Esszét tud írni, megold matematikai egyenleteket, programokat is képes generálni, weboldalt lehet vele létrehozatni – és hát gyakorlatilag bármit lehet tőle kérni, kérdezni. Sőt, mindezeket a felsorolt képességeit tovább lehet árnyalni, hiszen az esszét le is tudja hivatkozni, a programokat elemezni is képes, le tud fordítani szövegeket még magyarra is, de akár egy verset is képes megírni. Ennek ellenére a programmal szemben nagyon megoszlanak a vélemények, mind a tudását illetően, mind a felhasználását tekintve.
A nálunk is egyre jobban terjedő felületet New York államban az iskolákban már betiltották, mert a diákok puskázásra, tehát iskolai feladataik megírására használták – olvasható aThe Guardian nevű brit online hírlap oldalán.
A chatformátum azon kívül, hogy kérdésekre válaszol, képes beismerni saját hibáit, megkérdőjelezhet helytelen előfeltevéseket, és elutasíthatja a nem megfelelő kéréseket. Képes megjegyezni a kérdéseket, témákat, amiket a felhasználók már feltettek neki, és ezekből nagyon sokat tud tanulni. Feltételezhetően minél többet használják, annál okosabb lesz a chatbot.
A témáról Seer Lászlót, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának egyetemi adjunktusát kérdeztük.
Seer László szerint az elkövetkező 5-10 évben szinte minden területre kihatása lesz a mesterséges intelligenciának. Arra a kérdésre, lehet-e számítani arra, hogy egyesek munkáját helyettesíteni tudja, azt felelte: egyértelműen számíthatunk erre, de azért a helyzet nem ilyen egyszerű, fekete-fehér. Ahogy az automaták, a robotok, a számítógépek is számos emberi munkakört megváltoztattak, sőt akár szükségtelenné is tettek, hasonló módon változást fog majd hozni a mesterséges intelligencia, a MI-is. Szerinte viszont főként azokra a területekre lesz nagy hatással, amelyek az információból képezhető tudást és egyébb absztrakciókat szolgáltatnak.
Seer László továbbá úgy véli, hogy a legnagyobb negatív hatást a technológia által nyújtott válaszok téves emberi interpretálása jelentheti, illetve az esetleges hibák, amelyekkel a technológia még rendelkezik. Például ide lehet sorolni különféle érzékeny társadalmi témák találását, vagy féligazságok igazságként való feltüntetését.
Arra a felvetésre, hogy akkor kell-e félni, valamilyen formában kell-e tartani egy ilyen szuper okos chatbottól, Seer László azt válaszolta, hogy a közvélemény túl magasztosan bánik vele, egyfajta orákulumként tekint rá, továbbá egyfajta mindentudást és emberfeletti képességeket várnak tőle. Holott a technológia semmi egyebet nem tesz, mint a betanítására rendelkezésre álló adatok alapján igyekszik felépíteni a legmegfelelőbb választ, megoldást, az emberek által megadott feladatokra, problémákra.
,,Legfeljebb két dolgotól érdemes megijedni szerintem. Egyrészt attól, hogy a technológia működtetői és fejlesztői tévesen, immorálisan/etikátlanul fejlesztik, ami miatt megvezetheti az emberiség egy részét bizonyos téves vagy rosszul interpretált válaszokkal, vagy akár mindennapi banális hibákkal. Másrészt meg attól, hogy sok ember, aki olyan területen dolgozik, amelyiket átalakítja majd ez a technológia, mennyire lesz képes alkalmazkodni egy olyan élethez, amelyikben egy ilyen technológiát a mindennapokban használnia kell. Végső soron nem egy orákulum készült, hanem egy rendkívül kompetens és gyors segéd” – fogalmazott Seer László.
