A meghívást Theresa May brit miniszterelnök adta át az uralkodó nevében 2017. januári washingtoni látogatásán, alig hét nappal Trump elnöki beiktatása után.
A nagy-britanniai állami látogatásra meghívott külföldi államfők hivatalosan az uralkodó vendégei, és a királynő valamelyik rezidenciáján, a Buckingham-palotában vagy a windsori kastélyban szállásolják el őket.
Donald Trump és kísérete valószínűleg a London nyugati határában fekvő Windsorban lakik majd, mivel a hatalmas parkkal övezett, magas falakkal körülvett kastély biztonsági szempontból megfelelőbb, mint a London közepén emelkedő Buckingham-palota.
Az állami látogatásoknak rendszerint része az is, hogy az uralkodó és vendége díszes hintón végighajtat Buckingham-palotához vezető, vörös aszfaltjáról híres Mall sugárúton. Donald Trump fogadtatásának programjából azonban - szintén biztonsági megfontolásokból - ez az elem kimarad.
Az udvar évente csak egy-két alkalommal hív meg külföldi államfőket, és a brit diplomáciai gyakorlatban komoly megtiszteltetésnek számít az állami látogatásra szóló meghívás.
Trump állami látogatása azonban heves belpolitikai viták tárgya Nagy-Britanniában, és a két ország között több szóváltás is lezajlott a meghívó átadása óta eltelt két és fél évben.
Az egymással hagyományosan rendkívül szoros kapcsolatokat ápoló két ország tavaly példátlanul éles hangú diplomáciai csörtéket vívott, miután Trump a Twitteren újraközölte a Britain First nevű radikálisan muszlimellenes brit csoport három - kérdéses valóságtartalmú - videóját muszlimok által elkövetett állítólagos atrocitásokról.
Az ügyben Theresa May személyesen is rosszallásának adott hangot, "helytelennek" nevezve, hogy Trump "egy hazugságokat terjesztő, feszültségeket szító, gyűlölködő" csoport videóit népszerűsíti.
Az amerikai elnök May megrovó nyilatkozatára indulatos Twitter-üzenetben válaszolt, felszólítva a brit kormányfőt, hogy "ne rám összpontosítsa figyelmét", hanem "az Egyesült Királyságban zajló, romboló radikális iszlám terrorizmusra".
Nem sokkal később azonban az ITV brit televíziónak nyilatkozva kijelentette: korábban nem tudott semmit erről a brit szerveződésről, és kész bocsánatot kérni, amiért megosztotta a videójukat.
A Britain First egyik vezetőjét, Jayda Fransent, akinek Twitter-oldaláról Trump átvette a videókat, tavaly egy brit bíróság 36 heti szabadságvesztésre ítélte vallási közösség elleni gyűlöletkeltő magatartás vádjával.
Komoly nézeteltérés alakult ki London és a Fehér Ház között amiatt is, hogy az Egyesült Államok kivonult az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról 2015-ben megkötött - a brit kormány által is aláírt - nemzetközi megállapodásból.
Donald Trump kedden a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban találkozik Theresa May kormányfővel, aki alig három nappal később távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ezzel miniszterelnöki megbízatása is véget ér, bár ügyvezető jelleggel, az utód július végére várható megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.
Trump azonban már londoni érkezése előtt, két interjúban is alaposan "belenyúlt" az utódválasztási folyamatba.
A The Sun című konzervatív, erősen EU-szkeptikus brit tömeglapnak nyilatkozva azt mondta: Boris Johnson volt brit külügyminiszter - a Konzervatív Párt keményvonalas Brexit-táborának frontembere - "nagyszerű" utódja lehetne Theresa Maynek.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lapnak adott másik interjúban kifejtette: hiba volt, hogy nem vonták be Nigel Farage-t - a brit politika legradikálisabban EU-szkeptikus vonulatának zászlóvivőjét - az Európai Unióval folytatott Brexit-tárgyalásokba, mivel Farage "sok mindennel hozzá tudott volna járulni" e tárgyalási folyamathoz, csak a brit kormány "erre még nem jött rá".
A The Sun elismerte a szombaton megjelent interjúhoz fűzött kommentárjában, hogy Trump e kijelentéseivel komoly protokollsértést követett el, és a The Sunday Times is azt írta a vasárnap közölt újabb interjú bevezetőjében, hogy az amerikai elnök "drámai módon elszakadt a diplomáciai konvencióktól", "áttaposva" a brit belpolitika területére.
