Növelik a minimálbért, mégis itt a legnagyobb a szegénységi kockázat
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint 2023-ban 2022-höz képest a legnagyobb mértékben Szlovákiában (18,9 százalékkal), Lengyelországban (18,4 százalék), Magyarországon (15,2 százalék), Bulgáriában (14,6 százalék) és Romániában (13,8 százalék) nőttek a szociális védelmi kiadások. A szociális védelemre fordított kiadások 2023-ban valamennyi tagállamban emelkedtek 2022-hez képest, a legszerényebb növekedés Dániában (2,3 százalék), Olaszországban (3,5 százalék) és Észtországban (3,8 százalék) volt tapasztalható. GDP-arányosan ugyanakkor csökkenés mutatkozik ezen a téren: a szociális védelmi kiadások 2023-ban az EU bruttó termékének 26,8 százalékát tették ki, ami 0,1 százalékpontos csökkenés 2022-hez képest. A tagállamok közül GDP-arányosan a szociális védelemre fordított összeg Franciaországban 31,3 százalék, Finnországban 31,2 százalék volt, míg Romániában és Észtországban alig több, mint 15 százalék, Máltán 13,2 százalék és Írországban 12 százalék. A szociális védelemre fordított GDP-arányos kiadások 15 tagállamban nőttek, a legnagyobb mértékben Finnországban, Lengyelországban és Luxemburgban, 11 országban pedig csökkentek, a legnagyobb mértékben Szlovéniában, Portugáliában és Máltán.
Kategóriák szerint az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjak az EU összes szociális védelmi kiadásának csaknem felét (46,7 százalékát) tették ki. Ezt követték az egészségügyi kiadások (29,9 százalék), valamint a családokra és gyermekekre fordított kiadások (8,6 százalék). Románia esetében az öregségi és túlélő hozzátartozói nyugdíjak a teljes szociális védelmi kiadások 53,2 százalékát tették ki, ezt követte az egészségügy (27,7 százalék) és a családokra és gyermekekre fordított kiadások (12,3 százalék).
A minimálbér emelése növelte a kiadásokat is
A statisztikai adatok arról is szólnak, Románia azon uniós tagországok egyike, ahol a legnagyobb az elszegényedés kockázata az alkalmazottak esetében. Ugyan az országos bruttó minimálbér jelentősen növekedett az elmúlt években, az eközben növekvő infláció jelentősen rontott a vásárlóerőn, hiszen folyamatosan drágultak a szolgáltatások és termékek is. A havi nettó minimálbér értéke alig haladja meg a 2 ezer lejt, a havi fogyasztói kosár viszont körülbelül 4 ezer lejbe kerül – írja a profit.ro internetes portál. A kormány az elmúlt években több lépésben emelte a bruttó minimálbért, de a reálminimálbér nem tartott lépést vele, ami az alacsony jövedelműek vásárlóerejét érinti.
Mint ismeretes, a minimálbér értéke lényeges a gazdaságban, hiszen ehhez viszonyítanak több értéket, például ennek alapján számolnak büntetéseket, vagy akár a parlamenti képviselők béreit, amelyek a minimálbér tízszeresei – jegyzik meg az összefoglalóban. Romániában körülbelül 1,9 millió alkalmazottat minimálbérrel fizetnek, ami az 5,6 millió foglalkoztatott 34 százalékát teszi ki. 2014 és 2024 között az országos nettó minimálbér 670 lejről több mint 2300 lejre nőtt, ez a több száz százalékos növekedés csak elsőre tűnik jelentős fejlődésnek, azonban az értéknek az inflációhoz való viszonyítása már árnyaltabb valóságot tükröz, ehhez mérten az emelést „megeszik” a drágítások. A gazdasági portál elemzésében úgy véli, az alkalmazottak nem élvezhetik a nagyobb nettó minimálbért, hiszen ezzel nem nőtt arányosan a vásárlóerejük. A reálminimálbért a vásárlóerő alapján számítják ki a nominális nettó minimálbér (a munkavállaló által ténylegesen kapott összeg) kiigazításával, hogy tükrözze az inflációnak az alapvető áruk és szolgáltatások áraira gyakorolt hatását.
Nem fedezi a bér a fogyasztói kosarat
Példaként említik a 2022-es évet, amikor az Országos Statisztikai Intézet adatai szerint az infláció 13,8 százalék volt, ezért a nettó 1524 lej minimálbér körülbelül 1339 lej reálminimálbért jelentett. Tavaly és idén az inflációs ráta csökkent, az árak pedig lassabban emelkedtek, ezzel magyarázható a vásárlóerő valamelyes visszanyerése: 2023-ban a nettó minimálbér 1863 lej volt, idén 2079 lejre nőtt januárban, majd 2363 lejre júliustól. Az elemzés számításai szerint azonban ezek csak számok, hiszen az összeg jóval elmarad a fogyasztói kosár értékétől, még az egyedülálló személyek sem tudják fenntartani magukat: a minimálbér nem elegendő a tisztességes megélhetéshez, egy több tagú család esetében a megélhetési nehézség már jelentősebb lehet.
A minimális fogyasztási kosár, a romániai Friedrich Ebert Alapítvány számítása szerint, egy háztartás alapvető szükségleteinek kielégítéséhez szükséges kiadások összességét jelenti. Ez magában foglalja az élelmiszerre, lakhatásra, ruházatra, egészségügyre, oktatásra és egyéb alapvető szükségletekre fordított kiadásokat. A 2024-es szeptemberi időszerűsített számítások alapján, a minimális fogyasztói kosár értéke kétgyerekes család esetében havonta 10.450 lej, két felnőtt és egy gyerek alkotta családnak 8.586 lej, két felnőtt esetében 6.435 lej, egyedülálló személynek pedig 3.972 lej. Ezek az értékek nőttek az elmúlt évek számításaihoz viszonyítva, a nagyobb kiadások viszont azt eredményezték, hogy az idei reálminimálbér értéke a fogyasztói kosárnak csak a 49,7 százalékát fedezze az egyedülálló személyek esetében, a két szülős gyerekes családoknál pedig a 46 százalékát.
Az Eurostat adatai szerint 2023-ban Romániában a munkavállalók 15,3 százalékát fenyegette a szegénység, míg Bulgáriában és Spanyolországban ez az arány valamivel több mint 11 százalék, Görögországban és Magyarországon pedig 10 illetve 7 százalék volt. Egy évvel korábban Romániában a szegénységi kockázat 14,5 százalék volt az alkalmazottak körében, szintén alacsonyabb volt ez az érték a többi országban is, tehát 2023-ban 2022-höz viszonyítva nőtt az elszegényedés kockázata: átlagban az európai alkalmazottak 8,8 százaléka volt kitéve a szegénységnek 2019-2023 között, a legnagyobb arányt ez esetben is Romániában mérték, a sorban következett Luxemburg és Spanyolország, a legkevésbé fenyegette az elszegényedés a finnországi (2,8 százalék), csehországi (3,4) és belgiumi (4,2) alkalmazottakat.
Ezek a számok azt mutatják, hogy a romániai bérek nem elegendőek ahhoz, hogy minden munkavállaló alapvető kiadásait fedezzék. A munkahelyi bizonytalanság az egyik fő tényező, amely a románokat a nyugat-európai országokba való kivándorlásra készteti – írja a profit.ro. Megállapítják, hogy a minimálbér 2025 januárjától tervezett újabb növelése kizárólag az állami alkalmazottaknak előnyös, hiszen esetükben ez egy számítási alap, a tényleges béreik a minimálbér szintje felett helyezkednek el, sok esetben sokszorosa annak az összegnek. Az intézkedés azonban a gazdasági vállalatok elszegényedéséhez vezet, és tovább növeli a hiányt.
