Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn bejelentette: folytatja a tárgyalásokat Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével Roxana Mînzatu román biztos-jelölt portfóliójáról. Elmondta: a foglalkoztatás és szociális jogok „fontos és csábító” terület, de még nem született döntés. Megjegyezte, hogy ennek a jellemzően szociáldemokrata biztosi posztnak kiterjesztett hatásköre lesz.
A Politico szerint a lakhatási és szociális kérdésekkel foglalkozó tárca mindenképpen egy szocialistához kerül annak elismeréseként, hogy a balközép pártok választási programjában ez a témakör kiemelt helyet foglal el. Tekintettel a szocialista jelöltek korlátozott számára, Mînzatunak nagy esélye van erre a tisztségre.
Mînzatu jelölése mellett szól különben az is – írja a Hotnews - hogy a Viorica Dăncilă (PSD) rövidéletű kormányában az európai alapokért felelős miniszter volt. Amennyiben mégis a kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosi tisztség jut a román jelöltnek, szintén nincs ok panaszra, hiszen az a tárca az uniós költségvetés mintegy egyharmadát felügyeli.
Egy másik forgatókönyv szerint az olasz Raffaele Fitto lehet a kohézióért, gazdaságért és a járvány utáni fellendülésért felelős biztos, a francia Thierry Breton pedig az új ipari és stratégiai autonómiáért felelős biztos. A Politico szerint Magyarország „büntetésből” nem kapja meg az EU-bővítési tárcát, ezt a tisztséget a a lett Valdis Dombrovskis töltheti be. A magyar jelölt Várhelyi Olivér, a jelenlegi szomszédságpolitika és bővítés biztos a többnyelvűség, az oktatás és a sport tárcáját kaphatja. Spanyolország kaphatná a zöld és a digitális átmenetet, Ausztria a pénzügyi szolgáltatásokat, Csehország az energiát, a klíma Dániához, a technológia Finnországhoz, a közlekedés Görögországhoz, a védelem Litvániához, a mezőgazdaság Luxemburghoz, a kereskedelem Hollandiához, a költségvetés pedig Lengyelországhoz kerülhet - teszi hozzá a Politico.
Vincze: Attól, hogy egy ország komoly portfóliót kap, még nem jelenti, hogy a biztos eredményes munkát végez
- Mindenféle találgatások vannak a leendő bizottság összetételéről, de még semmi nem végleges. Az Európai Bizottság összetételét akkor lehet hivatalosnak tekinteni, amikor Ursula von der Leyen bejelenti csapatát – nyilatkozta lapunknak Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő. Elmondta: a bejelentést a biztos-jelöltek meghallgatása követi, majd a szavazás az EB egészéről. Amennyiben sikerül a meghallgatásokat október folyamán lebonyolítani, akkor a következő strasbourgi plenárison sor kerülhet a szavazásra, ezt követően pedig munkába állhat a bizottság. A menetrend borulhat, ha akad olyan jelölt, akit a parlament elutasít. Ebben az esetben új nevesítés lesz az illető tisztségre, ami meghosszabbítja az egész eljárást.
- Azt látom, hogy Ursula von der Leyen elég komoly házi feladatot kap az Európai Néppárttól (EPP). Ezelőtt öt évvel teljesen más forgatókönyv szerint történtek a dolgok, hiszen Von der Leyen kívülről jött jelöltnek, ad hoc-megoldásnak számított. Most ez másképp van. A Néppárt csúcsjelöltjeként nyert újabb mandátumot, ilyen körülmények között az EPP írja meg programjának jelentős részét. Az Európai Bizottságban különben az EPP-nek lesz a legtöbb biztosa, mert a tagállamok többségében néppárti a kormány, ilyen szempontból a zöld, illetve a liberális befolyás kisebb lesz – tette hozzá Vincze Loránt.
Kérdésünkre, hogy a kisebbségvédelem terén milyen előrelépésekre lehet számítani az elkövetkező ötéves időszakban, a képviselő elmondta: az EPP programjában annyi bekerült, hogy európai szabályozásra van szükség a kisebbségvédelemben, azon dolgoznak, hogy a bizottság programjában is kerüljön be.
- Nagy kérdés, hogy melyik biztos hatáskörébe kerül ez a témakör. Azt szeretnénk, hogy az egyenlőségért felelős biztos portfoliójába az őshonos kisebbségek is beleférjenek, de ez még további küzdelem tárgya. Az igényünket minden alkalommal megfogalmaztuk a bizottság irányába, hogy legyen egy biztos, akinek a hatásköréhez a kisebbségvédelem is hozzátartozik, de legalább a kisebbségi nyelvek védelme. Ezen dolgozunk, eddig sajnos még nem sikerült célt érnünk, noha az EPP támogatja javaslatunkat – mondta.
Ami a Romániának járó biztosi tisztséget illeti, jóllehet Marcel Ciolacu Victor Negrescut akarta, mégis Rodica Mînzatu a jelölt, mert Von de Leyen női jelöltet kért. (A Politico szerint Von der Leyen arra törekszik, hogy a férfi és női biztosok fele-fele arányban szerepeljenek az új végrehajtó testületben, de a 27 tagállam többsége férfiakat javasolt. Románia azon kevesek közé tartozik, akik eleget tettek Von der Leyen kérésének és hölgyet jelölnek.)
- Remélem, hogy ha Ciolacu rábólintott, hogy ismét nő legyen a jelölt, akkor adnak cserébe egy fajsúlyos portfóliót. Romániának eddig se kellett szégyenkeznie: a mezőgazdaság, a regionális politika, illetve a szállításügy jelentős tárcáknak számítanak. Az más kérdés, hogy a romániai biztosok mennyire tudták kihasználni a lehetőségeket. Szerintem nem tudták. Attól ugyanis, hogy egy ország komoly portfóliót kap, még nem jelenti, hogy az illető biztos eredményes munkát fog végezni, de nyilván a mandátum kezdetén mindenki megillett a bizalom – fogalmazott Vincze Loránt.
Romániának mindeddig három főbiztosa volt 2009-től: Dacian Ciolos (mezőgazdaság), Corina Crețu (regionális politika) és Adina Vălean (szállításügy).
