Január elsejétől lábbilincs jár a családon belüli erőszak elkövetőinek
Bár a javasolt büntetőjogi intézkedést már 2014 óta vitatják a szakemberek és azóta a közvélemény figyelmében állt, egyelőre csak a családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában vezették be a más európai és óceánon túli országokban már régen alkalmazott rendszert, az elektronikus nyomkövető lábbilincset – és még mindig csak a megyék valamivel több mint felében tudják alkalmazni.
Amint arról lapunk 2023. szeptember 24-i számában már írtunk, hosszú tárgyalási, beszerzési és próbaidőszak után 2022–2023-ban Bukarestben, illetve Iaşi, Maros és Vrancea megyében már alkalmazták a rendszert, amelyet idén január elsejétől újabb húsz megyére terjesztették ki: nyomkövetőt szerelnek a családon belüli erőszak elkövetőire.
A védett személyeket csak a rendőrök „ismerik”
A rendőrség illetékesei hangsúlyozzák: az elektronikus rendszerek használata lehetővé teszi a bántalmazott személyek jogainak védelmét szolgáló intézkedések biztosíthatóságának fokozását. Kiemelik: nem kényszerítő intézkedésről van szó, hanem olyan felügyeleti módszerről, amely lehetővé teszi a bírósági eljárásokban elrendelt – például távolságtartási – intézkedések betartásának ellenőrzését.
Tudatják: a rendszer alkalmazása nem jelenti a védett személyek testi épségének védelmét, de lehetővé teszi a családon belüli erőszak áldozata és az elkövető közötti esetleges későbbi fizikai kapcsolat megelőzésére irányuló – illetve a jövőben a házi őrizet és a távfelügyelet szabályainak betartására vonatkozó – intézkedések meghozatalát. A megfigyelés automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, szisztematikusan és kizárólag Románia területén, elektronikus eszközökön, azok azonosítója alapján és bizonyos szabályok alapján történik. A megfigyelés alatt álló személy és az elektronikus eszközöket szintén viselő védett személyt/személyeket csak a felügyeleti szerv ismeri.
Nyilvánosságra hozták azt is, hogy az elektronikus megfigyelőeszközt, amely karkötő típusú „alkatrész”, a felügyelet alatt álló személy esetében annak a bokájára vagy kivételesen a karjára kell erősíteni – legyen szó (ideiglenes) védelmi rendeletről, bírósági felügyeletről vagy házi őrizetről.
Az elektronikus megfigyelőeszköz a megfigyelés alatt álló személyt figyelmeztető jelzés leadásával értesíti, ha kilép a számára kiszabott övezetből vagy túl közel kerül a védelem alatt álló személyhez, de jelezni tud illetéktelen távozáskor (pl. házi őrizet esetén), meghatározott terület (befogadási zóna) illetéktelen átlépésekor, meghatározott területre (kizárási zóna) való illetéktelen behatoláskor, sőt figyelmeztet akkor is, ha a „karkötő” akkumulátora nagyon közel áll a lemerüléshez.
A rendőrök kitérnek arra is, hogy tavaly november végéig 428 esetben rendelték el, hogy az elkövető állandó jelleggel elektronikus megfigyelő berendezést viseljen, ami a hazai bíróságok által kiadott ideiglenes védelmi határozatok 12,9%-át teszi ki. Hangsúlyozzák: a hatóságok csak akkor bocsátanak ki ideiglenes védelmi határozatot, amikor megállapítják, hogy a családon belüli erőszakos cselekedet miatt fennáll annak közvetlen veszélye, hogy a személy élete, testi épsége vagy szabadsága veszélybe kerülhet, az intézkedés célja pedig e kockázat csökkentése.
Saját lakása elhagyására is kötelezhetik a bántalmazót
A lapunk hasábjain nemrég újraindult Jogszolgálat rovatukban Kis Júlia ügyvéd, a 2014-ben alakult Jogaink Egyesület elnöke részletezte, mi a teendő családon belüli bántalmazás esetén. Tudatta: akkor beszélhetünk fenyegetésről, ha valaki azzal szándékozik megfélemlíteni bennünket, hogy bűncselekményt vagy más károsító cselekményt követ el ellenünk vagy a hozzánk közel álló személy ellen (ez a személy lehet rokon, élettárs, de akár közeli barát is), félelmet keltve ezáltal bennünk.
Kitért arra is: zaklatás akkor történik, ha valaki rendszeresen követ bennünket, megfigyel, akár az otthonunkban, munkahelyen vagy bármilyen más olyan helyiségben, amelyet gyakran látogatunk, ezáltal ugyancsak a félelem érzetét keltve bennünk. A zaklatás távközlési eszközökön keresztül is megvalósulhat, mint például telefonhívások, online térben történő zaklatások.
Fontos: ahhoz, hogy zaklatásnak minősítsük a történteket, ennek bármilyen formája legalább kétszer meg kell hogy ismétlődjön. Önmagában egyetlen alkalom még nem nevezhető zaklatásnak, még akkor sem, ha az az egy alkalom is félelmet keltett bennünk. A sértett fél panaszt nyújthat be a rendőrségen, illetve az ügyészségen is. A panaszt az áldozat személyesen teheti meg, illetve egy megbízott által is, ebben az esetben erre a célra meghatalmazást kell kiállítani.
Fontos ugyanakkor, hogy a panasztételt három hónapon belül kell megtenni, attól a naptól számítva, amikor a sértett személy elszenvedte a tettet, vagy értesült a tett elkövetéséről. A panasztétel visszavonható a jogerős határozat kihirdetéséig; ez azt jelenti, hogy ebben az esetben az elkövetőt nem fogják megbüntetni.
Abban az esetben, ha családon belüli erőszakos cselekmény révén a személy élete, testi épsége vagy szabadsága veszélybe kerül, akkor érdemes ideiglenes védelmi rendeletet kérelmezni. Ezt a rendeletet a rendőrök bocsátják ki, miután kivizsgálták, hogy a személy veszélyeztetése valóban fennáll. Ez a rendelet ötnapos időtartamra szól, amelynek lényege, hogy a bántalmazót távol tartsák az áldozattól.
Fontos, hogy a rendeletben megszabott kötelezettségek azonnal alkalmazandóak, előzetes felszólítás és határidő megszabása nélkül. Ha tehát a rendeletben például arra kötelezik a bántalmazót, hogy ideiglenesen hagyja el a lakást, akkor annak azonnal távoznia kell a lakásból, még akkor is, ha a lakás a bántalmazó fél tulajdonában van. Az ideiglenes védelmi rendeletet a bíróság hosszabbíthatja meg maximum hat hónapos időtartamra.
Amennyiben az áldozatot fizikai bántalmazás éri, ajánlott azonnal törvényszéki orvoshoz fordulni, ugyanis ennek a vizsgálatnak az eredményei később fontos bizonyítékként szolgálhatnak.
A családon belüli erőszak áldozatai a 0800-500-333 telefonszámot hívhatják.
