Hozzáértő és tájékozott, a „teljes képet” is látó meghívottjai voltak A mesterséges intelligencia (MI) hatása a munkaerőpiacra – veszély vagy lehetőség?! című előadásnak, amelyet a Kolozsvári Magyar Napok részeként a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (RMKT) kolozsvári szervezete kezdeményezett. A moderátor és résztvevők Égly János, az Accenture Industry X Romániai fejlesztési igazgatója, Balogh Péter, az STRT Holding tulajdonosa, W. Szabó Péter, a Tengr.ai és az Acetech alapítója, illetve Székely Barnabás jogász, minősített adatvédelmi szakember jelenlétében arra keresték a választ, milyen hatással van és lesz mindennapjainkra a mesterséges intelligencia.
– Van remény, az ötödik meghívottunk, a ChatGPT, OpenAI által fejlesztett mesterséges intelligenciát alkalmazó nyelvi modell nem jelent meg a Planetariumban – mondta a beszélgetés kezdetén Sallai Zsolt, a kolozsvári RMKT alelnöke, moderátor.
Kezdetben a panel résztvevői arról beszéltek, mikor kerültek kapcsolatba először a mesterséges intelligenciával. Égly János a Kolozsvári Műszaki Egyetemen kurzust hallgatott a témában, ám azt nem tudta pontosan meghatározni, az MI mikor lépett be az életébe. – Egyszer csak olyan oldaljavaslatokkal állt elő az internet, amilyen témákról azelőtt beszélgettünk – mondta.
Bevallása szerint Balogh Pétert mindig foglalkoztatta, hogy mi lesz ebből. – Anyanyelvem a technológia. Az MI nagyobb sztori lesz, mint az internet vagy az ipari forradalom. Megítélésem szerint tucatmilliónyi állást vált majd ki a mesterséges intelligencia, nemrég az Amerikai Egyesült Államokban több millió programozót bocsátottak el, mert nem volt többé szükség a szolgáltatásaikra. Rohamosan csökken a kereslet irántuk, jelenleg egy programozónak akár három hónapot is várnia kell, amíg új állást talál, ez precedens nélküli – mutatott rá.
Erre Égly János azonnal reagált: szerinte ez még korántsem jellemző a programozás piacára. – Nem érzem, látom, tapasztalom a Péter által mondottakat. Az MI egyre több ötletet generál, ám az emberi tényezőre továbbra is szükség van – jelentette ki.
Elhangzott: az MI elsősorban a repetitív és könnyen automatizálható munkát váltja fel, ezért a postások, a könyvelők, a raktárosok vannak veszélyben. A mesterséges intelligencia a szellemi tevékenységekre is kihatással van, Balogh Péter szerint az újságírás lesz az első szakma, amelyet „bedarál”.
A szakemberek szerint a következő veszélyeztetett szakma az orvosi. Míg például a komputertomográfia eredményét kiértékelő szakorvosnak évekig kell tanulnia az egyetemen, s csak korlátozott számú képalkotás alapján szerez tapasztalatot, addig az MI potenciálisan végtelen számú eredmény alapján tud gyorsabb és jobb diagnózist felállítani.
Kiemelték: a ChatGPT már pszichológiai tanácsadásra is alkalmazható, ám a „kezelés” eredményei ellentmondásosak. A szakemberek azt tapasztalták: egy idő után az MI „elfárad” és lehangoló szöveggel traktálja a pácienst.
Elhangzott: az eddig házimunkát végző robotok elkezdtek gondolkozni. A szakemberek szerint viszont az elkövetkező időszakban továbbra is az ember és nem a gépi intelligencia által előállított szellemi termék lesz értékes.
Borítókép: Planetarium
