Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Kolozsváron megszervezett a Magyar Tudomány Napja Erdélyben című rendezvényén Bitay Enikő szólalt fel elsőnek. – A magyar tudós társadalom közösen ünnepel ezen a napon. Képesek vagyunk összehangolni tudományos tevékenységüket, egymásra figyelünk, számot adunk a kutatói életről, de ünnepelni is tudunk. Tervezhetjük együtt a magyar tudományosság jövőjét. 2022 a nyitás éve volt, a kilépés a megszorításból. A tudományos sikert és a közösség építését a személyes találkozások tehetik maradandóvá – köszöntötte a résztvevőket Bitay Enikő EME-elnök a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben péntek délelőtt megtartott megnyitón.
Kocsis Károly a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) keretében működő Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságának elnöke elmondta: még ha a globális katasztrófák árnyékot vetnek is az ünneplésre, arra mégis van okunk, hiszen százötven évvel ezelőtt hozták létre Kolozsváron a magyar tannyelvű Ferenc József Tudományegyetemet, Magyarországon huszonöt évvel ezelőtt hozták létre az anyaországon kívüli magyar kutatók számára a Domus-ösztöndíjat, illetve az EME és az MTA húsz évvel ezelőtt, 2022-ben kötött partnerséget, amely azóta is működik.
– A magyar tudományosság fejlődéstörténete elválaszthatatlan a magyar nyelv fejlődésétől, megújításától. Alapító okiratában a Magyar Tudományos Társaság is megfogalmazta, hogy a magyar nyelv a nemzet megmaradásának feltétele. A magyar tudományos élet fejlődését elősegítette a magyar nyelv fejlődése is. Amikor a tudományt ünnepeljük, anyanyelvünket is ünnepeljük – hangoztatta Mile Balázs, Magyarország első beosztott konzulja.
– Százötven évvel ezelőtt hozták létre Kolozsváron a Ferenc József Tudományegyetemet, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) elődjét. A városnak szüksége volt az egyetemre, és az egyetemnek szüksége volt a városra. Magyar nyelvterületen itt alakult meg először a matematika és a természettudományi kar, amely az európai tudományosság élvonalába emelte az oktatást. A magyar tudomány ünnepe lehetőséget biztosít eredményeink bemutatására, illetve új eredmények megismerésére is – közölte Soós Anna a BBTE magyar tagozatért felelős rektorhelyettese.
Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektora beszédében kitért az idén januárban létrehozott Pro Bono Publico egyetemi konzorciumra – amelynek a Sapientia EMTE mellett a Partiumi Keresztény Egyetem és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet is a tagja –, amely nemcsak az oktatáshoz járul hozzá, hanem az ország gazdaságának fejlődéséhez is. – A 21. Magyar Tudomány Napja Erdélyben és a Sapientia EMTE is huszonegy esztendős, és világnézeti azonossági is jellemez minket. Mindez azt bizonyítja, hogy van Erdélyben jövője a magyar nyelvű felsőoktatásnak és tudományosságnak, amelyek a specifikus feladatokat együtt oldják meg, és ezáltal még szorosabbá válnak a kapcsolatok – magyarázta Tonk Márton a Sapientia rektora.
Pálfi József, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem rektora szerint a tudomány napjának megünneplése arra is jó alkalom, hogy gondolatainkat és cselekedeteinket számba vegyük, ne gondoljunk, és ne cselekedjünk rosszat.
Összegezzenek, forduljanak érdeklődéssel a távolabbi tudományterületek felé. Pillantsanak kíváncsian mások eredményeire is. Alakítsanak ki új szakmai kapcsolatokat, vagy bővítsék a meglevőket. Ízlelgessék a tudomány gyümölcseit – buzdította a jelenlevőket Gábor Csilla, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) elnöke. Magyari Tivadar, az RMDSZ ügyvezető alelnöke a jelenlevők közösségalkotó erejéről értekezett, amely túllép a nem közvetlen tanszéki közösségen.
– Együtt ünnepeljük a magyar tudományosságot, figyelünk a fiatal kutatókra, doktorandusokra. Mindez pedig azt jelenti, hogy van jövője a magyar nyelvű oktatásnak és a magyar tudományos életnek Erdélyben – mondta Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere.
Morvai Tünde, az MTA határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője a huszonöt éves Domus-ösztöndíjról értekezett. A kezdetben az anyaország határain túl élő magyarságnak magyarországi kutatási lehetőséget biztosító ösztöndíj kiegészült szülőföldi kutatástámogató ösztöndíjjal, öt éve a nemzetközi konferencián való részvételt és publikációk megjelentését támogatják, a jövőben pedig arra törekednek, hogy a tudományos kutatók kiégését megelőzendő akár hat hónapig tartó alkotói szabadsághoz nyújtsanak anyagi támogatást. Az elmúlt huszonöt évben a Domus-ösztöndíj gyanánt kifizetett összeg elérte a 750 millió forintot, amelyben kétezer kutató részesült, akik 6000 pályázatot nyújtottak be. A hatezer pályázat közül négyezer Erdélyből érkezett.
Hudecz Ferenc budapesti akadémikus, az MTA alelnöke Együttműködés és verseny. Közös jövőnk – közös felelősségünk címmel tartott plenáris előadást. A tudós a ránk váró kihívások közé sorolta a társadalmi és kulturális feszültségeket, az egyenlőtlen gazdasági fejlődést, a digitális infokommunikációt. A globális problémák között említette a klíma és a környezet megváltoztatását, a túlnépesedést, a lakosság egészségi állapotát, a migráció jelenségét. – A komplex problémák megoldása együttműködést, csapatmunkát, multidiszciplinaritást, kölcsönös megértést és belátást igényel. A verseny legyen a megoldási javaslatoké, az együttműködés pedig a megvalósítás közös erőfeszítése – összegzett a tudós.
Ezt követően Bitay Enikő EME-elnök Gróf Mikó emléklapot nyújtott át Hudecz Ferenc kémikusnak, budapesti akadémikusnak, Zsoldos Attila kutatóprofesszornak, az MTA Történettudományi Intézete munkatársának, Hoffmann István nyelvésznek, a Debreceni Egyetem oktatójának, Pálfi Józsefnek, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorának, Gálfi Emőke történésznek, Flóra Ágnes levéltárosnak és Gergely Attila Levente mérnöknek, a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi kara oktatójának.
