Mentalitásváltással állítanák helyre a szak­képzés presztízsét

A gazdasági szféra is bekapcsolódott a szakoktatásba

Mentalitásváltással állítanák  helyre a szak­képzés presztízsét
Hatalmas gondot jelent a romániai munkaerőpiacon, így a rohamosan fejlődő Kolozsváron is a szakképzett munkások hiánya: nehézgyári alkalmazottakat, technikusokat, vagy akár villanyszerelőket és szobafestőket alig találni az országban. A munkaerőhiány miatt néhány évvel ezelőtt újraindították a szakiskolákat, a műszaki és szakoktatásba pedig a gazdasági szféra is beszállt. Egyre ­sikeresebbek a duális képzések, amelyek az iskolák és vállalatok együttműködése révén valósulnak meg, de a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség által indított, azonos célú Academia 2 az 1-ben programhoz is számos vállalat csatlakozott. A Kolozsvári Frankofón Üzleti Klub pénteken szakiskolásoknak szóló állásbörzét szervezett, ezt megelőzően pedig sajtóbeszélgetésen osztották meg tapasztalataikat, javaslataikat a szakképzésről az üzleti klub, egy francia nagyvállalat, a tanfelügyelőség és a megyei foglalkoztatási hivatal munkatársai.

 

A világ országai közül Japánban a legnehezebb képzett munkaerőt találni, a japán cégek 89%-a számára jelent ez nehézséget. Az ázsiai szigetországot Románia követi a sorban a 82%-os aránnyal – olvasható a Kolozsvári Frankofón Üzleti Klub által, október 18-án szervezett szakmunkás állásbörze tájékoztató füzetében. Mint írják, Romániában a legkeresettebb állások listáját mesteremberek vezetik (főleg villanyszerelőkben, hegesztőkben és gépészekben van hiány), a dobogó harmadik helyén pedig az autóvezetők (teherautósofőrök, futárcégek sofőrei stb.) követik a dobogón. Ezen állások nem igényelnek felsőfokú végzettséget, mégis nő az igény irántuk – írják a füzetben. 

A szakképzett munkaerő hiánya, főleg a szakmunkásoké hatalmas problémát jelent a romániai gazdasági közegnek, de a szakmunka, valamint a műszaki és szakoktatás megítélése sem túl pozitív az országban. Ennek a megítélésnek a helyreállításával, valamint az oktatás minőségének javításával, új oktatási formák bevezetésével orvosolható lenne ez a probléma – összegezhetnénk a Kolozsvári Frankofón Üzleti Klub állásbörze alkalmával hirdetett sajtóbeszélgetés következtetéseit. A beszélgetésen Otilia Niste, a Kolozs Megyei Munakerő-foglalkoztatási Hivatal vezérigazgatója, Pascal Fesneau, Franciaország kolozsvári tiszteletbeli konzulja, cégvezető, Cristian Lazăr, a Michelin Románia humánerőforrás-felelőse, valamint Maria Simuţ, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség műszaki- és szakoktatásért felelős osztályának munkatársa osztotta meg nézeteit, javaslatait a sajtó képviselőivel.

A francia üzletembereket tömörítő klub a következő kormánytól és parlamenttől várja a megoldást a szakmunká­sok pótlását illetően, és reméli, hogy azok nagyobb hangsúlyt fektetnek a duális szakképzésre a munkaerőpiac megreformálása céljából, derült ki a sajtótájékoztatón. A duális szakképzés során a diákok az iskolában az elméleti tárgyakat sajátítják el, míg a képzésbe bekapcsolódó partnerszervezeteknél gyakorlati ismereteket szerezhetnek.

Pascal Fesneau szerint a romániai fiatalok körében kialudt a munka iránti szenvedély, ezért ezt a szenvedélyt újra kell éleszteni. A konzul úgy véli, a kapitalista rendszerrel járó értékvesztést kell háttérbe szorítani, el kell magyarázni a fiataloknak, hogy ne a pénzkeresésre fókuszáljanak, hanem arra, hogy olyan munkát keressenek maguknak, amelyet szeretnek. Fesneau szerint a szakmunka az elmúlt 20-30 évben nagymértékben megváltozott, és láthatóvá kell tenni a külvilág számára is, milyen kiemelkedő munkakörülmények vannak jelenleg a különböző gyárakban. Szerinte ezzel el lehetne érni, hogy a szülők és a gyermekek a szakiskolák mellett döntsenek és helyreálljon az egyensúly a romániai munkaerőpiacon. A tiszteletbeli konzul hangsúlyozta, a szülők és a gyerekek sokszor nem a piaci elvárásoknak megfelelően döntenek iskolaválasztáskor, és ezen a gondolkodásmódon szintén változtatni kell. 

A konzul számos javaslattal is előállt: a duális szakképzés erősítését, valamint az almérnöki pozíciók visszaállítását kérte. Mint mondta, a franciaországi műszaki felsőoktatásban létezik egy középső fok, a kétéves, rendkívül gyakorlati képzés után a diák almérnöki vagy képzett technikusi oklevelet, és nem mérnöki diplomát kap. – Számos olyan munka van a gyárakban, amelyet az egyszerű alkalmazottak nem tudnak elvégezni, ezért a mérnökökre bízzák azokat, holott egy almérnök vagy egy magasabb beosztású, jobban képzett technikus is megbirkózna vele – közölte. 

– A politikumnak gondoskodnia kéne az oktatási gondok megoldásáról, az oktatásnak prioritást kellene élveznie Romániában – fogalmazott Franciaország tiszteletbeli konzulja. 

– A szakoktatás többéves szüneteltetése miatt nehéz volt visszaszoktatni a diákokat és főleg a szülőket ehhez az oktatási formához – fogalmazott Maria Simuţ, a tanfelügyelőség munkatársa. Mint mondta, elsősorban a szülőket nehéz meggyőzni arról, hogy gyermeküket szakiskolába írassák, majd kiemelte, azért érezhetően elkezdett növekedni az érdeklődés a képzési forma iránt. Kolozs megyében 61 szakosztály működik, ezek közül 16 duális képzést nyújt a diákoknak, a duális képzésben tanuló diákok első évfolyama pedig a 2019/2020-as tanév végén fog elballagni, részletezte a Kolozs megyei adatokat Simuţ.

De nemcsak az oktatási folyamatba kapcsolódhatnak be a cégek, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség Academia 2 az 1-ben nevű t projektje során bemutatják diákoknak, szülőknek a partnervállalatokat. – Ez a népszerűsítési programunk új eleme, amellyel a szülők mentalitásán változtatnánk, hogy lássák, megéri szakmunkásnak lenni – fogalmazott a tanfelügyelőség munkatársa. Maria Simuţ hangsúlyozta: a diákoknak meg kell érteniük, nem számít, hogy miben jók, az a lényeg, hogy valamiben jók legyenek.

A szakmunkaerő-hiány megoldásán már dolgozik a kormány – közölte Otilia Niste. Az állam által részben finanszírozott gyakornoki program során a cégek betaníthatnak saját mesterembereket, tanulónként 2250 lejt kapva az államtól.

Cristian Lazăr elmondta, a Michelin Románia két és fél éve csatlakozott a duális képzéshez, és sikerült egy halálra ítélt szakiskolát újraélesztenie Zilahon. Az általuk is kínált képzések iránt óriási az érdeklődés, a cég pedig az iskola helyreállításába is beszállt. Mint mondta, a szakmunka presztízsének csökkenéséhez a szülők is hozzájárulnak. – A szülőnek fel kell mérnie, mire képes a gyermeke, nem kell az érettségizők 95%-ának egyetemre mennie, nem is oda való – fogalmazott.

A beszélgetés résztvevői ugyanakkor a technikai érettségi bevezetését is felvetették, mint mondták, nagyon sokat segítene a diákokon, ha szakérettségit és nem általános műveltségi érettségit tudnának tenni.