Interjú Zakariás Zoltán képviselővel, pártelnökkel
Kérdésünkre Zakariás Zoltán elmondta: a kormány döntése, miszerint összevonja a helyhatósági választásokat a júniusi europarlamenti választásokkal, különösebben nem „pörgeti fel” a két politikai alakulat közti tárgyalások menetén, a megállapodás alapelvein ugyanazok maradnak.
Az EP-választásokon az RMDSZ állít listát. Az EMSZ javasolta, legyen közös koalíciós lista, de ez egyelőre nem működik. Az RMDSZ listáján lesznek EMSZ-es jelöltek, de nem az első két befutó helyre. Hogy melyikre, arról a következőkben fognak megegyezni.
„Ahhoz, hogy az EMSZ megfelelő mozgósító kampányt tudjon folytatni, valamit nekünk is fel kell mutatnunk ezen a listán. Remélem, ezt az RMDSZ-nek is meg kell értenie” – mondta.
A választások összevonása Zakariás Zoltán szerint egyértelműen a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) érdekeit szolgálja, a két párt arra számít, hogy polgármestereinek mozgósító ereje kihatással lesz az EP-listára is.
„A magyar oldalon is nagy szerepük lesz a polgármestereknek a mozgósításban, ennek hatására az EP-lista is több szavazatot kaphat”- mondta.
Kérdésünkre: mekkora esélye van annak, hogy az RMDSZ EP-listájának harmadik helyezettje is „befusson”, Zakariás Zoltán szerint a jelen körülmények között ez sajnos nem valószínű.
Csökkent a magyarok érdeklődése az EP-választás iránt
„Ehhez nagyon nagy mozgósítás kellene. 2007-ben verseny volt, akkor Tőkés László függetlenként indult, és nyert, az RMDSZ pedig további két mandátumot szerzett. 2009-ben létrejött az összefogás listája, amit Tőkés László vezetett, akkor ennek köszönhetően jött össze a három mandátum. Mindkét alkalommal a magyar részvétel meghaladta a románt, erre viszont az idén aligha lehet erre számítani. Azóta ugyanis csökkent az EP-választás iránti érdeklődés, nem valószínű, hogy még abban az esetben is, ha megfelelően kommunikáljuk az összefogást, mennyivel lehet ezt ellensúlyozni. Arról nem is beszélve, hogy az összevonás miatt a románok részéről idén különösen nagy mozgósítás várható” - magyarázta.
Ami pedig az önkormányzati választások előre hozatalát illeti, ha ez valóban megdobja a részvételt, akkor az a magyarság számára is előnyös lesz. Van viszont hátrányos oldala is, különösen a választásokat követő három és fél hónap tekintetében – véli Zakariás Zoltán.
„Az önkormányzati képviselők mandátuma szeptemberig tart, azt nem lehet lerövidíteni. Ott, ahol polgármesterváltás lesz, érdekes helyzet alakulhat ki - káosz, pénzkiseprés, bármi” – tette hozzá.
Mindkét pártnak vissza kellene fognia magát
Az RMDSZ-szel tervezett együttműködésre visszatérve a pártelnök elmondta: 2o2o-hoz hasonlóan a helyhatósági válaszásztások ott, ahol a magyarság tömbben él, verseny lesz az RMDSZ és az EMSZ között. Megjegyezte: tekintettel az összevonásra, pontosabban arra, hogy az RMDSZ EP-listáján mindkét pártnak vannak jelöltjei, a tömbmagyar területeken pedig versengenek az ö nkormányzati képviselőjelöltek, a kampányoknak visszafogottabbaknak kell lenniük, mint négy évvel ezelőtt, különösen bizonyos településeken, hogy az együttműködést ne befolyásolják negatívan.
Megtudtuk: azokon a településeken, ahol egyértelmű, hogy csak közös támogatással lehet magyar polgármester vagy megyei tanácselnök (lásd Marosvásárhelyt és Szatmárnémetit, illetve Maros és Szatmár megyéket), ott az EMSZ nem indít saját jelöltet. Önkormányzati listát viszont indíthat - Marosvásárhelyen például -, de azzal a megjegyzéssel, hogy a két magyar lista egymás mellett, egymást erősítve, a közös polgármester érdekében kampányol, nem pedig egymás ellen – mondta Zakariás.
Hozzátette: létrehoznak egy különbizottságot, amely megtárgyalja a helyzetet településekre lebontva, a helyiek igénye szerint.
A négy évvel ezelőttihez hasonló konstrukció körvonalazódik a parlamenti listák tekintetében is. Az EMSZ két parlamenti mandátumra tart igényt, hogy pontosan melyik megyében milyen befutó helyre számíthatnak, azt még nem lehet tudni - magyarázta.
RMDSZ-EMSZ-koalíció? Ha a románokkal sikerült…
Zakariás azt reméli: hogy azokon a településeken, ahol ez nem veszélyezteti a magyar képviseletet, az RMDSZ elfogadja majd a helyi koalíciós listák állítását, szövetség esetében ugyanis a bejutási küszöb 5 százalékról 7 százalékra emelkedik.
„Remélem, megtörtént már az a mentalitásváltás, amely lehetővé teszi, hogy a két párt szövetségként induljon, a közös listák ugyanis jobban tükrözik az arányokat. Négy évvel ezelőtt volt már precedens, igaz, hogy román pártokkal. Emlékezhetünk, Beszterce és Hunyad megyében az RMDSZ a román pártokkal indult közösen, miért ne lehetne ezt a magyar párttal is?” – tette fel a kérdést Zakariás Zoltán.
Ciolacu el sem olvasta az autonómia-tervezetet
Az EMSZ decemberben nyújtotta be a Székelyföld autonómiára vonatkozó tervezetet – a román politikában és közvéleményben kiváltott negatív visszhangról annak idején részletesen tudósítottunk. Legutóbb Marcel Ciolacu miniszterelnök látogatott - a véleménye szerint „nemlétező - Székelyföldre”, ahol megismételte álláspontját, miszerint a székelyföldi autonómiájának terve abberáció.
„Ilyenkor, kampányban, amikor az országos pártvezetők ellátogatnak Hargita és Kovászna megyébe, hogy az ott élő románságot is szavazásra bírják, mindig „elnyilatkozzák” magukat. Négy évvel ezelőtt Ludovic Orban akkori PNL-elnök járt Hargita megyében és azt mondta, azért kell oda sürgősen ipari fejlesztéseket vinni, hogy az így betelepülő munkások ellensúlyozzák a demográfiai arányt. Valami hasonló volt a mostani miniszterelnök nyilatkozata is. Ciolacu az autonómia-törvénytervezet vitáján elhangzott felszólalásakor is bebizonyította, fogalma sincs, miről is szól a hangosan bírált tervezet. Hogy az önrendelkezés gondolata milyen előnyökkel járhat, milyen jól működő autonómia-modellek léteznek Európában. Azt nyilatkozni, hogy ezek toxikus gondolatoknak, hogy nincs helyük egy demokratikus társadalomban csak azt bizonyítja, hogy el sem olvasta a beadványt. Így nyilatkozni elég felelőtlen dolog egy országos politikus részéről, még akkor is, ha Romániáról van szó.
Én ezt egyelőre a kampány számlájára írom, de nyilvánvaló, hogy az elkövetkező időben, a választások lejártával sokkal komolyabban kell venni a román-magyar párbeszédet, különösen itt, Bukaresten. Mert anélkül, hogy ne értessük meg velük, mit akarunk, hogyan akarjuk és hogy amit akarunk, nem érinti a román államberendezkedést, enélkül nem fogunk tudni eredményt elérni. Az elmúlt három évtizedben ez a párbeszéd keveset haladt előre, ezen pedig dolgozni kell, főleg, hogy most ők is el kezdtek beszélni erről a témáról - nyilván más összefüggésben, más előjellel, mint mi” – vélekedett Zakariás Zoltán.
Borítókép: Facebook
