Csép Éva Andrea: ne szégyelljenek segítséget kérni, senki sincs egyedül
A Románia családon belüli erőszak nélkül nevű különbizottságot Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője, volt igazságügyi miniszter vezeti, a bizottság fő tevékenysége a családon belüli erőszak visszaszorítása lesz. Többek között azon a törvényjavaslaton is dolgozni fognak, amely a Büntető törvénykönyvbe a nők megölését önálló bűncselekményként iktatná be.
Az év első hat hónapjában több mint 61 ezer családon belüli erőszakos esetet regisztráltak, továbbá az elmúlt négy évben 110,9%-kal nőtt a távoltartási végzések megszegésének száma.
„222 aláírás gyűlt össze minden parlamenti frakcióból a Románia a családon belüli erőszak nélkül nevű különbizottság létrehozása érdekében. Ez a legnagyobb számú aláírás, amelyet valaha különbizottság megalakítására benyújtottak. Minden szükséges dokumentumot beterjesztettek a bizottság felállításához, amely 25 parlamenti tagból fog állni. A bizottság egy évig fog tevékenykedni, hosszabbítási lehetőséggel. Köszönöm parlamenti kollégáimnak azt a megtiszteltetést, hogy vezethetem ezt a bizottságot” – nyilatkozta Alina Gorghiu. Hozzátette: Romániában többé nem söpörik a szőnyeg alá a családon belüli erőszakot. „Naponta látunk tragédiákat: bántalmazott nőket, meggyilkolt gyermekeket, széthullott családokat. Amit most teszünk, nem elégséges. A bizottság előtt nem lesznek tabutémák: meghallgatják az áldozatokat, a civil szervezeteket és a szakértőket is. A küldetés világos – a jogszabályok elemzése, a vitára bocsátott kezdeményezések véleményezése, valamint új intézkedések javaslata a családon belüli és a nemi alapú erőszak visszaszorítása érdekében” – mondta Alina Gorghiu.
Megrázó adatok
Romániában idén 34 gyilkosságot követtek el nők ellen, és óránként átlagosan 14 segélyhívás érkezett a román hatóságokhoz családon belüli erőszak miatt. 2025 első félévében a hatóságok 61 431 ilyen bejelentést regisztráltak, a bíróság több mint 6400 távoltartó végzést hozott, és az elkövetőket több mint 1200 esetben kötelezték elektronikus nyomkövető viselésére.
A bizottság hozzájárul majd az áldozatok védelmének javításához, a jogalkalmazás hatékonyságának növeléséhez, az intézmények közötti együttműködés megerősítéséhez, valamint a jelenség társadalmi tudatosításának fokozásához.
A 25 tagú testület minden témába vágó törvénykezdeményest elemez majd, hogy a törvényalkotás e téren egységes legyen. A vitákra a civil szervezetek, intézmények képviselői is meghívást kapnak.
A pártok felismerték: cselekedni kell
A bizottságról, annak várható intézkedéseiről Csép Éva Andrea Maros megyei RMDSZ-es parlamenti képviselőt, a bizottság létrehozásának kezdeményezőjét kérdeztük. Elmondta, a családon belüli erőszak problémájára mindeddig hoztak ugyan törvényeket és biztosítottak eszközöket, ám a helyzet változatlanul súlyos maradt. A rendőrség adatai alapján óránként tizennégy családban kérnek hatósági beavatkozást erőszak miatt, ami azt jelzi, hogy a jelenség mindennapossá vált. Úgy vélte, hogy önmagában a szigorítás és az új eszközök nem elegendők, ezért speciális parlamenti bizottság létrehozása vált szükségessé, amely átfogóan elemzi, hol akad el a rendszer, és meghallgatja a civil szervezetek, hatóságok, bíróságok képviselőit is.
A képviselő hangsúlyozta: egy ilyen bizottság létrehozása nem egyszerű folyamat, hiszen 117 támogató aláírásra van szükség. Az RMDSZ kezdeményezése azonban széles körű politikai összefogást hozott, a csatlakozó szenátorok és képviselők száma példátlanul magasnak számít. Csép Éva Andrea szerint ez is azt mutatja, hogy a parlamenti pártok felismerték: a családon belüli erőszak olyan súlyos társadalmi jelenség, amely sürgős megoldást igényel.
A politikus arról is beszélt, hogy a hivatalosan jelentett esetek mindig csupán a jéghegy csúcsát jelentik, hiszen sokan továbbra sem merik felvállalni, hogy áldozatok. Vannak, akik nem is ismerik fel, hogy bántalmazó kapcsolatban élnek, mások pedig szégyellnek segítséget kérni. Szerinte kulcsfontosságú a tudatosító és tájékoztató kampányok folytatása.
Fontos a civil szervezetek, intézmények bevonása
Csép Éva Andrea szerint komoly gondot jelent a megfelelő humánerőforrás hiánya is. A rendőrök, bírák, ügyészek képzése elengedhetetlen, hiszen a családon belüli erőszak kezelése teljesen más hozzáállást igényel, mint mondjuk lopás vagy más bűncselekmény esetén. Kiemelte a védett házak rendszerének fontosságát is, ahol az áldozatok gyermekeikkel együtt jogi, pszichológiai és egészségügyi segítséget kaphatnak, ám ezekből az intézményekből is kevés van, és azok is alulfinanszírozottak.
A civil szervezetek szerepét a bizottság munkájában alapvetőnek nevezte, mivel ők látják legközvetlenebbül, milyen problémákkal szembesülnek az áldozatok, milyen hiányosságok vannak a szolgáltatásokban, ők követik végig a bántalmazott történetét a segítségkéréstől a felépülésig. A képviselő szerint hasonlóképp fontos a törvényszéki orvosok bevonása is, hiszen az áldozatok jogait bizonyíték nélkül nehéz érvényesíteni.
Arra is rámutatott, hogy a távoltartási rendeletek monitorozására szolgáló elektronikus nyomkövető rendszert sok esetben visszautasítják maguk az áldozatok. Az elektromos lábbilincs lényege, hogy a bántalmazónak folyamatosan viselnie kell az eszközt, miközben az áldozat kap egy készüléket, amely jelzi a rendőrségnek, ha a távoltartási rendeletet megszegik. A rendszer automatikusan riaszt, ha az elkövető túl közel kerül az áldozathoz, és a hatóság azonnal felveszi a kapcsolatot az érintettel, hogy megbizonyosodjon róla: biztonságban van-e. A statisztikák szerint az áldozatok az esetek háromnegyedében nem fogadják el a lábbilincs alkalmazását. Ha az áldozat visszautasítja, akkor az elkövetőnek nem kötelező viselnie a lábbilincset. Csép Éva Andrea ezt az adatot döbbenetesnek nevezte, és felvetette: talán az információ hiánya, vagy a rossz kommunikáció okozhatja a bizalmatlanságot.
A képviselő szerint a bizottság egyik legfontosabb feladata éppen az lesz, hogy feltérképezze, miért nem működnek megfelelően az eddigi eszközök, és hogy milyen új megoldásokra lenne szükség. Úgy vélte, szükség van az agresszorok kötelező terápiás programjára is, de ehhez biztosítani kell a megfelelő szolgáltatásokat.
A prevenciót ugyancsak kiemelt területnek nevezte: az oktatási intézményekben, a családokban, a közösségekben tudatosítani kell, hogy a kapcsolatoknak a kölcsönös tisztelet az alapja, és az erőszak semmilyen körülmények között nem megengedhető.
Ha baj van, hová fordulhatunk?
Csép Éva Andrea arról is beszélt, milyen lehetőségei vannak az áldozatoknak. Életveszély esetén rögtön a 112-es segélyhívót kell tárcsázni, a rendőrség pedig azonnali távoltartási rendeletet bocsáthat ki. Hangsúlyozta: nem szabad félni a hatóságokhoz fordulástól, hiszen ez életet menthet. A folyamatos kontroll, a pénz feletti teljes kisajátítás, a társas kapcsolatok megtiltása, a megalázás vagy a fizikai erőszak mind egyértelmű jelei a bántalmazásnak.
Az ingyenesen hívható, román nyelven elérhető 0800 500 333-as zöld szám is rendelkezésre áll, ahol szakértők segítenek. A nőjogi szervezetek és krízisközpontok hosszú távú támogatást tudnak biztosítani.
Csép Éva Andrea kiemelte: nem szabad szégyellni segítséget kérni, valamint nem szabad elfordítani a fejünket, ha a környezetünkben bántalmazást tapasztalunk, mert minden közönyös gesztus emberéletekbe kerülhet. Úgy véli, a társadalom közös felelőssége, hogy az áldozatok érezzék: nincsenek egyedül és van segítség számukra.
