Máért: „Stratégiai kérdés, hogy mielőbb béke legyen”

A Máért pénteki értekezletén elmondott politikai beszédében Orbán Viktor az uniós szankciós politikákat értékelve kifejtette: a szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ami évente 10 milliárd eurós hiányt eredményez a magyar gazdaságban. Ebből a szemszögből nem tűnik túlzónak az a magyar retorika, amely a szankciók felülvizsgálatát követeli – hangsúlyozta a magyar miniszterelnök. Kifejtette: ha a szankciós politika változna, az energia ára akár meg is feleződhetne. Szólt arról is, nem biztos, hogy azok a háború haszonélvezői azok, akik a kirobbantói voltak; a haszonélvezők között említette Amerikát és Kínát.

„Európa napról-napra gyengébb lesz” 

„Azért vagyunk vesztesek, mert nincs európai vezetés” – állapította meg Orbán Viktor. Nem lehet tudni, kik a meghatározó szereplők és erők, így a kontinens nem tudja az érdekeit érvényesíteni – magyarázta. Szerinte Európa minden egyes nappal gyengébb lesz, az amerikaiak egyre többet nyernek, a kínaiak erősödnek. Elmondta, Magyarországnak ebben a helyzetben kell megtalálnia saját „külpolitikai ösvényét.” Szerinte a világ blokkosodásával kell számolni, ami a történelmi tapasztalatok alapján mindig csak rosszat hozott Magyarországnak, ezért nem is érdeke. A miniszterelnök megállapítása szerint mindenek ellenére, Magyarországnak „ma több barátja és több szövetségese van a nemzetközi térben, mint korábban volt.” Mint mondta, van jelentősége annak, hogy a potenciális partnerországokban milyen típusú kormányzatok működnek, mivel ez meghatározza az együttműködés lehetőségét a magyarországi nemzeti keresztény kormánnyal. 

Átalakította a háború a V4-ek kapcsolatát

Hangsúlyozta ugyanakkor: ma messzebb került a valóságtól az a stratégiai terv, hogy Közép-Európa megfelelő megszervezésével az itt élő népek képesek lehessenek arra, hogy komoly európai tényezőt jelentsenek, és ne a náluk nagyobb államokhoz fűződő viszonyuk jelölje ki a befolyásukat.

A miniszterelnök elmondta azt is: Magyarország érdeke, hogy a balkáni országok – különösen Szerbia – mielőbb váljanak az EU részévé, s biztonságos zónát hozhassanak ott létre. A visegrádi négyekről (V4) szólva kifejtette: a Máért legutóbbi ülésén, 2019-ben is hangsúlyozták a V4 fontosságát, és ez ugyanúgy ma is érvényes, de a dinamika megváltozott. Megjegyezte: „a lengyelekkel sem egyszerű az együttműködés”, mert ugyan a V4 alapvető céljaiban továbbra is fennáll az egyetértés, de az orosz-ukrán háború ezt a kapcsolatot átalakította, bonyolultabbá tette, dacára annak, hogy mindketten abban érdekeltek, „Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségre”, illetve Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam – mutatott rá. 

A miniszterelnök szerint a célokban egyetértenek Lengyelországgal, de az eszközökben nem. Magyarország híve a tűzszünetnek, a béketárgyalásnak és egy olyan európai biztonsági rendezésnek, amelyben van kijelölt helye Oroszországnak, „olyan helye, amely számunkra nem hátrányos és nem veszélyes.” Kitért rá: új kapcsolatrendszereket is építenek, „szokatlan dimenziókban és keretekben;” ilyen a szerb-osztrák-magyar együttműködés, amely remélhetőleg „tartós struktúrákat is talál majd.”
Változások a világ hatalmi rendszerében 

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a háború az egész világ hatalmi rendszerét átalakító folyamat egyik állomása, illeszkedik egy nagyobb trendbe. Már a pénzügyi, aztán a migrációs válság is ennek a nagyobb átrendeződésnek volt egy-egy fontosabb állomása. Kifejtette: olyan változások vannak a világban, hogy a világ gazdasága által megtermelt javak, erőforrások, a korábban megszokott módhoz képest eltérő arányban kerülnek elosztásra. Ez a folyamat normális esetben lassú szokott lenni, azonban most nagyon rövid idő alatt zajlik le, sokkal intenzívebb, mint korábban. Kiemelte: az a kérdés, hogy ez az átrendeződés végbemehet-e háborúk nélkül, vagy szükségszerűen konfliktusokat hoz magával. Kijelentette: minél később lesz béke, annál nagyobb lesz a béke ára.

Orbán Viktor számba vette beszédében Magyarország erősségeit is. Elsőként azt említette, hogy „a magyar a bajban összefog”; szerinte ezt mutatták az elmúlt évek válságai, a pénzügyi, a migráns- és a koronavírus-járvány okozta válság. Mint mondta, válság idején is ki lehet javítani a rosszul működő rendszereket is; példaként az energiapolitikát hozva fel, amelyben jelentős változásokat fognak végrehajtani.

Orbán a nemzeti érdeket tekinti elsőnek 

Orbán Viktor a második erősségként arról beszélt, hogy az ország a nemzeti érdeket tekinti elsőnek. Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze. Mint kiemelte, „Magyarországnak egyetlen fillért sem ér meg, hogy segít”; Magyarország azért segít az ukránoknak, mert bajban vannak.

Újra felhívta a figyelmet a magyar kormány által már korábban nyomatékosított álláspontra, miszerint Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében.

Azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, és azt arányosan, méltányos módon osszák el egymás között. Ezt az összeget, évente 60–70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében – részletezte a miniszterelnök. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár ez az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből. Véleménye szerint, ha Magyarország megengedi a közös hitelfelvételt, akkor az EU visszavonhatatlanul hitelközösséggé alakul át.

Ugyancsak erősségként említette azt, hogy Magyarország realista, valamint azt, hogy a magyar mindenben lehetőséget lát; ez utóbbit magyar leleményként írta le. Orbán Viktor azt mondta, hatalmas optimizmussal tekint az ország előtt álló bajokra; szerinte a válságot lehetőségnek kell tekinteni. Közölte: ha jól manővereznek a válságban, a versenyranglistákon előrébb kerülhet az ország, ezért nem hajlandóak arra, hogy feladják az orosz kapcsolatokat. Mindamellett szorosabb együttműködést javasolt kialakítani a szomszéd országokkal.

Az uniós forrásokról szólva közölte: a Covid-válság miatt létrehozott újjáépítési alap nem az egyes országok befizetéseiből áll össze, hanem egy közösen felvett hitel, amelynek szétosztásáról előre megállapodtak a tagállamok. Vagyis ezt a pénzt „át kell adni”, legfeljebb halasztani lehet – fogalmazott. Azonban az unió Magyarországgal még a megállapodást sem írta alá – mondta Orbán Viktor, hozzátéve: erre azonban a napokban sor kerülhet. A 2021–27-es uniós költségvetési támogatásról szólva azt mondta: ez esetben is megállapodás előtt áll az ország, de ha alá is írja azt, nem tudható biztosan, fizetnek-e vagy sem, mit függesztenek fel. A forrás nettó összege évente 800 milliárd forintnak felel meg, miközben a magyar GDP 62 milliárd forint – mutatott rá az összeg nemzetgazdasági súlyára.

Úgy fogalmazott: lehet politikai játékot játszani, de ez nem egy tényleges zsaroló eszköz az unió kezében. „Bennünket nem lehet sarokba szorítani”, aki így akar tárgyalni, sosem fog célt érni – hangsúlyozta Orbán Viktor. Pimaszkodásnak, károkozásnak nevezte a folyamatot, és kijelentette: források nélkül a magyar gazdaság például a „zöldítésének” programját a világpiacról, például kínai hitelből is finanszírozhatja az ország.

Szólt arról is, hogy a kormány a válság idején sem adja fel nemzetstratégiai céljait. Bővülni fognak a családtámogatások, a munkahelyek is fontosak a kormány számára, de ugyanígy a nemzetegyesítés kérdése is. A határon túli magyar közösségek vezetőinek azt ígérte: bár új nagyberuházások várhatóan nem indulnak a következő egy-két évben, nem arról akar tárgyalni velük, mi hogyan nem valósulhat meg, hanem arról, mi hogyan lehetséges.

„A cél, hogy a magyar nemzet fennmaradjon” 

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes köszöntőjében kiemelte: a jelenlegi kormány nemzeti kormány, amelynek felfogásában a magyar állam a magyar nemzet önkifejeződése; az értelme és célja az, hogy a magyar nemzet fennmaradjon, és a magyarok életminősége javuljon. „A nemzet akkor tud fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad” – jelentette ki.

Úgy vélte, ehhez egy erős Magyarország kell, amely politikailag, gazdaságilag és diplomáciailag, hátországot biztosít. Mint mondta, ennek része a Máért; az identitás-megőrzés, a nemzet közjogi egyesítése, továbbá az, hogy a magyarság politikai szervezetei és pártjai meghatározó szerepet játsszanak a szomszédos országokban.

Borítókép: MTI