Többen kifogásolják, hogy nem végeznek elegendő, sem valós mérést a levegő minőségéről Kolozsváron
Európában a rossz minőségű, szennyezett levegő körülbelül 790.000 ember halálát okozza évente – derül ki német szakemberek és orvosok tanulmányából. Románia a felmérésben szomorú helyet foglal el az európai országok sorában, mint ahol a legnagyobb a halálesetek száma: évente, százezer lakosból kétszázan hunynak el a levegő szennyezettsége miatt, ami a 18 milliós lakossághoz viszonyítva 36 ezer elhalálozást jelent. Bukarest Európa egyik legszennyezettebb, ugyanakkor a legkevesebb légszennyezést mérő állomással rendelkező városa. A helyzet viszont európai és világviszonylatban is rossz, derül ki további felmérésekből. Az Egyesült Királyságban például nagyon megnőtt az asztmás betegek (tíz év alatt 25 százalékkal) és az ebben a betegségben elhunytak (tavaly 1320-an haltak meg) száma.
Amerikai újság: Kolozsváron mérték a legrosszabb értéket
Az elmúlt hónapban a The New York Times újságban megjelent egy átfogó cikk a levegő minőségéről a világ különböző városaiban, és eszerint a kolozsvári levegő minősége tavaly, az év legszennyezettebb napján rosszabb volt, mint a világ egyik legszennyezettebb városában, Új-Delhiben. A cikkben a Berkley Egyetem kutatói által elkészített, a levegő szennyezettségére vonatkozó adatokat és térképet használták fel, azon bárki rákereshet valamely ország adott városának levegő minőségi adataira. A kutatás eredményét azonban kétkedéssel fogadták Kolozsváron – írta összefoglalójában az egyik országos napilap.
Az amerikai újság által közölt interaktív térkép szerint Kolozsvár élen jár a szennyezett levegőjű romániai városok között is. 2019-ben, a legszennyezettebbnek tartott napon ugyanis a levegőben 1.664 µg/m3 egységnyi volt a veszélyes részecskék (PM 2,5 – finomszemcsés anyagok vagy szálló por, angolul particulate matter – PM) koncentrációja, ami nagyon veszélyes az egészségre. Ezzel szemben a legszennyezettebb városként ismert Új-Delhiben ez az érték azon a napon 951 µg/m3 volt.
További hazai adatok: Bukarest 1.272 µg/m3; Konstanca 1.575 µg/m3; Brassó 1134 µg/m3; Nagyvárad 1330 µg/m3; Temesvár 118 µg/m3; Nagyszeben 769 µg/m3. Ezek az értékek nem átlagban értendők, hanem az év legszennyezettebb napjának legmagasabb értékét jelzik. Tovább tanulmányozva a Berkley Egyetem térképét látható viszont, hogy a kolozsvári légszennyeződés átlagértéke 50 µg/m3, ez pedig messze alulmarad más városok (így az Új-Delhiben mért 200 µg/m3 egységet meghaladó) értékétől. (A PM 2.5 a légszennyeződés egyik legkárosabb formája, mivel szív- és érrendszeri betegségeket, tüdőrákot, légúti fertőzéseket és más betegségeket okozhat. A méréseket több ezer állomás végzi szerte a világban.)
Van okunk aggodalomra
A kolozsvári légszennyeződés roppant magas értékét a pataréti szeméttelepen gyakorta előforduló tűzeseteknek tudják be egyesek. Összehasonlításként kolozsvári civil szervezetek helyi méréseket is idéznek – az URADMonitor és Cluj-Napoca Pulse –, amelyek szerint a szennyeződés átlagértékei meghaladják ugyan a biztonságos értéket, de a maximum nem éri el az amerikai újság által közzétett szintet, sőt a törvényes határértéket sem haladja meg. Kolozsvári lakónegyedek esetében például a legmagasabb levegőszennyeződési értéket múlt pénteken a Monostoron mérték (358 µg/m3), a belvárosban 22 µg/m3 egységet, a Bună Ziua negyedben pedig 75 µg/m3 egységet mértek.
A Clujul Civic Facebook-csoporton Barbu Mateescu szociológus úgy véli, Kolozsvár ugyan nem Bécs, a kolozsvári helyzet viszont távolról sem olyan rossz, mint ahogy az amerikaiak beállítják, de azért van okunk az aggodalomra. Mások megjegyzik, hogy Kolozsváron meghaladták a légszennyezési határértékeket, és már láttak 800 µg/m3 értéket is a reggeli forgalomban. Radu Mititean, a Kolozsvári Kerékpár Klub elnöke szerint az sem hihető, hogy egyes romániai mérések szerint Kolozsváron a legtisztább a levegő. Tavaly nyáron a városi önkormányzat közvitát szervezett a levegőszennyezettségről, és akkor elismerték, hogy a városban négy állomás működik, ám mindegyiknek más a célja, másféle szennyeződést mér, az eredmények számítógépen végzett modellezések alapján születnek. Mititean felrótta, hogy a városban nincs a levegő szennyeződését mérő hordozható készülék, egyes fontos paramétereket soha nem is mértek, és ez nem hiba, hanem a felelős döntéshozók világos szándéka, hogy a valós értékeket ne tudja meg a lakosság. Az “Európa legtisztább levegője” állítás nem felel meg a valóságnak, a légszennyeződést a gyerekek megbetegedési aránya is kimutatja - hangoztatta. Adrian Dohotaru független képviselő javasolja, hogy: a polgármesteri hivatal szereltessen a kölcsönözhető biciklikre levegőszennyezés-mérő eszközt, hogy több helyen is mérjenek, a kolozsvári autóbuszokon plakátokon hirdessék, hogy az emberek ne közlekedjenek személygépkocsijukkal, hozzanak létre minél több zöldövezetet, és ne hagyják, hogy a Kolozsvár környéki erdőket kivágják.
Korodi Attila: a megoldás az önkormányzatoknál van
– A légszennyezésre vonatkozó országos megközelítés egyértelműen kimondja, hogy a nagy agglomerációknak külön válaszadási stratégiákkal kell rendelkezniük, amelyeket az önkormányzatok tudnak megfogalmazni – hangsúlyozta a Szabadság kérdésére Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, volt környezetvédelmi miniszter.
Elmondta: nehéz kormányzati intézkedéseket foganatosítani ebben a kérdésben azon túlmenően, hogy működik például a roncsautó-program, vagy, hogy az állam finanszíroz különböző beruházásokat, amelyeknek a jellegét szintén az önkormányzatoknak kell egyébként meghatározniuk. A megyei környezetvédelmi ügynökségeknek követniük kell például, hogy azokon a településeken, ahol nehézipari berendezések működnek, megfelelnek-e a törvényi előírásoknak; ebben a vonatkozásban egyébként nemcsak az emissziós, hanem a diszperziós szennyezéssel is számolni kell – részletezte Korodi Attila.
„Az biztos, hogy a kulcs, a megoldás a helyi közigazgatásnál van; az önkormányzatnak úgy kell megszerveznie például egy nagyváros életét, hogy a légszennyezési folyamatokat vissza lehessen szorítani, adott esetben szinten tartani ezeket” – emelte ki a politikus.
Országos szinten vannak tehát precíz törvények, hogy miként kell eljárni az ipari berendezések esetében, hogyan kell mérni ezek környezetszennyezésének mértékét; az előírások kimondják, hogy a településeknek mérniük kell a levegő minőségét, s kell lennie légminőség-védelmi stratégiának is. A törvényi keret alkalmazásának módját viszont az önkormányzatoknak kell kialakítaniuk, a sajátos helyi feltételeknek megfelelően – fejtette ki Korodi Attila. Hangsúlyozta: a légszennyezést nagymértékben befolyásolják a mikro-klimatikus tényezők, légköri jelenségek, légmozgások; előfordulhat például, hogy egy adott településen az ipari berendezések, a közforgalom nem okoznak akkora mértékű légszennyezést, mint egy másikon, ahol teljesen más jellegűek a helyi légköri viszonyok.
Ami a lakosságot illeti, a változáshoz mentalitásváltással járulhatna hozzá, s ennek a váltásnak része lehetne az is, hogy az emberek lemondjanak olyan jóléti szokásokról, amelyek lényegében csak fölösleges eszközrendszerek. – De az biztos, hogy meg lehetne hozni a helyi önkormányzat szintjén úgymond fájdalmas, de hasznos döntéseket is, amelyekkel átszerveződhetne a város élete – vélte a politikus.
Szakorvos: sokkal több az asztmás
– A levegő szennyezettsége súlyos egészségkárosodáshoz vezet. Elsősorban megnő a légúti fertőzések száma. Másodsorban krónikus bronchitisz és obstruktív légúti betegségek kialakulásához vezethet, de az asztmás betegeknek is nagymértékben árt. Ez utóbbi betegség nem gyógyítható, és állandó orvosi ellenőrzést igényel, ám idővel a beteg halálát okozhatja, mivel a szívműködést is negatívan befolyásolja. Sajnos, ez a betegség nálunk aluldiagnosztizált, azaz sokkal több ilyen betegségben szenvedő ember van, mint amennyi a kórházak nyilvántartásában szerepel. A legfontosabb azonban az, hogy a levegőt szennyező anyagok között, mint például a gépkocsik kipufogó gázaiban, rákkeltő anyagok vannak, amelyek életveszélyesek – nyilatkozta lapunknak egy kolozsvári szakorvos.
A kolozsvári polgármesteri hivatal honlapján elérhető a város levegőjének minőségét illető, a 2018–2022-es időszakra vonatkozó tervezet. Ebben, a 2011/104-es törvény alapján pontosan meghatározzák azokat a küszöbértékeket, amelyek megnövekedése szmogriadót indokolhat. A tervezet szerint, a nitrogén-dioxid (NO2) és az egyéb nitrogén-oxidok (NOx) légköri koncentrációját követik. Ennek megfelelően, a szmogriadó küszöbértéke 400 ug/m3 – amennyiben ezt három egymás követő órán át mérik, legalább száz négyzetkilométernyi felületen. Továbbá, a NO2 egy órára eső határértéke legtöbb 200 ug/m3 lehet.
Borítókép: ROHONYI D. IVÁN
