadóra az állam nincs felkészülve. Ahhoz, hogy bevezessék a sávos adózást, tudni kellene, egy személynek mennyi a teljes jövedelme – az ingatlanbérekkel, terület-megművelésekkel stb. egyetemben. „Ennek felmérésétől még az ország messze áll, és az szerintem kontraproduktív, hogy csak a jelenleg ismert jövedelmekre vetítsenek rá progresszív adóztatást” – emelte ki. Az áfa esetében változtatni kell – nyilván a politikusok választási évben ezt nem fogják bevállalni –, de csak akkor van értelme, ha a behajtását is meg lehet oldani – folytatta Kelemen Hunor.
„Azt gondolom, 2024-ben olyan adóemelés nem lesz, amely a társadalmat komolyabban érintené, de 2025-ben szükség lesz korrekciókra, főleg a strukturális deficitet illetően. Ha ezt nem kezelik, hiába lesz 4, vagy 5 százalékos gazdasági növekedés, akkor sem terem pénz a közberuházásokra, befektetésekre, mert a strukturális deficit elnyeli a többletet” – emelte ki.
Tisztességes választási együttműködésre készülnek
Az RMDSZ a jövő évi választásokra való tekintettel együttműködésre lép az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ). Mit lehet tudni a körvonalazódó megállapodásról? – kérdezte az újságíró. Az RMDSZ elnöke elmondta, az EMSZ-szel egyetértettek abban, hogy olyan megállapodás kell, amely az egész évre vonatkozik, illetve a Magyar Polgári Erő (MPE) elnöke is kifejezte hasonló szándékát. 2016-ban és 2020-ban bebizonyosodott, ilyen egyezséget meg lehet kötni, működhet.
„Az eddigi arányok meg fognak maradni – a parlamenti választásokat illetően már most megegyezhetünk abban, hogy két befutó helye van az EMSZ-nek és az MPE-nek. Az önkormányzatokban az RMDSZ-nek nagyjából 200 településen van polgármestere, az EMSZ-nek tizenkét-tizenhárom helyen, ezek sem fognak lényegében változni” – fejtette ki.
RMDSZ-EMSZ-MPE összefogás: "Lesz verseny, de ezt kordában kell tudni tartani..."
Az önkormányzati választásokon nyilván lesz verseny, de ezt kordában kell tudni tartani, helyi ügyként kell kezelni. Nem lehet szó versenyről Marosvásárhelyen, Szatmárnémetiben, ahol az RMDSZ színeiben induló két polgármesternek, Soós Zoltánnak és Kereskényi Gábornak valós esélye van nyerni, ha a magyar közösség összefog. Az európai parlamenti két helyet nem lehet háromba osztani, de ezt a választást is tisztességesen meg lehet oldani – magyarázta Kelemen Hunor, hozzátéve: a megállapodást részletekbe menően ki fogják dolgozni, január–februárra elő lesz készítve.
Az euroszkepticizmus a román és magyar közösségben is jelentős
– Miként tudja megértetni a romániai magyar kisebbséggel az RMDSZ azt, hogy fontos az európai parlamenti képviselet, tudván, hogy sokan csalódtak az európai intézményekben – tette fel a kérdést Rostás Szabolcs.
– Az euroszkepticizmus a román és magyar közösségben is jelentős. A magyarok körében nagy valószínűséggel három oka van: az egyik azzal függ össze, hogy a világjárvány idején ki milyen közösségi médiás „buborékba” került bele – vázolta az RMDSZ elnöke. A Facebook-algoritmus ugyanis egyszeri kattintás után már adott irányba tereli a felhasználót, és az emberek nagy része nem tudja, hogyan lehet ebből kitörni – magyarázta.
– A másik ok az, hogy, amint a magyar közmédia gyakorta tájékoztat, Brüsszelben bántják a magyarokat. Erre a válasz egyértelmű: azért kell ott lenni, hogy megvédjük a magyar érdekeket, legyen szó anyaországiakról, felvidékiekről, kárpátaljaiakról – folytatta a politikus.
A nemzeti őshonos kisebbségek ügyét illetően az európai parlamentben partnerre talált az RMDSZ: az uniós törvényhozás nagy többséggel felszólította a bizottságot, kezdje el a Minority SafePack (MSPI) alapján a jogalkotást. A luxemburgi bíróság is igazat adott eddig a kezdeményezőknek az MSPI vonatkozásában, így ezt a munkát folytatni kell, és előbb-utóbb lesz eredménye – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.
– Nem az Európai Unióval, nem a házzal van baj, hanem a személyzettel, amit le kell cserélni. De ahhoz sok emberre van szükség, és döntésekre, hogy lehessen a cserét végrehajtani – nyomatékosította. Ha tehát az okokat ismerjük, tudunk rájuk jó válaszokat is adni – folytatta a politikus. „Ha csalódott vagy, egyik válasz az, hogy hátat fordítasz, félreállsz. A másik az, hogy a saját kis erődet azok mellé teszed, akik hasonlóan gondolkodnak – hangsúlyozta.
– A romániai államfőválasztás is nagyon fontos lesz, mivel Románia elnöke a politikai rendszer jellegéből adódóan jelentős szereplő. Ezért a román pártok az EP-választást a totális mozgósításra fogják használni, mert meg akarják mutatni, hogy képesek megnyerni az elnökválasztást is. Az EP-választásokon ezért most vélhetőleg az eddiginél nagyobb részvételre lehet számítani. Ugyanakkor Romániában az EP-választási kampányban uniós témákról nem fognak értekezni; mindenki a következő nagy megmérettetésről, az őszi elnökválasztásról tárgyal majd – vélte Kelemen Hunor.
A Schengen-csatlakozás lehetőségeire vonatkozó kérdésre a politikus elmondta, a korábbi, és a jelenlegi miniszterelnöknek is javasolta, Romániának le kell válnia Bulgáriáról. Iohannis államfő ezt egyelőre nem akarja. Kelemen szerint idén egy kis szerencsével Románia zöld utat kaphat a légi közlekedés ellenőrzés-mentesítésében, a soros magyar uniós elnökség idején pedig ezt kiterjeszthetik a szárazföldi határokon való átlépésekre is, de ahhoz – mint kiemelte – a román–bolgár párost fel kell bontani.
„Nem az Európai Unióval, nem a házzal van baj, hanem a személyzettel, amit le kell cserélni...” – vélekedett Kelemen Hunor
– Teljesíti-e várhatóan az RMDSZ az öt százalékos, parlamenti választási küszöböt, és ki lehet az elnökválasztás nagy esélyese? – vetette fel a kérdést Rostás Szabolcs.
– A demográfiai adatok alapján, ha ugyanolyan mértékben tud az RMDSZ mozgósítani, mint a román pártok, meglesz a 6,4–6,5 százalék; a szenátusban visszaosztásból a 7%, a képviselőházban pedig a 6,2–6,3 százalékos arány várható – mondta az RMDSZ elnöke. Az ötszázalékos küszöböt a szövetségnek kell tudnia teljesíteni, ha a magyar emberek ugyanolyan arányban elmennek szavazni, mint a románok, és ha az RMDSZ meg tudja őrizni a magyar közösség támogatásának kilencven százalékát.
Elnökválasztás: az AUR jelöltje bekerül a második fordulóba
Az elnökválasztással kapcsolatban elmondta: az előző két váltásnál, 2004-ben, amikor Traian Băsescu, majd 2014-ben, amikor Klaus Iohannis lett az elnök, a megmérettetés előtt egy esztendővel még nem lehetett tudni, ki lesz a befutó jelölt. Emlékezhetünk: Băsescu utolsó percben ugrott be, miután elsiratta Theodor Stolojant. 2014-ben pedig hosszú ideig mindenki úgy tudta, Crin Antonescu lesz az államelnökjelölt, de ő márciusban mindenről lemondott, Klaus Iohannis valamikor májusban került elő a színfalak mögül” – emlékeztetett Kelemen Hunor, aki szerint legfennebb jövő tavasszal derül fény, hogy kik vállalják a megmérettetést. Rámutatott: sejteni lehet, hogy az AUR képviseletében George Simion indul az elnökválasztáson, és a mérések szerint minden forgatókönyv esetén bekerülne a második fordulóba is. Ugyanakkor kevés olyan kombináció van, amelyben nem Simion nyerne – mondta.
Esélyes még Mircea Geoană, Laura Codruţa Kövesi, Marcel Ciolacu is, de az AUR elnökjelöltje minden esetben bekerül, Diana Şoşoacă pártjának szavazatait is valószínűleg ő kapná meg. A nagy kérdés tehát az, ki kerülne az AUR-jelölt mellé. Sajnos, a bizonytalan, rejtőzködő szavazók számára az első opció az AUR – mondta.
„Ha arra gondolunk, hogy 2020-ban tíz százalékkal jutottak be a parlamentbe, 2023-ra megduplázták a támogatottságukat, akkor előállhat egy olyan konjunktúra, amelyben Simion lesz Románia elnöke. Ez nem azt jelenti, hogy az AUR kormányozni fog, de sokkal közelebb leszünk a katasztrófához, mint ahogy most véljük” – mutatott rá. Ezért nyíltan ki lehet jelenteni, hogy ma „Románia ellensége, a magyarok ellensége az AUR és Simion” – hangsúlyozta.
Véleménye szerint buta döntés lenne a román pártok részéről, hogy az AUR üzeneteit átvéve kampányoljanak, az erre vevő választó ugyanis nem fog más pártra szavazni, ha ott van neki az „eredeti” – magyarázta. Az EP-választások után kellene annyi bölcsesség és mértéktartás a két kormánykoalíciós párt részéről, hogy közös jelöltet indítsanak az elnökválasztáson, és hozzák előre az első fordulóját az önkormányzati választások idejére. A második fordulót megtarthatnák a helyhatósági választások után két héttel, és ha a kormánykoalíciós pártok közös jelöltje kerül a Cotroceni-be, ez esetben az AUR választói már nem lesznek motiváltak, hogy a késő őszi parlamenti választáson részt vegyenek – fejtette ki a politikus. Annyit kellene módosítani az elnökválasztási törvényen, hogy az elnök mandátumának lejártától legkorábban három hónappal, lejárta után legkésőbb egy hónappal a választást meg lehessen szervezni – tette hozzá.
Rohonyi D. Iván felvételei
