Tényleg nem világos, hogy a pénzbírság csak okozat? A zászló-incidenst kiváltó ok nem a néppártosok megbüntetése, hanem az a dicstelen pillanat, amikor a csendőrségi illetékesek közölték a szervezőkkel, hogy az Erdély-zászlónak nincs mit keresnie a rendezvényen, mert az 1918 előtti, és a románságot nem képviseli. Lehet utólag maszatolni, hogy a négy személy nem a zászlóért, hanem azért kapott büntetést, mert a szervezők felszólítására nem hagyták el azonnal a rendezvényt lobogóstól, de a számonkérés elsősorban nem erre vonatkozott. Hanem arra, hogy milyen alapon tiltották kezdettől fogva a zászlót. Erre pedig a választ nem kaptuk meg, és vélhetően nem is fogjuk soha, hiszen a jogalapot szolgáltató törvény nem létezik. Ha tehát zöld utat adtak volna a szervezőknek, hogy Erdély-zászlós felvonulást rendezzenek, ha akarnak, ez az egész botrány nem pattan ki. De nem, a csendőrség ismét betartott, el nem mulasztva az alkalmat, hogy jelezze a románság felé: ura a helyzetnek!
A másik dolog, ami ebből a közleményből kiderül: ha a pénzbírságnak nincs köze az Erdély-zászlóhoz, ahogy a csendőrség képmutatóan fogalmazott, és hatályos törvény sincs, ami tiltja a zászlót, akkor ugye jövőre semmi akadálya annak, hogy Erdély-címeres lobogóval vonuljunk fel március 15-én? Ha tehát 2018. március idusán bekopogtat a csendőrség ajtaján az RMDSZ illetékese kérvénnyel a kezében, ugye nem kell végighallgatnia a csendőrség illetékeseinek heraldikai, gnoszeológiai és még ki tudja, milyen „tudományosan megalapozott” kiselőadását arról, hogy az Erdély-zászlót Kolozsváron miért nem tartják szalonképesnek?
Harmadsorban: ezt a zászló-vitát tényleg most kell lefolytatni? Miért nem az engedélyeztetés előtt gyomroztuk a csendőrparancsnokot? A tavalyi hasonló incidens épp szolgáltatott kellő alapot ahhoz, hogy megelőlegezzük a bizalmatlanságot az intézménnyel szemben. Ha tudtuk, hogy nincs szent törvény az Erdély-zászló betiltására, miért hagytuk, hogy ránk kényszerítsék játékszabályaikat? Ennyit arról, hogy a csendőrség – valamiért – baleknek tart minket, kolozsvári magyarokat …
