A Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő elnökletével tartott ülésen Otamendi hangsúlyozta a kisebbségi nyelvű média szerepét a szakszerű újságírás biztosításában és az általa szolgált közösségek megerősítésében. Ezek a médiumok nem csupán híreket közölnek, hanem a kisebbségi nyelvek megőrzéséhez is hozzájárulnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvű médiának egyre nehezebb körülmények között is fontos szerepe van. Mint fogalmazott: „Nincs demokrácia professzionális média nélkül, és nincs professzionális média demokrácia nélkül.”
Az európai támogatás szükségességéről szólva Otamendi tágabb összefüggésekre rávilágító kérdést is felvetett:
„Milyen Európát akarunk: egy olyan Európát, amely egységes, mégis sokszínű, garantálja a pluralizmust és a különbözőséget, vagy egy olyat, amely egységes és homogenizált, és megpróbálja felszámolni azokat, akik különböznek a többségtől?”
Felszólalásában Otamendi két prioritást jelölt meg az európai döntéshozók számára. Elsőként azt szorgalmazta, hogy az uniós médiaszabályozás és a finanszírozási politikák is ismerjék el a kisebbségi és regionális nyelvű média jelentőségét. Az egyes tagállamok kisebbségi nyelvű médiának nyújtott közfinanszírozási támogatása közötti különbségekre utalva felvetette, hogy az Európai Unió közös normák kialakításával segíthetné e területet. Szerinte a kisebbségi nyelvű médiát az európai sajtó sokszínűségének fontos részeként kellene kezelni, nem pedig a finanszírozási programok másodlagos szempontjaként kezelni.
A második prioritás a digitális átalakulásra, különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozott. Otamendi arra figyelmeztetett, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek hajlamosak előnyben részesíteni a nagy nyelveket és a domináns nyelvi környezeteket. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a kisebb nyelvi közösségek képviseletét az új technológiák fejlesztése során. Arra is rámutatott, hogy a kisebbségi nyelvű médiumok megbízható, professzionálisan előállított tartalmak szolgáltatóiként járulhatnak hozzá az alulreprezentált nyelvek digitális jelenlétének erősítéséhez.
A frakcióközi munkacsoport tagjaival folytatott eszmecsere során Otamendi ismételten kiemelte a kisebbségi nyelvű média és az általa szolgált közösségek közötti szoros kapcsolat fenntartásának fontosságát. „Mi közösségi újságok vagyunk” – fogalmazott, hangsúlyozva e kiadványok és olvasóik különleges kapcsolatát.
Vincze Loránt, a munkacsoport elnöke szintén kiemelte a kisebbségi nyelvű újságok jelentőségét, rámutatva, hogy ezek gyakran azon kevés lehetőségek egyikét jelentik, amelyek révén a kisebbségek a saját nyelvükön is jelen lehetnek a közéletben.
Otamendi bemutatta a MIDAS tevékenységét is. Az egyesület, amelynek a Szabadság napilap is tagja, jelenleg 12 ország 13 nyelvén működő 29 médiumát tömöríti. Felhívta a munkacsoport tagjainak közösségeit szolgáló médiumokat, hogy csatlakozzanak a szervezethez.
Végezetül kifejezte a MIDAS készségét arra, hogy tapasztalataival és szakértelmével hozzájáruljon az Európai Parlament és az Európai Unió munkájához, különösen a médiapluralizmus, a nyelvi sokszínűség és a kisebbségi nyelvű újságírás jövőjét érintő kérdésekben.
A Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő elnökletével tartott ülésen Otamendi hangsúlyozta a kisebbségi nyelvű média szerepét a szakszerű újságírás biztosításában és az általa szolgált közösségek megerősítésében. Ezek a médiumok nem csupán híreket közölnek, hanem a kisebbségi nyelvek megőrzéséhez is hozzájárulnak. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kisebbségi nyelvű médiának egyre nehezebb körülmények között is fontos szerepe van. Mint fogalmazott: „Nincs demokrácia professzionális média nélkül, és nincs professzionális média demokrácia nélkül.”
Az európai támogatás szükségességéről szólva Otamendi tágabb összefüggésekre rávilágító kérdést is felvetett:
„Milyen Európát akarunk: egy olyan Európát, amely egységes, mégis sokszínű, garantálja a pluralizmust és a különbözőséget, vagy egy olyat, amely egységes és homogenizált, és megpróbálja felszámolni azokat, akik különböznek a többségtől?”
Felszólalásában Otamendi két prioritást jelölt meg az európai döntéshozók számára. Elsőként azt szorgalmazta, hogy az uniós médiaszabályozás és a finanszírozási politikák is ismerjék el a kisebbségi és regionális nyelvű média jelentőségét. Az egyes tagállamok kisebbségi nyelvű médiának nyújtott közfinanszírozási támogatása közötti különbségekre utalva felvetette, hogy az Európai Unió közös normák kialakításával segíthetné e területet. Szerinte a kisebbségi nyelvű médiát az európai sajtó sokszínűségének fontos részeként kellene kezelni, nem pedig a finanszírozási programok másodlagos szempontjaként kezelni.
A második prioritás a digitális átalakulásra, különösen a mesterséges intelligenciára vonatkozott. Otamendi arra figyelmeztetett, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek hajlamosak előnyben részesíteni a nagy nyelveket és a domináns nyelvi környezeteket. Hangsúlyozta, hogy biztosítani kell a kisebb nyelvi közösségek képviseletét az új technológiák fejlesztése során. Arra is rámutatott, hogy a kisebbségi nyelvű médiumok megbízható, professzionálisan előállított tartalmak szolgáltatóiként járulhatnak hozzá az alulreprezentált nyelvek digitális jelenlétének erősítéséhez.
A frakcióközi munkacsoport tagjaival folytatott eszmecsere során Otamendi ismételten kiemelte a kisebbségi nyelvű média és az általa szolgált közösségek közötti szoros kapcsolat fenntartásának fontosságát. „Mi közösségi újságok vagyunk” – fogalmazott, hangsúlyozva e kiadványok és olvasóik különleges kapcsolatát.
Vincze Loránt, a munkacsoport elnöke szintén kiemelte a kisebbségi nyelvű újságok jelentőségét, rámutatva, hogy ezek gyakran azon kevés lehetőségek egyikét jelentik, amelyek révén a kisebbségek a saját nyelvükön is jelen lehetnek a közéletben.
Otamendi bemutatta a MIDAS tevékenységét is. Az egyesület, amelynek a Szabadság napilap is tagja, jelenleg 12 ország 13 nyelvén működő 29 médiumát tömöríti. Felhívta a munkacsoport tagjainak közösségeit szolgáló médiumokat, hogy csatlakozzanak a szervezethez.
Végezetül kifejezte a MIDAS készségét arra, hogy tapasztalataival és szakértelmével hozzájáruljon az Európai Parlament és az Európai Unió munkájához, különösen a médiapluralizmus, a nyelvi sokszínűség és a kisebbségi nyelvű újságírás jövőjét érintő kérdésekben.
