Peszkov a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, Trump azért sürgeti új ukrán elnök megválasztását, mert Zelenszkij eddig nem mutatta meg a háború lezárásához szükséges politikai akaratot. Az orosz elnöki szóvivő szerint Ukrajna vezetőjének rendkívül felelősségteljes és nehéz döntéseket kellene meghoznia a béke érdekében, Zelenszkij azonban mindeddig nem vállalta ezt a felelősséget.
Donald Trump szombaton élesen bírálta az ukrán államfőt az orosz olajfinomítók elleni támadások miatt, amelyek szerinte hozzájárultak az üzemanyagárak jelentős emelkedéséhez. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, Ukrajnának olyan vezetőt kellene választania, aki képes megállapodásra jutni Moszkvával. Szerinte Zelenszkijnek korábban is több lehetősége lett volna egyezséget kötni, de ezeket nem használta ki.
A kijelentések tovább mélyítették a Washington és Kijev közötti nézeteltéréseket. Trump pénteken, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélését követően bejelentette, az Egyesült Államok engedélyezi az orosz gázolaj behozatalát az amerikai piacra. A döntést az üzemanyagárak mérséklésével indokolta, az intézkedés azonban az amerikai politikai életben is komoly ellenállást váltott ki. Hét demokrata és republikánus szenátor közös nyilatkozatban kifogásolta a lépést, amely szerintük sérti az orosz energiahordozók importját tiltó 2022-es törvényt, és pénzügyi segítséget jelent Moszkvának az Ukrajna elleni háború folytatásához.
Volodimir Zelenszkij az ABC Newsnak adott vasárnapi interjújában visszautasította Trump követelését. Hangsúlyozta, Ukrajna vezetőjének személyéről kizárólag az ukrán társadalom dönthet, nem pedig külföldi politikusok. Ugyanakkor kijelentette, hogy kész elnökválasztást tartani, amennyiben Oroszország legalább hatvannapos teljes tűzszünetet biztosít.
Ukrajnában a 2022 februárjában kezdődött teljes körű orosz invázió óta hadiállapot van érvényben, amely alatt a hatályos jogszabályok nem teszik lehetővé az országos választások megtartását. Zelenszkij elnöki mandátuma eredetileg 2024 májusában járt volna le, a hadiállapot miatt azonban hivatalban maradt. Kijev korábban többször hangsúlyozta, hogy a választások megszervezése a folyamatos orosz támadások, a lakosság jelentős részének elmenekülése és a katonák frontszolgálata miatt rendkívüli nehézségekbe ütközne.
Az ukrán elnök az energetikai létesítmények elleni támadások kölcsönös beszüntetésére is nyitottnak mutatkozott. Közölte, Ukrajna kész leállítani az orosz olajfinomítók elleni csapásokat, amennyiben Moszkva is felhagy az ukrán energetikai infrastruktúra bombázásával. Trump vasárnap egy lehetséges energetikai tűzszünetről beszélt, ennek létrejöttét azonban nem erősítették meg. Kijev szerint az orosz támadások tovább folytatódtak, többek között Harkivban és az ukrán fővárosban is.
Az amerikai elnök kijelentései európai bírálatokat is kiváltottak. Johann Wadephul német külügyminiszter megerősítette Ukrajna támogatását, és hangsúlyozta, hogy a béketárgyalások előmozdításához fokozni kell az Oroszországra nehezedő nyomást. A vita ismét rávilágított a Washington és Kijev közötti alapvető nézetkülönbségre: míg Trump mielőbbi megállapodást sürget Moszkvával, az ukrán vezetés ragaszkodik ahhoz, hogy a háború lezárása ne veszélyeztesse az ország szuverenitását és biztonságát.
