Még mindig a fizetés jelenti a fő jövedelemforrást
ÖSSZEFOGLALÓ
A betsjobs portál október folyamán 1300 munkavállalót kérdezett meg a megtakarításaikról, illetve a nyugdíjas időszakra vonatkozó elképzeléseikről.
A megkérdezettek 86 százalékának a fizetés a fő jövedelemforrása. A fennmaradó 14 százalék befektetésekből, részmunkaidős vagy szabadúszóként végzett tevékenységből egészíti ki jövedelmét. Mindössze öt százalékra tehető azok aránya, akik bérleti díjból tesznek szert többletjövedelemre.
„Mivel a legtöbb romániai munkavállaló számára a fő jövedelemforrás a fizetés, ez nagyon befolyásolja a megtakarításaikat is. Ha 2022-ben a megkérdezettek 45 százalékának sikerült félretenni a havi jövedelmének 10 százalékát, illetve 35 százaléknak a 11-20 százalékát, idénre ez jelentős mértékben változott. A megkérdezettek 35 százaléka teszi félre a fizetésének 1-10 százalékát, míg 21 százalék esetében a megtakarítás eléri a 11-25 százalékot. Alig négy százalékra tehető azok aránya, akik a jövedelmük 26 százalékánál többet tudnak havonta félretenni” – nyilatkozta Ana Visian, a felmérést készítő bestjobs portál marketingmenedzsere.
Ami a félretett összegeket illeti, 42 százalék azért spórol, hogy a váratlan és sürgős kiadásait fedezni tudja; 15 százalék ingatlanvásárlásra gyűjt vagy tőzsdézik. Tizenhárom százalékra tehető azok aránya, akik a félretett pénzüket akkor használnák fel, ha munkanélkülivé válnának, illetve 11 százalék önálló cégalapítást tervez. Mindössze kilenc százalékra tehető azok aránya, akik azért tesznek félre, hogy hamarabb nyugdíjba vonulhassanak, és a most félretett pénzből pótolják majd a nyugdíjukat, 12 százalék pedig úgy vélekedik: nem bízik kizárólag az állami nyugdíjban.
Nőtt azon munkavállalók aránya, akik már hatvanéves korukban nyugdíjba szeretnének menni: míg 2022-ben ezek aránya hatvan százalék volt, az idei felmérés szerint ez az arány idén elérte a 65 százalékot. De a megkérdezettek mindössze 12 százaléka bízik abban, hogy már 59 éves kora előtt sikerül nyugdíjba vonulnia.
Ami a megtakarítások összegét illeti, a megkérdezettek 40 százaléka úgy véli, hogy a nyugodt nyugdíjas élethez 50 és 100 ezer euró közötti összegre lenne szüksége. Huszonegy százalék szerint ez az elképzelés csak százezer euró feletti összegből valósítható meg.
Négy megkérdezett közül három azt válaszolta, hogy a megtakarításai a 2-es típusú nyugdíjalapból származnak, amelyet nagyon fontosnak tartanak a nyugdíjkor elérésekor. A hivatalos adatok szerint összesen nyolcmillió állampolgár fizet be járulékot a 2-es típusú nyugdíjalapba. Viszont az interjúalanyok 21 százaléka azt nyilatkozta: nem tudja, mekkora összeg van a nyugdíjszámlán.
A jelenleg munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak 65 százaléka egyaránt bízik az állami nyugdíjban és a 2-es típusú nyugdíjalapban. Az interjúalanyok 45 százaléka a megtakarításaiban bízik, 41 százaléka a befektetéseiben.
Tíz munkavállaló közül hét veszi figyelembe a nyugdíjalapba befizetett járulékot, ha munkahelyet vált. Közel hatvan százalékuk jó néven venné, ha a munkavállaló fizetné a magán nyugdíjalapba is a járulékot. Továbbá 58 százalék válaszolta azt, hogy kész lenne munkahelyet váltani, ha olyan ajánlatot kapna, amely további megtakarításokat tenne lehetővé.
(Borítókép: Steve Buissinne, Freerange Stock)
