- Hány határon túli szavazatot adtak le az április 8-i választáson és ebből hány voksot Erdélyből
- Pontosan csak a Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatokat lehet reprodukálni; a többit viszont hitelt érdemlően meg lehet becsülni. Tehát a múlt vasárnapi választásokat megelőzően 378.449 határon túli szavazópolgár regisztrált érvényesen, ebből hozzávetőlegesen 235 ezren Erdélyből. Ehhez képest 266 ezer levélszavazat érkezett a Nemzeti Választási Irodába, ami a határon túli magyar szavazópolgárok 70,29%-os részvételi arányát jelenti. Ez valamivel magasabb a magyarországi lakhellyel rendelkező és, Magyarországon is tartózkodó választópolgárok részvételi arányánál. A levélszavazatok eljuttatásában segédkező szervezetektől kapott adatok alapján a részvételi arány területi bontásban Erdélyben volt a legmagasabb: 80% körüli, ami 185–190 ezer voksot jelent.
Érdemes megemlíteni, hogy négy évvel korábban 195 338 külhoni magyar választópolgár regisztrált, tehát a Nemzeti Választási Irodától névjegyzékbe vételt kérők száma majdnem megduplázódott. Az akkori szavazók számához (a 128 712-höz) képest a 266 ezer a korábbi kétszeresénél is több; sőt pusztán Erdélyből majdnem annyi levélszavazat érkezett, mint az előző országgyűlési választás alkalmával összesen.
- A határon túli szavazatok közül mennyi az érvénytelen, különösen erdélyi vonatkozásban?
- A négy évvel korábban leadott érvénytelen szavazatok aránya 20% körüli lehetett. A választásokat megelőzően bíztam abban, hogy mivel nem első alkalommal találkoznak az eljárással a határon túli szavazópolgárok, ez az arány csökkenni fog. Viszont talán annak is tulajdoníthatóan, hogy kétszeresére nőtt a regisztráltak száma, igen sok levélszavazatot kellett valamilyen formai vagy tartalmi okból érvénytelennek nyilvánítani. Így az érvényes szavazólapok száma mindössze 224 564 volt, ami azt jelenti, hogy az érvényes levélszavazatok aránya nem éri el a 60%-ot. (Vagyis a szavazatok több mint kétötöde érvénytelen volt.) Tekintettel arra, hogy igen csekély a száma azoknak a külhoni magyar állampolgároknak, akik nem a Kárpát-medence valamely országába kérték a regisztrációs értesítést, feltételezhetjük, hogy az érvénytelen levélszavazatok mért aránya jobbára azonos a térség országaira jellemzővel. Tehát bizonyára az Erdélyben leadott érvénytelen szavazatok aránya is 40% körüli, vagyis szülőföldünkről mintegy 75 ezer érvényes szavazat gyűlt össze.
- Hány mandátumot érnek végül a határon túli magyarok szavazatai?
- A választások előtt az elemzők azt gondolták, hogy a határon túli szavazatok két vagy esetleg három mandátum sorsáról fognak dönteni. Amint említettem a 2014. évi országgyűlési választások alkalmával 128 712 választópolgár szavazott levélben. Ez a szám az akkor regisztráltak közel kétharmadát jelenti; a választáson részt vett több mint 5 millió 96 ezer magyar állampolgárnak pedig a 2,55%-át. Tekintetbe véve a mintegy fél százaléknyi külképviseleteken voksolt, többségében feltételezhetően nem kárpát-medencei magyar állampolgárt, valamint azt, hogy a levélszavazatok körülbelül 20%-a érvénytelen volt, elmondhatjuk: négy évvel ezelőtt 125-130 ezer szavazat döntött – a becslések szerint – egyetlen mandátum sorsáról.
Ezen a választáson több mint 5 millió 730 ezren szavaztak érvényesen, amiből 224 564-en levélben. Ez utóbbi szám 3,92%-os arányt jelent. Annak tükrében, hogy ezelőtt négy évvel a voksok mintegy 2,5%-a jelentett egy mandátumot, joggal feltételezhető: a mostani közel 4 százalék a legjobb esetben két mandátumot ér.