Sajtóértesülések szerint Bolojan ragaszkodott ahhoz, hogy 2 százalékponttal növeljék az áfát, de Dan ezt nem volt hajlandó elfogadni, hiszen a választási kampányban meglehetősen populista módon megígérte, hogy mandátuma idején az áruforgalmi adó (áfa) nem fog nőni.
Azt híresztelték, hogy az elnök Anca Dragut, a moldovai központi bank kormányzóját is megkereste, hogy vállalja el a miniszterelnökséget, de a szakpolitikus állítólag elutasította a felkérést. Tény, hogy Dannak nem volt sok opciója, legjobban csak úgy kerülhetett ki ebből a patthelyzetből, ha Bolojant nevezi ki miniszterelnök-jelöltnek, hiszen az elnök mellett a liberális politikusnak van a legnagyobb bizalmi indexe. Ráadásul a többi párt is elfogadta Bolojan személyét, még a szociáldemokratáknak sem volt ellenvetése. Az más kérdés, hogy a PSD ragaszkodik a váltókormányzáshoz. A három fő párt - az RMDSZ kivételével- elfogadta a kormányfőcserét félúton. Hogy ez mennyire lesz kivitelezhető, majd elválik, mint ahogy az is, hogy Bolojan mit tud kezdeni a megkövesedett államapparátussal, mennyire keményen fog belemenni a leépítésekbe, hiszen a kijelölt miniszterelnök arról híres, hogy folyton elbocsát az ésszerűsítés jegyében. Nagyon nehéz megmondani, kik fogják ennek meginni a levét, nem lesznek-e túlkapások, és hogy mennyire fogja kibírni a kormány a következő heteket, hiszen a pálya szélén már melegítenek a szakszervezetek, hogy általános sztrájkot robbantsanak ki és akár munkabeszüntetést is kierőszakoljanak, ha a kabinet nagyon brutális jövedelemcsökkentő intézkedéseket foganatosít.
Pénteken délután úgy tűnt, hogy a pártok az adóintézkedések kapcsán is megegyeztek. Az a megoldás körvonalazódik, hogy fokozatosan vezetik be az adóemeléseket. Egyes hírek szerint az áfa október 1-től, más hírek szerint csak január 1-től fog nőni, ha addig nem áll intenzívebb növekedési pályára a gazdaság, és nem sikerül lefaragásokkal, megtakarításokkal, beruházás-csökkentésekkel annyira egyensúlyba hozni a költségvetést, hogy ne legyen szükség az áfaemelésre. Dan presztízskérdést csinál az áfaemelésből, hiszen a választási kampányban aláírta azt az ígéretet, miszerint mandátuma alatt nem fog nőni az áruforgalmi adókulcs. Csakhogy Bolojan tudja, hogy rövid idő alatt a nehézkes állam - amely amúgy sem jeleskedik az adóbehajtásban - nem tud látványos eredményeket felmutatni. Ezért tartotta annyira fontosnak a liberális pártelnök az áfa emelését, mert ez biztos bevételnövekedést jelentett volna.
Persze várjuk meg a végét, hiszen csütörtökön este is már úgy tűnt, hogy végleg szakadás következett be Bolojan és Dan között, aztán pénteken koradélután mégis lepacsiztak. Tehát nem tudni, hogy az adóintézkedésekből melyik politikai szereplő fog kikerülni jobban, de a pártok aligha fognak nyerni, mert a lakosság jövedelme csökkenni fog akár a megnövekvő infláció miatt, akár a különböző új adók bevezetése vagy a már meglévők megemelése miatt.
Nem tudni még tehát, hogy a Dan és Bolojan között megszületett kompromisszum miben áll, de szinte biztos, hogy lesznek adóemelések, ha nem is most azonnal, akkor az ősztől vagy a jövő évtől. Az is elképzelhető, hogy ezeket fokozatosan vezetik be, de alapvetően az államháztartás fogja megadni a választ arra a dilemmára, hogy mit bír el a költségvetés és mit nem, még akkor is, ha az elnöknek vagy a pártoknak nem annyira szigorú az intézkedéscsomagjuk. Az óvatosság valóban hasznos lenne, hiszen ha ismét elszámolják magukat, akkor két negatív forgatókönyv ismétlődhet meg. Az egyik szerint az államháztartást ismét nem tudják konszolidálni, ha az államapparátus nem hajtja végre a meghozott döntéseket, nem javít az adóbehajtáson és túl enyhék lesznek a bevételi oldalt serkentő intézkedések. A másik: ha túl szigorúan lépnek fel, akkor az megfojthatja a gazdaságot és recesszióhoz vezet.
Az elmúlt években a román állam arról tett bizonyságot, hogy nem tudja jól kalibrálni az adóügyi intézkedéseket, ezért rendszeresen túl nagy szakadék tátong az elméleti számítások és az államháztartás valódi helyzete között. Ezt a szakadékot kellene végre csökkenteni.
