Emlékeztetésképpen: tavaly ilyenkor háromféle forgatókönyv volt érvényben. Ha a településen a fertőzési mutató egy ezrelék alatt volt, akkor életbe lépett a zöld forgatókönyv, ami azt jelentette, hogy óvodások és iskolások egyaránt osztálytermi oktatásban részesülnek. Az 1-3 ezrelék közötti fertőzési mutató esetében csak az óvodások, az elemisták és a végzős osztályok tanulói (nyolcadikosok, tizenkettedikesek) mentek iskolába, a többiek online tanulhattak. Ez volt a sárga forgatókönyv. Ha a településen a fertőzési mutató meghaladta a három ezreléket, akkor mindenki online tanult – ez volt a vörös forgatókönyv.
Ezzel szemben idén mindenki osztálytermi oktatásban részesül, amíg a településen a fertőzési mutató el nem éri a hat ezreléket. Sokáig gondolkodtam: mi késztette erre a döntéshozókat tudva azt, hogy a koronavírus delta variánsa nagyobb mértékben fertőzi meg a gyermekeket és a fiatalokat, mint „elődje”? Ilyen körülmények között a hat ezrelékes fertőzési mutató talán túl magas, alkalmasabbnak találom a zöld forgatókönyvet egy-három ezrelékes fertőzésnél, a sárgát a három-hat ezrelék közöttinél, és a vörös forgatókönyvet hat ezrelék felett életbe léptetni.
Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy az elemisták és a végzős osztályok esetében fontos szempont, hogy a körülményekhez mérten minél többet járjanak iskolába. Azt is jónak tartom, hogy a textilmaszkok viselését betiltották az iskolában. Tény, hogy az orvosi vagy egészségügyi maszkok jobban védik majd a gyermekek egészségét, mint a textilanyagból készültek.
Azt viszont meglepetéssel kellett tapasztalnom, hogy a társadalmat mennyire megosztotta a koronavírus-elleni oltás. A média és az orvosok hiába érveltek az oltás bevétele mellett, ez nem járt sikerrel. Országos szinten a beoltottak aránya 30 százalék körüli. Évek óta tanácstalanul állok a lépten-nyomon tetten érhető oltásellenességgel, ami ugyan világszintű jelenség, nem csak kolozsvári, erdélyi, romániai európai sajátosság. Lelkük rajta… Mármint azoké, akik nem éltek most az ingyenes vakcina lehetőségével.
Akárhogy is szeretnénk „visszakapni régi életünket”, ez egyelőre nem lehetséges. Még akkor sem, ha az elmúlt hónapokban beoltattuk magunkat koronavírus ellen. Nem marad más hátra, mint az idei tanévet is aggodalommal telve kezdeni, mivel legalább annyi veszélynek vagyunk kitéve, mint tavaly ilyenkor. Az egyre növekedő eset- és elhalálozás-számok miatt nem lesz nyugodt sem az ősz, sem a tél. Attól félek, hogy iskolakezdés után még több lesz az esetszám, és egy-két hónap múlva még szigorúbb előírásoknak kell majd alávetnünk magunkat. Ennek elfogadásához pedig önfegyelemre, belátásra van szükség, ami sajnos, nem tartozik a mai társadalom erősségei közé. Azt mondják, a járvány sok mindenre megtanított. Nekem úgy tűnik: a fentebbieket még mindig nem sikerült elsajátítanunk.
