Mi várható június 15-e után?

Mi várható  június 15-e  után?
Kevesebb korlátozással, de szükség van a veszélyhelyzet meghosszabbítására – jelentette ki kedden Klaus Iohannis államelnök a kormány tagjaival folytatott keddi egyeztetés után. „Figyelembe véve, hogy az új koronavírusos megbetegedések száma nem csökkent jelentősen, és továbbra is 150 körüli az intenzív osztályon ápoltak száma, úgy véljük, szükséges a veszélyhelyzet meghosszabbítása” – közölte Iohannis a Cotroceni-palotában adott sajtónyilatkozatában. Az elnök ismertette a várható újabb lazításokat, hangsúlyozva: továbbra is érvényben maradnak bizonyos intézkedések, mint a fizikai távolságtartás betartása, a védőmaszk viselése, a tömegek kerülése.

A kormány meghosszabbítaná a koronavírus-járvány miatt meghirdetett, jövő héten lejáró veszélyhelyzetet, a baloldali többség viszont jelezte: nem hajlandó ehhez megadni a parlamenti felhatalmazást.A veszélyhelyzet meghosszabbításának szándékát Klaus Iohannis jelentette be kedden, miután az államfő a koronavírus-járvány indokolta intézkedésekről egyeztetett kedden Ludovic Orban miniszterelnökkel, Marcel Vela belügyminiszterrel, Nelu Tătaru egészségügyi miniszterrel, Nicolae Ciucă védelmi miniszterrel, Virgil Popescu gazdasági miniszterrel, valamint az országos katasztrófavédelem vezetőjével, Raed Arafattal.Az államfő közölte: június 15-től engedélyeznék a nagy bevásárlóközpontok (kivéve az ezekben működő vendéglőket és játszóhelyiségeket), a kültéri medencék és az edzőtermek megnyitását a megfelelő távolságtartási szabályok betartásával, és a magán rendezvények engedélyezett létszámát zárt térben húszra, a szabadban pedig ötvenre növelnék. Emellett engedélyezik a magánóvodák és -bölcsődék megnyitását, valamint az iskola utáni foglalkozások újraindítását.Iohannis szerint a hatóságok fontolóra vették, hogy - egy objektív feltételhez kötve - a beutazási feltételeket is enyhítsék. A tervek szerint nem küldenék már kötelező módon otthoni elkülönítőbe a külföldről érkezőket abban az esetben, ha a olyan országból érkező utasokról van szó, ahol az utóbbi két hétben az egymillió lakosra eső új koronavírus-fertőzések átlaga nem haladja meg a napi öt esetet. Az elnök megjegyezte: egyelőre több olyan ország, ahol jelentős számban élnek román állampolgárok - Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Svédország - nem felel meg ennek a feltételnek. Egyelőre egyébként Románia sem teljesíti a kritériumot: ehhez a csaknem húszmilliós országban száz alá kellene csökkennie a napi esetszám utóbbi kétheti átlagának, márpedig ez még egyszer sem csökkent százötven alá.

Az elnök szerint a veszély nem múlt el, továbbra is szükség van óvintézkedésekre. Iohannis rámutatott: továbbra is szükség van azokra a jogi eszközökre, amelyeket a veszélyhelyzet tesz lehetővé, hiszen a távolságtartás és a védőmaszkok beltéri viselésének kötelezettségéről, a tömegrendezvények tiltásáról nem lehet lemondani.

“A vírus nem tűnik el egy parlamenti szavazás által”-jelentette ki a jobboldali államfő, arra kérve a parlament baloldali többségét, hogy viszonyuljon felelősen a veszélyhelyzet meghosszabbítására irányuló kormányzati kezdeményezéshez.

Az ellenzéki szociáldemokraták szerint azonban a kormány csak politikai okok miatt ragaszkodik a veszélyhelyzet fenntartásához, ehhez pedig nem hajlandók hozzájárulni.
Lucian Romascanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szóvivője úgy vélekedett: Románia a fertőzésszám növekedése nélkül túljutott az óvintézkedések enyhítésének első két szakaszán, és a jobbközép kormány nem képes szakmai érvekkel alátámasztani a veszélyhelyzet fenntartásának szükségességét.

Május közepén veszélyhelyzet váltotta fel az addigi rendkívüli állapotot. A parlament baloldali többsége ennek bevezetését és meghosszabbítását parlamenti jóváhagyáshoz kötötte, és folyamatosan azzal vádolja a kormányt, hogy visszaél a járvány kapcsán szerzett rendkívüli felhatalmazásával.